A Föld Napját először 1970-ben tartották az Egyesült Államokban – ezen a napon 25 millióan hallatták hangjukat a természet megóvása érdekében. A WWF kétévente megjelenő Élő Bolygó Jelentése az ekkor megjelent adatokhoz hasonlítja a bolygó állapotát. Ez, mint a szervezet magyarországi képviselete közleményében írja, elkeserítő: a gerinces fajok populációi 60 százalékkal csökkentek, a trópusokon 89 százalékkal. Az élőhelyek eredeti biodiverzitása 1970-ben még 81,6 százalék volt, 2014-ben pedig már csak 78,6. Ez idő alatt az Amazónia 20 százaléka, globálisan a vizes élőhelyek 35 százaléka tűnt el. Bár a Föld Napja 1990-ben világmozgalommá vált, 1990 és 2015 között 129 millió hektárnyi erdő tűnt el, pedig ahogy minden életet, az emberét is ezek bonyolult hálózata tartja fenn.
Még mindig túl sokat fogyasztunk
A bolygó lassan már nem bírja el az emberiség végletes mértékű fogyasztását: tavaly augusztus 1-jére esett a Túlfogyasztás Világnapja, vagyis mindössze hét hónap alatt feléltük a Föld egy évre elegendő erőforrásait. Az emberek úgy élnek, mintha 1,7 Föld állna rendelkezésünkre. Pedig csak ez az egy bolygónk van, és a természet évente 125 billió dollár értékű szolgáltatást nyújt számunkra többek között termőtalaj, élelmiszer, friss víz és tiszta levegő formájában. A túlzott fogyasztás miatt kritikus időszak következik, hiszen veszélybe kerültek ezek a természeti értékek.
1950 óta a világ óceánjaiból közel hatmilliárd tonna halat és egyéb tengeri élőlényt fogtunk ki, becsült adatok szerint a tengeri madarak 90 százalékának gyomrában műanyagdarabok találhatók, a koralloknak pedig már a felét elveszítettük, és ha így folytatjuk, hamarosan a kihalás szélére juthatnak. Pedig a korallzátonyok körülbelül kétszázmillió embert óvnak meg a hatalmas viharoktól. Az emberi tevékenység következtében az utóbbi századokban a Föld vizesélőhelyeinek 87 százaléka elpusztult, arányuk az elmúlt 40 évben 30 százalékkal csökkent. A XX. században a gerinces fajok között az édesvízi halak kihalási rátája a legmagasabb.
Magyarország is
Mi sem mentesülünk a Föld terhelésének felelőssége alól: ha mindenki úgy élne, mint a magyarok, 1,92 bolygóra lenne szükség. De a túlfogyasztás mellett a természetes élőhelyek eltűnésével is a globális trendeket erősítjük: mára hazánk folyóinak és természetes árterületeinek több mint 90 százaléka eltűnt. Nem mindegy tehát, hogyan bánunk a természettel, hiszen saját létünk is ettől függ. 2020-ban a világ vezetői újabb célokat határoznak majd meg a biológiai sokféleség védelmében. A kormányok és a vállalatok mellett mindenkinek van felelőssége, hogy milyen döntéseket hoz, miként éli mindennapjait: fenntartható életmóddal, fogyasztásunk csökkentésével, a műanyagtermékek használatának mellőzésével mi is sokat tehetünk saját környezetünk és egyetlen otthonunk megóvása érdekében – olvasható a WWF Magyarország közleményében.
