Kimutatták a világűr legrégebbi molekuláját

Publikálás dátuma
2019.04.18. 18:18
Képünk illusztráció
Fotó: Alberto Ghizzi Panizza / AFP/Biosphoto
Kimutatták az űrben az univerzum legrégebbi, az ősrobbanás után létrejött molekuláját. A hélium-hidrid ionokat évtizedek óta keresték a tudósok.
A felfedezés segíthet az univerzum korai fejlődési szakaszának jobb megértésében – közölte Rolf Güsten, a bonni Max Planck Rádiócsillagászati Intézet kutatója és csapata a Nature című tudományos lapban. A hélium-hidrid ionok voltak az első molekulák, amelyek a mintegy 13,8 milliárd évvel ezelőtt bekövetkezett ősrobbanás után kialakultak. Bár az ionizált hidrogén és hélium kötéséből álló ionok létezését már 1925-ben kimutatták laborban, az űrben sokáig felfedezetlenek maradtak.
„Eddig egyszerűen nem léteztek megfelelő detektorok”

– mondta Güsten.

Több mint tíz éven át dolgozott a szakértő kollégáival, míg kifejlesztettek egy olyan nagyfelbontású spektrométert, amely érzékelni tudta az űrben a molekula sajátos infravörös sugárzását. A döntő jelentőségű méréseket végül egy repülő csillagvizsgálóvá alakított Boeing 747-esen végezték. A molekulát egy a Földtől 3000 fényévnyire lévő planetáris ködben találták meg. A kutatók azt remélik, hogy a felfedezés nyomán a jövőben jobban tudják modellezni az univerzum kialakulásának korai szakaszában lezajlott kémiai reakciókat - írta a Híradó.hu.
Szerző

HIV-vírussal gyógyítottak súlyos immunbetegséget

Publikálás dátuma
2019.04.18. 11:11
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/Phanie
Az immunrendszer egyik legnagyobb ellenségével, a HIV-vírussal gyógyítottak meg nyolc kisgyermek veleszületett súlyos kombinált immundefektusát (SCID).
"A babák ma már totyogók, akik jól reagálnak az oltásokra és immunrendszerük az összes immunsejtet előállítja, amely ahhoz szükséges, hogy védettek legyenek a fertőzésektől. Teljesen normális életet élnek, felfedezik a világot"

Amerikai kutatók az immunrendszer egyik legnagyobb ellenségét, a HIV-vírust használtak fel abban a génterápiában, amellyel nyolc kisgyermeket meggyógyítottak a veleszületett súlyos kombinált immundefektusból (SCID). A New England Journal of Medicine című tudományos folyóiratban ismertetett közleményükben a kutatók bemutatták, miként fordították ellenségből "baráttá" a szerzett immunhiányos tünetegyüttest, az AIDS-et okozó HIV-vírust, megváltoztatva oly módon, hogy ne legyen képes betegséget okozni, majd a gyermekek genomjába juttattak egy gént, amely hiányzott a génkészletükből.  
A 2-14 hónapos kicsinyek, akik csekély vagy semmilyen immunrendszerrel születtek, ma már teljesen jól működő immunrendszerrel bírnak. A gyermekek az IL2RG génben lévő mutációk okozta X-SCID rendellenességben szenvedtek, és nincs genetikailag összeillő testvérük - olvasható az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet közleményében.
A SCID a legsúlyosabb veleszületett immundefektus, azoknak a gyerekeknek, akik ebben a rendellenességben szenvednek, teljesen steril körülmények között kell élniük, és a kezeletlen betegség miatt, a fertőzések nyomán kétéves korukig meghalnak. Ha időben felismerik a betegséget, és van megfelelő donor, csontvelő-átültetéssel gyógyítható.
Az amerikai kutatók által kifejlesztett génterápiában a kicsinyektől születésük után csontvelőt vettek, és kijavították a genetikai hibát a DNS-ben. A defektust kijavító "hibátlan gént" a HIV egy módosított vírusába juttatták be. A gyermekeket a terápia után egy hónappal elbocsátották a kórházból.
"A babák ma már totyogók, akik jól reagálnak az oltásokra és immunrendszerük az összes immunsejtet előállítja, amely ahhoz szükséges, hogy védettek legyenek a fertőzésektől. Teljesen normális életet élnek, felfedezik a világot"

- közölte Ewelina Mamcarz, a St. Jude Gyermek Kutatókórház orvosa, a tanulmány egyik vezető szerzője.

 A terápiát Brian Sorrentino orvos dolgozta ki, aki a közelmúltban meghalt.
Szerző

Véget ért a regényébe illő pereskedés Kafka elzárt szövegeiről

Publikálás dátuma
2019.04.18. 09:09
Franz Kafka
Fotó: AFP/Roger-Viollet
Hamarosan Izraelbe kerülhetnek a svájci széfekbe zárt Franz Kafka-szövegek, miután a szerző irodalmi hagyatékáról folytatott évtizedes pereskedés eredményeként egy zürichi bíróság a múlt héten jóváhagyta azokat az izraeli bírósági ítéleteket, amelyek szerint meg kell nyitni a svájci banktrezorokat és Izraeli Nemzeti Könyvtárba kell szállítani tartalmukat.
Az egyelőre ismeretlen tartalmú írások új fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, a Prágában élt német anyanyelvű zsidó íróra, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. Szakértők szerint a szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének befejezését is. 
Az izraeli legfelsőbb bíróság már korábban megfosztott egy izraeli családot a birtokában lévő Kafka-kéziratok feletti rendelkezés jogától. A hagyatékot ez a család helyi bankok széfjeiben, illetve egy kaotikus, macskákkal teli tel-avivi lakásban őrizte. A svájci döntéssel befejeződött Kafka szinte minden ismert írásának az Izraeli Nemzeti Könyvtár általi megszerzése. A tulajdonjoggal kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, mivel előszeretettel ábrázolt műveiben abszurd jogi helyzeteket. A Per című könyvében például egy banki tisztviselőt anélkül vetnek alá kínzó bírósági eljárásnak, hogy megmondanák, mivel is gyanúsítják. 
"Ebben a perben az volt az abszurd, hogy egy olyan gyűjteményért folytatták, amelynek senki sem ismerte a tartalmát, de ezek a kérdések remélhetőleg hamarosan megoldódnak"

- mondta Benjamin Balint, a jeruzsálemi Van Leer Intézet kutatója, az erről a jogi eljárásról írt, Kafka utolsó pere című könyv szerzője.

"A per talán véget ért, de kulturális hovatartozásának és örökségének kérdése még nagyon sokáig velünk marad"

- tette hozzá.

Kafka barátjára, szerkesztőjére és kiadójára, Max Brodra hagyta írásait, miután negyvenéves korában, 1924-ben, tuberkulózis okozta halála előtt megeskette, hogy elégeti őket. Brod azonban ehelyett kiadta a birtokában lévő legtöbb művet, a Pert, a Kastélyt, az Amerika című írást, ezzel a huszadik század egyik legünnepeltebb írójává téve a halott szerzőt.
Max Brod 1938-ban Palesztinába menekült a nácik elől, és magával hozta Kafka még kiadatlan írói hagyatékát. 1968-ban, halála előtt átadta azt titkárnőjének, Esther Hoffe-nak, és megbízta, hogy adja át egy tudományos intézménynek. Hoffe azonban a következő négy évtizedekben megtartotta, és olykor áruba bocsátotta komoly összegekért a kéziratokat, például 1988-ban a londoni Sotheby's 1,8 millió dollárért adta el A per eredeti kéziratát a marbachi Német Irodalmi Archívumnak. Később, Hoffe 2008-ban bekövetkezett halála után lányai, majd unokája ragaszkodott a kéziratok feletti jogokhoz. 
Az Izraeli Nemzeti Könyvtár üdvözölte a hosszú hercehurcának véget vető svájci döntést, mert a Kafka-hagyaték 
"a zsidó néphez tartozó kulturális érték, amelyet a könyvtár megfelelően fog kezelni, és hozzáférhetővé tesz Izrael és a nagyvilág közönsége számára".

Szerző
Témák
Franz Kafka
Frissítve: 2019.04.18. 09:54