Föld Napja – A fenntarthatóságért mindenkinek tennie kell

Publikálás dátuma
2019.04.22. 10:10

Fotó: James Morgan / WWF
Kritikus állapotba juttatta az emberi tevékenység a bolygó természeti kincseit – hívta fel a figyelmet a WWF Magyarország az április 22-i Föld Napja apropóján. A szervezet arra buzdít: ünnepeljünk úgy, hogy azzal a Földünket támogatjuk.
A Föld Napját először 1970-ben tartották az Egyesült Államokban – ezen a napon 25 millióan hallatták hangjukat a természet megóvása érdekében. A WWF kétévente megjelenő Élő Bolygó Jelentése az ekkor megjelent adatokhoz hasonlítja a bolygó állapotát. Ez, mint a szervezet magyarországi képviselete közleményében írja, elkeserítő: a gerinces fajok populációi 60 százalékkal csökkentek, a trópusokon 89 százalékkal. Az élőhelyek eredeti biodiverzitása 1970-ben még 81,6 százalék volt, 2014-ben pedig már csak 78,6. Ez idő alatt az Amazónia 20 százaléka, globálisan a vizes élőhelyek 35 százaléka tűnt el. Bár a Föld Napja 1990-ben világmozgalommá vált, 1990 és 2015 között 129 millió hektárnyi erdő tűnt el, pedig ahogy minden életet, az emberét is ezek bonyolult hálózata tartja fenn.

Még mindig túl sokat fogyasztunk

A bolygó lassan már nem bírja el az emberiség végletes mértékű fogyasztását: tavaly augusztus 1-jére esett a Túlfogyasztás Világnapja, vagyis mindössze hét hónap alatt feléltük a Föld egy évre elegendő erőforrásait. Az emberek úgy élnek, mintha 1,7 Föld állna rendelkezésünkre. Pedig csak ez az egy bolygónk van, és a természet évente 125 billió dollár értékű szolgáltatást nyújt számunkra többek között termőtalaj, élelmiszer, friss víz és tiszta levegő formájában. A túlzott fogyasztás miatt kritikus időszak következik, hiszen veszélybe kerültek ezek a természeti értékek. 
1950 óta a világ óceánjaiból közel hatmilliárd tonna halat és egyéb tengeri élőlényt fogtunk ki, becsült adatok szerint a tengeri madarak 90 százalékának gyomrában műanyagdarabok találhatók, a koralloknak pedig már a felét elveszítettük, és ha így folytatjuk, hamarosan a kihalás szélére juthatnak. Pedig a korallzátonyok körülbelül kétszázmillió embert óvnak meg a hatalmas viharoktól. Az emberi tevékenység következtében az utóbbi századokban a Föld vizesélőhelyeinek 87 százaléka elpusztult, arányuk az elmúlt 40 évben 30 százalékkal csökkent. A XX. században a gerinces fajok között az édesvízi halak kihalási rátája a legmagasabb.

Magyarország is

Mi sem mentesülünk a Föld terhelésének felelőssége alól: ha mindenki úgy élne, mint a magyarok, 1,92 bolygóra lenne szükség. De a túlfogyasztás mellett a természetes élőhelyek eltűnésével is a globális trendeket erősítjük: mára hazánk folyóinak és természetes árterületeinek több mint 90 százaléka eltűnt. Nem mindegy tehát, hogyan bánunk a természettel, hiszen saját létünk is ettől függ. 2020-ban a világ vezetői újabb célokat határoznak majd meg a biológiai sokféleség védelmében. A kormányok és a vállalatok mellett mindenkinek van felelőssége, hogy milyen döntéseket hoz, miként éli mindennapjait: fenntartható életmóddal, fogyasztásunk csökkentésével, a műanyagtermékek használatának mellőzésével mi is sokat tehetünk saját környezetünk és egyetlen otthonunk megóvása érdekében – olvasható a WWF Magyarország közleményében.
Szerző

Megvan a hiba, folytatódhat a csendes-óceáni szemétgyűjtés

Publikálás dátuma
2019.04.21. 10:10

Fotó: The Ocean Cleanup
Megtalálták és néhány hónapon belül kijavítják a Csendes-óceán kitisztítását végző Ocean Cleanup rendszer hibáit.
Három hónappal az indulása után meghibásodott, ezért fel kellett függeszteni a tavaly szeptemberben indult Ocean Cleanup nevű projektet. A rendszer kitalálói több mint két hónapos tanulmányozás után nemrégiben közölték, megtalálták a hibákat, és néhány hónapon belül folytathatják a Csendes-óceán kitisztítását – írta a G7.
Évente átlagosan nyolcmillió tonna szemét kerül a tengerekbe, és ez a mennyiség tíz év alatt a háromszorosára nőhet. A probléma a Csendes-óceánnál a legszembeötlőbb: a Great Pacific Garbage Patch-nek nevezett szemétsziget súlya 80 ezer tonna lehet és összesen 1,8 ezer milliárd műanyagdarabból tevődik össze, amelyeknek több mint 90 százaléka fél centinél is kisebb. Az Ocean Cleanup projekt célja, hogy a szemétszigetet 50 százalékát öt éven belül felszámolja. 2013-ban indította el az akkor 18 éves holland fiú, Boyan Slat, miután egy görögországi nyaralásán szembesült a tengereket szennyező szemét mértékével. A projekt azóta több tízmillió dollár támogatást kapott, és ősszel jutott el abba a fázisba, hogy élesben is kipróbálják.
A tisztítórendszer legfontosabb eleme egy hatszáz méteres cső, amely a vízfelszínen lebeg és U-alakban körülöleli a vízen úszó szemetet. A szűrője három méter mélyre nyúlik le és felfogja a műanyagszemetet, de átengedi a halakat. Az első éles bevetés során az derült ki, hogy nem mozog elég gyorsan a rendszer. Ráadásul a tervezés és a gyártás sem volt tökéletes: egy darab is letört az eszközről. Az U-alakú koncepció azonban működőképesnek tűnt, és több mint két tonna szemetet így is össze tudott gyűjteni. A hibák kijavítása még néhány hónapba telhet, de a tisztítórendszer folytathatja a működését.
“Ha mi elbukunk, könnyen előfordulhat, hogy hosszú ideig nem lesznek kitisztítva a tengerek”

– nyilatkozta Boyan Slat.

A vizek megtisztításához a szervezet számításai szerint azonban összesen hatvan ilyen készüléknek kellene működnie.
Szerző

A vászonszatyor sem jobb, mint a műanyag

Publikálás dátuma
2019.04.20. 10:10

Fotó: Shutterstock
A műanyagzacskók lettek a tengerek szennyezettségének szimbólumai, sokan ezért inkább vászonszatyrokkal járnak. Most azonban kiderült, lehet, hogy ez még nagyobb veszélybe sodorja a Földet.
Ha a nejlonzacskó majdnem a legrosszabb, akkor a biopamutból készült szatyor a legrosszabb verzió, legalábbis ezt állítják most különböző táskák előállításának ökológiai lábnyomát vizsgáló szakemberek – írta az Index Ma is tanultam valamit című, tudományos blogja. 
A vászonszatyor előállítása kevésbé környezetbarát, mint a műanyagszatyroké, mert sokkal több vízre és energiára van hozzá szükség. Egy 2011-es tanulmányból az derült ki, egy vászontáska előállítása a nulláról kezdve 271,5 kilogramm szén-dioxid kibocsátásával jár, egy nagy sűrűségű polietilén szatyoré másfél kilogramm. Egy 2018-as tanulmány szerint a nagyon ócskának és vékonynak tűnő táskák előállítása terheli meg a legkevésbé a környezetet, azaz jobbak még a papírszatyroknál is. A vizsgálat arra nem tért ki, hogy melyik van károsabb hatással az óceánokra és az ökoszisztémára.  
A dán környezetvédelmi hivatal számításai szerint viszont egy vászonszatyrot 7100 alkalommal, azaz közel 20 évig kell használni ahhoz, hogy ugyanannyi legyen az előállításának környezetre gyakorolt hatása, mint a műanyagszatyoré. A biopamut szatyrok esetében még nagyobb a szám: 20 ezer alkalommal, azaz 55 évig kellene használni. Igaz, a tanulmány azt feltételezte, hogy a kiszolgált vászonszatyrokat elégetik, pedig az újrahasznosításuk kevésbé terhelné meg a környezetet. A Greenpeace magyarországi szervezete szerint a tanulmány a dán állapotokra igaz, más országban végzett elemzések ettől eltérő eredményeket is mutathatnak.
A blog szerint a megoldás az lehet, hogy a szatyrokat, legyen az vászonból vagy műanyagból, sokszor és sokáig használjuk. Mindig legyünk nálunk néhány darab, hogy ne kelljen újat vásárolni.
Szerző