Egészségügy: határozottan a halogatás mellett döntött a kormány

Megvolt az egészségügyet érintő kormányvizit: a rendszert átalakító döntések nem születtek

Az egészségügyért felelős miniszter nem kért túl sokat az ágazatnak a kormánytól és a kabinet sem kötelezte el magát különösebben – derült ki Gulyás Gergely kancelláriaminiszter Kormányinfóján. Kásler Miklós a szerdai kormányülésen jelezte minisztertársainak, tudja, hogy az ország teljesítőképességének hol vannak a határai, és „mi az az összeg, amiről lehet beszélni”. Azt ugyan nem hozták nyilvánosságra, hogy mit tartalmazott a miniszter régóta várt csomagja, ám az kiderült a Kormányinfón, hogy milyen döntéseket halasztott el a kabinet.

Szabad utat kapott a szakdolgozók béremelésének folytatása. Eszerint idén júliustól nyolc százalékkal,

Folytatódik az Egészséges Budapest Program. Pontot tett a kormány a miskolci megyei kórház és a sugárterápiás központot üzemeltető vállalkozás közötti elszámolási vitára. Biztosítanak 1,8 milliárd forintot a vállalkozó tulajdonában lévő két lineáris gyorsító megvásárlására, s ezzel ismét ellátáshoz juthatnak a betegek.

Lapunk úgy tudja: Kásler Miklós több száz oldalas indítvánnyal készült a kormány szerdai ülésére, és e csomag megvalósítására a ciklus végéig mintegy 1800 milliárdos forrásra lett volna szüksége. A csomag része volt az Egészséges Budapest Program, a Semmelweis Egyetem fejlesztési terve, négy egészségügyi program - alapellátási, népegészségügyi, humánerőforrás, valamint az intézmény finanszírozási és ellátásfejlesztési program -, az ezekhez kapcsolódó egészségfejlesztés, továbbá a sürgősségi-, és az alapellátás átalakítása.

A miniszter által az ülésen részletezett előterjesztéseket egy szűk szakmai stábon kívül senki sem ismerte. Az egyeztetés hiánya ellenére is bízott a szakma Kásler csomagjának sikerében, és hogy a kormány még ebben a ciklusban belevág a rendszer szisztematikus átalakításába. Ehhez kiváló muníciót jelenthettek volna a Magyar Nemzeti Bank, valamint a Pénzügyminisztérium versenyképességi programjainak forrásteremtő javaslatai. Ezzel szemben Kásler Miklós - úgy tudjuk - csak a költségvetéstől remélte a pénzt.

A szakma arra számított (és korábban arról is volt szó), hogy szerdán a teljes kormányülés az egészségügyről szól, ám ehelyett végül csak néhány óra jutott az ágazatnak. A miniszter két órás expozéja után mindössze néhány ügyben született konkrét döntés. A kormány rögzítette, hogy az Egészséges Budapestért Program megvalósítása 700 milliárdba kerülhet, a idén 49 milliárd van a feladatra, ám jövőre ennél lényegesen több pénzre, az azt követő években még többre lesz szükség.

A Semmelweis Egyetem fejlesztési tervéről is esett szó a kormányülésen, de a komplex programról döntés nem született.

A miniszter népegészségügyi programjának koncepcióját a kormány elfogadta, de az ahhoz szükséges költségvetési források biztosítása, ütemezése attól függ, hogy milyen lesz az idei gazdasági növekedés. A jövő évi költségvetési tételeket is érintő kérdésekre várhatóan májusban, a jövő évi költségvetési törvény júniusi parlamenti benyújtása előtt még visszatérnek.

A kórházak eladósodásának okait az Emmi és a Pénzügyminisztérium közösen vizsgálja. Ha ez lezárul - mondta Gulyás Gergely – az eredmény függvényében dönt a kormány a szükséges forrásról.

Kérdésünkre kiderült, hogy a fogorvosok praxisjövedelmének rendezéséről sem született döntés, mint Gulyás Gergely fogalmazott: az alapellátó fogorvosok követeléseiről tárgyalnak majd az érintettekkel. Az orvosok általános béremelésére pedig az év második felében térnek vissza.

A miniszter beszélt a kormány törekvéséről, hogy az egészségügyben a magánszolgáltatók helyett az állam biztosítsa az eszközöket és megszüntesse az ezzel ellentétes konstrukciókat. Ezzel függ össze az a döntés is, hogy 1,8 milliárdot biztosítanak a miskolci kórháznak az onkológiai kezeléshez szükséges két sugárterápiás berendezés megvásárlásához.