Eső helyett árhullám jön

Még a vártnál is kevesebb csapadék hullott az elmúlt napokban. A zöldség-gyümölcs árak emelkedése mellett már a hústermékek is drágulnak.

Nem enyhül a tavaly ősz óta tartó aszály, vagy ahogy a kormány nevezi, a vízhiányos időszak. Ez idő alatt az átlagos csapadékmennyiség alig 70 százaléka hullott, de az is egyenlőtlen eloszlásban, az Alföld egyes régióiban még az 50 százalékot sem érte el. Különösen az őszi vetésű gabona sínylette meg a légköri aszályt, már egymillió tonnás terméskiesésről beszélnek. A szántóföldi növények alig 10 százalékát öntözik, ennek nagyobb része is csemegekukorica, amelynek a teljes vetésterületén megoldott a vízutánpótlás. A szabadföldi zöldségek nagyjából háromnegyedét, a gyümölcsösök negyedét öntözik a gazdák. Bár a kormányzat az aszály miatt több költségcsökkentő intézkedést tett, ám ezek sem pótolják az elmaradt őszi-téli-tavaszi csapadék hiányt.

A tavalyi, eddig mért legmelegebb év és az aszály hatására például a fejes káposzta 20, az amúgy is csúcsokat döntögető burgonyaárak 15 és a vöröshagyma is 15, az uborka 9, a paradicsom 6 százalékkal drágult idén január és március között a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. A spenót átlagosan 800, a sóska 800-1000 forintos áron kapható a piacokon, de a sárgarépát is többnyire 500 forintért méri sok őstermelő, illetve zöldségárus. A szakemberek szerint májusig tarthat a áremelkedés, mert akkor jelennek meg a hazai szabadföldi zöldségek, de nagy kérdés, hogy ha továbbra is folytatódik a szárazság és az öntözés is egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, vajon érdemeben lejjebb mennek-e az árak.

A takarmányárak, a munkaerőhiány gerjesztette béremelkedések és a gázolaj áfájának visszatérítése ellenére a dráguló üzemanyagok miatt az állattenyésztők is költségnövekedéssel számolnak. A hús-, illetve feldolgozóipari szakemberek akár két számjegyű költségnövekedést sem tartanak kizártnak. Ez a sertés- és baromfihús, illetve termékek árait is feljebb tornázza. Különösen a sertéságazat néz szembe súlyos gondokkal. A versenytársaktól elmaradó technológiai és hatékonysági szint a termelők és a feldolgozók jelentős részére jellemző,s egyebek mellett ez is drágítja a húsok, húskészítmények előállítását. A hazai termelőktől független árnövelő tényező, hogy Kínában becslések szerint a sertés pestis miatt mintegy 40-50 millió jószágot vágtak le eddig, de ez még nem a végleges szám. Kína a világpiacról szívja el a hiányzó mennyiséget, ami szintén emeli a hazai árakat is, miután több állatot vágunk le, mint emennyit itthon megtermelünk..

Az uniós csatlakozáskor még 4 millió jószág röfögött a kisgazdaságokban, és az agrártársaságok sertéstelepein. Tíz éve is még 3,4 milliós állomány volt, amit az akkor hatalomra kerülő Orbán kormány ígérete szerint 2020-ra legalább 6 milliósra növel. Ma már szó sem esik erről és az is eredménynek számít, hogy a 2,8 milliós sertés állomány legalább nem csökken tovább. Míg az ezredforduló előtt még évente 40-45 kiló volt az átlagos fogyasztás személyenként, ma már a 30 kilót sem éri el.

Igaz, ennek több oka is van, mint például a sertéshússal kapcsolatos negatív propaganda is. Magyarország még nettó sertés, illetve sertéshús exportőr volt, 2005-től viszont nettó importőr lett – mondta a Hússzövetség konferenciáján Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára. A szakember azt is elismerte, hogy a hazai termelők és feldolgozók belföldön is piacot vesztettek, mert nem bírták minden területen a minőségi és árversenyt. A hazai engedélyezett sertésvágóhidak száma eléri a 200-at, de mindössze 44-ben minősítik a jószágokat, igaz, a heti 200 vágás alatti kis üzemekben nem is kötelező a minősítés. A technológiai lemaradásnak is betudható, hogy a hazai feldolgozók az európai átlagos átvételi árak fölött kénytelenek az alapanyagot felvásárolni.

A kenyérgabona elegendő lesz a hazai ellátásra, de a világ és az európai árak a magyar árakat is feljebb húzzák. A liszt is drágult, az energia és bérköltségekről nem is szólva, így nem csoda, hogy idén januárban a fehér kenyér 5, a félbarna 10, a péksütemények pedig átlagosan több mint 13 százalékkal kerültek többe, mint 2018. év elején.

A kereskedelemben a boltosok számára a legnagyobb költség a beszerzési ár, ami elválaszthatatlan a termelői, átadási, feldolgozóipari áraktól – mondta a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Az élelmiszer-kereskedelemben is éles a verseny, ráadásul a reálbérek emelkedése ellenére a magyar fogyasztó továbbra is nagyon árérzékeny. A kereskedőnek ezért mérlegelnie kell, hogy emeli-e egyes termékek árát és ha igen akkor mennyivel. Az első negyedévben több mint 5 százalékkal emelkedtek az élelmiszer árak.

A fogyasztói árakat a beszállítói árak befolyásolják, azokat pedig a termelői árak is mozgatják.

Kemény tárgyalások várhatók a beszállítók és a kereskedők között, ott fől el, hogy ki tudja legalább részben érvényesíteni a költségei elismerését és ki nem. Az érdek persze közös, mégpedig az, hogy a vásárló hajlandó legyen megfizetni akár a magasabb árat is. Az áremelések után közvetlenül jelentősen visszaeshet a kereslet. Az OKSZ főtitkára nem kívánt jóslásokba bocsátkozni a várható árváltozásokról.

Annyit jegyzett csak meg, hogy egyes élelmiszer drágulnak rövid távon is, más termékekért akár kevesebbet is kell majd fizetni. A zöldségek és a húsok, hústermékek vélhetően nem ez utóbbi kategóriába tartoznak majd. A fogyasztói árakban azonban nem jelennek meg automatikusan a termelői, feldolgozói, beszállítói árak, mert a verseny miatt eltérő lehet ugyanannak a terméknek is az ára.