Eső helyett árhullám jön

Publikálás dátuma
2019.04.20. 09:30
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Még a vártnál is kevesebb csapadék hullott az elmúlt napokban. A zöldség-gyümölcs árak emelkedése mellett már a hústermékek is drágulnak.
Nem enyhül a tavaly ősz óta tartó aszály, vagy ahogy a kormány nevezi, a vízhiányos időszak. Ez idő alatt az átlagos csapadékmennyiség alig 70 százaléka hullott, de az is egyenlőtlen eloszlásban, az Alföld egyes régióiban még az 50 százalékot sem érte el. Különösen az őszi vetésű gabona sínylette meg a légköri aszályt, már egymillió tonnás terméskiesésről beszélnek. A szántóföldi növények alig 10 százalékát öntözik, ennek nagyobb része is csemegekukorica, amelynek a teljes vetésterületén megoldott a vízutánpótlás. A szabadföldi zöldségek nagyjából háromnegyedét, a gyümölcsösök negyedét öntözik a gazdák. Bár a kormányzat az aszály miatt több költségcsökkentő intézkedést tett, ám ezek sem pótolják az elmaradt őszi-téli-tavaszi csapadék hiányt. A tavalyi, eddig mért legmelegebb év és az aszály hatására például a fejes káposzta 20, az amúgy is csúcsokat döntögető burgonyaárak 15 és a vöröshagyma is 15, az uborka 9, a paradicsom 6 százalékkal drágult idén január és március között a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. A spenót átlagosan 800, a sóska 800-1000 forintos áron kapható a piacokon, de a sárgarépát is többnyire 500 forintért méri sok őstermelő, illetve zöldségárus. A szakemberek szerint májusig tarthat a áremelkedés, mert akkor jelennek meg a hazai szabadföldi zöldségek, de nagy kérdés, hogy ha továbbra is folytatódik a szárazság és az öntözés is egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, vajon érdemeben lejjebb mennek-e az árak. A takarmányárak, a munkaerőhiány gerjesztette béremelkedések és a gázolaj áfájának visszatérítése ellenére a dráguló üzemanyagok miatt az állattenyésztők is költségnövekedéssel számolnak. A hús-, illetve feldolgozóipari szakemberek akár két számjegyű költségnövekedést sem tartanak kizártnak. Ez a sertés- és baromfihús, illetve termékek árait is feljebb tornázza. Különösen a sertéságazat néz szembe súlyos gondokkal. A versenytársaktól elmaradó technológiai és hatékonysági szint a termelők és a feldolgozók jelentős részére jellemző,s egyebek mellett ez is drágítja a húsok, húskészítmények előállítását. A hazai termelőktől független árnövelő tényező, hogy Kínában becslések szerint a sertés pestis miatt mintegy 40-50 millió jószágot vágtak le eddig, de ez még nem a végleges szám. Kína a világpiacról szívja el a hiányzó mennyiséget, ami szintén emeli a hazai árakat is, miután több állatot vágunk le, mint emennyit itthon megtermelünk.. Az uniós csatlakozáskor még 4 millió jószág röfögött a kisgazdaságokban, és az agrártársaságok sertéstelepein. Tíz éve is még 3,4 milliós állomány volt, amit az akkor hatalomra kerülő Orbán kormány ígérete szerint 2020-ra legalább 6 milliósra növel. Ma már szó sem esik erről és az is eredménynek számít, hogy a 2,8 milliós sertés állomány legalább nem csökken tovább. Míg az ezredforduló előtt még évente 40-45 kiló volt az átlagos fogyasztás személyenként, ma már a 30 kilót sem éri el. Igaz, ennek több oka is van, mint például a sertéshússal kapcsolatos negatív propaganda is. Magyarország még nettó sertés, illetve sertéshús exportőr volt, 2005-től viszont nettó importőr lett – mondta a Hússzövetség konferenciáján Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára. A szakember azt is elismerte, hogy a hazai termelők és feldolgozók belföldön is piacot vesztettek, mert nem bírták minden területen a minőségi és árversenyt. A hazai engedélyezett sertésvágóhidak száma eléri a 200-at, de mindössze 44-ben minősítik a jószágokat, igaz, a heti 200 vágás alatti kis üzemekben nem is kötelező a minősítés. A technológiai lemaradásnak is betudható, hogy a hazai feldolgozók az európai átlagos átvételi árak fölött kénytelenek az alapanyagot felvásárolni. A kenyérgabona elegendő lesz a hazai ellátásra, de a világ és az európai árak a magyar árakat is feljebb húzzák. A liszt is drágult, az energia és bérköltségekről nem is szólva, így nem csoda, hogy idén januárban a fehér kenyér 5, a félbarna 10, a péksütemények pedig átlagosan több mint 13 százalékkal kerültek többe, mint 2018. év elején. A kereskedelemben a boltosok számára a legnagyobb költség a beszerzési ár, ami elválaszthatatlan a termelői, átadási, feldolgozóipari áraktól – mondta a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Az élelmiszer-kereskedelemben is éles a verseny, ráadásul a reálbérek emelkedése ellenére a magyar fogyasztó továbbra is nagyon árérzékeny. A kereskedőnek ezért mérlegelnie kell, hogy emeli-e egyes termékek árát és ha igen akkor mennyivel. Az első negyedévben több mint 5 százalékkal emelkedtek az élelmiszer árak. A fogyasztói árakat a beszállítói árak befolyásolják, azokat pedig a termelői árak is mozgatják. Kemény tárgyalások várhatók a beszállítók és a kereskedők között, ott fől el, hogy ki tudja legalább részben érvényesíteni a költségei elismerését és ki nem. Az érdek persze közös, mégpedig az, hogy a vásárló hajlandó legyen megfizetni akár a magasabb árat is. Az áremelések után közvetlenül jelentősen visszaeshet a kereslet. Az OKSZ főtitkára nem kívánt jóslásokba bocsátkozni a várható árváltozásokról. Annyit jegyzett csak meg, hogy egyes élelmiszer drágulnak rövid távon is, más termékekért akár kevesebbet is kell majd fizetni. A zöldségek és a húsok, hústermékek vélhetően nem ez utóbbi kategóriába tartoznak majd. A fogyasztói árakban azonban nem jelennek meg automatikusan a termelői, feldolgozói, beszállítói árak, mert a verseny miatt eltérő lehet ugyanannak a terméknek is az ára.           

Meglódul az infláció

Az élelmiszerek drágulása nemcsak a hazai okokra vezethető vissza, hanem a világ, illetve az európai piaci hatások is mozgatják azokat. Ám az üzemanyag drágulással együtt is a tavalyi magas bázis miatt, valószínűleg nem várható az árindex robbanása.Az viszont nem zárható ki, hogy a 3,6-3,7 százalékos előrejelzéseknél mégis magasabban tetőzik idén az infláció. Nagy kérdés, hogy az évközi folyamatos költségnövekedés okozta nyomás hogyan befolyásolja a vállalati döntéseket – jegyezte meg a Népszavának Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Ráadásul a tavalyi 5 százalék után még idén is 4 százalékos GDP bővülésre lehet számítani, ami szintén az áremelésre ösztönözheti a gazdaság szereplőit, hiszen a kereslet viszonylag erős marad. Mindemellett a tartósan 3 százalék fölötti inflációra rég volt példa a hazai gazdaságban – tette hozzá a vezető elemző.             

Szerző

2 milliárdot költ a Fradi hibrid focipályákra - A fejlesztésekre egyetlen cég jelentkezett

Publikálás dátuma
2019.04.19. 12:36

Fotó: Google Earth
A pénzből 3 pálya épül öntözőrendszerrel és pályafűtéssel - vette észre az mfor.hu.
Az uniós közbeszerzési értesítőben pénteken megjelent hirdetmény szerint a Ferencvárosi Torna Club közel 2 milliárd forintból végez sporttechnológiai fejlesztéseket a Népligeti Edzőcentrum területén tervezett hibrid focipályákkal kapcsolatban - írja a portál.    A feladatra egyetlen vállalkozás jelentkezett, akivel április 5-én meg is kötötték már a szerződést. A nyertes vállalkozás, a tatabányai székhelyű EBP Építő Group Kft. nettó 1,96 milliárd forintot kap, ha elvégzi a kért feladatokat. Eszerint a Ganz pályán, a Center pályán és a Száger pályán kell élőfüves pályát kialakítani automata öntözőrendszerrel, pályafűtéssel és vízelvezető rendszerrel.   
Az EBP Építő Group közvetett tulajdonosai Csurgó Gábor és Jankó József. A cég ezzel a munkával több évnyi bevételéhez juthat majd hozzá. A nyilvános céges beszámolók szerint ugyanis a 2013-ban alapított társaság legjobb éve 2015 volt, akkor sikerült valamivel több mint félmilliárdos árbevételt elérniük. 2017-ben mindössze 346 millió folyt be a kasszába, amiből a végén 20,7 millió nyereség maradt. A honlapjuk szerint eddig főként tatabányai munkákat tudtak megszerezni. Referenciáik között a polgármesteri hivatal földszintjének és első emeletének teljes átalakítása, egy óvoda akadálymentesítése és energetikai felújítása és hőközpont kiváltása szerepel.
Szerző

A kormány megemeli a biztonsági gázkészletet, de ne aggódjon, nem a fogyasztóknak kedvez

Publikálás dátuma
2019.04.19. 08:23

Fotó: Népszava
A kormány - vélhetőleg főképp az orosz-ukrán gázvitára hivatkozva - ötödével megemeli a stratégiai gázkészletet. A lépés ugyanakkor valószínűleg ismét kevéssé a fogyasztóknak, sokkal inkább Orbán Viktor gazdasági hátországának kedvez.
A kormány mintegy 21 százalékkal megnöveli a biztonsági (stratégiai) gázkészletet – derül ki a nagypéntek előtti éjszaka megjelent Magyar Közlönyből. Az illetékes Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, mutatván, hogy az ünnepek alatt is szívén viseli a téma iránt érdeklődők szellemi képességeinek karban tartását, a mennyiséget a szokásos köbméter helyett megawattórában (MWh) adta meg (pedig közölhette volna kilokalóriában, megawattszekundumban, pikoelektronvoltban, vagy akár tehetett volna mást is). Ez forrásaink szerint 1450 millió köbméter, ami 250 millió köbméterrel, 21 százalékkal több a jelenlegi szabály szerinti 1200 millió köbméternél. (Korábban lapunk 34,15 megajoule-os gázfűtőértékkel számolva 1620 millió köbméterre jutott, de ezt kormányközelről lefelé módosították.)
A biztonsági gázkészlet megnövelésének az Orbán-kormány némi minipánik-keltéssel ágyazott meg. Ennek alapja, hogy idén év végén lejár az orosz gáz nyugati irányú szállításaira kötött orosz-ukrán szerződés, és kevés az esély a hosszabbításra. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter márciusban arról állapodott meg az orosz gázszállításokért felelő állami Gazprom vezetőjével, hogy a jövőre szükséges gázmennyiséget határainkon belül már idén letároljuk.

A hazai gáztárolórendszert a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint tavaly és azelőtt 4,6-4,7 milliárd köbméterre töltötték fel. Az érintett társaságok honlapján található adatok alapján az állami MVM tulajdonában álló Magyar Földgáz-tároló (MFGT) Zrt. négy egységének befogadó-képessége valamivel több mint 4,4 milliárd, az állami MFB többségi tulajdonában álló MMBF algyői, Szőreg-I jelű egységének pedig 1,2 milliárd köbméter biztonsági és 700 millió köbméter kereskedelmi célú tárolója van. Ez összesen nagyjából 6,4 milliárd köbméter. Vagyis az egységekben telente eddig üres maradt cirka 1,7 milliárd köbméter. A MEKH adatai szerint a mostani télen 4,36 milliárd köbméter gáz fogyott. Ezt elméletileg fedezné a tárolókban lévő gáz, ám abból az 1,2 milliárd köbméter stratégiai készlet csak vész esetén szabadítható fel. A biztonsági tartalék használata nélkül megmaradó 3,5 milliárd köbméter pedig – teljes behozatali stop mellett - már nem lenne elegendő a hazai igények kielégítésére. Kétségtelen ugyanakkor, hogy ha idén csurig töltenék a tárolókat, az így felgyülemlő mennyiséggel elméletileg képes lennénk kihúzni egy nem túl cudar telet. Ráadásul emellett rendelkezésre áll a körülbelül 1,7 milliárd köbméteres belföldi gáztermelés is.

Mindazonáltal figyelembe kell venni az egységek napi kitárolási képességét is. Ez az MFGT esetében napi 54 millió köbméter, ami ráadásul a töltöttség apadásával – a tél vége felé – akár meg is feleződhet. A belföldi termelés, illetve az MMBF a stratégiai tárolón kívül ezt még további mintegy 5-5 millió köbméterrel dobják meg, ami tehát napi legfeljebb 64 millió köbméter. Ez viszont nem lesz elegendő a leghidegebb napok igényeinek kielégítésére. A MEKH a mostani téli csúcsot ugyanis tavaly december 19-én 65 millió köbméteren mérte, de tavaly év elején állt a mutató 66,5, 2017 januárjában 70, sőt, 2006 elején pedig 90 millió köbméter felett is.

Teljes behozatali stop esetén tehát bizton állítható, hogy a leghidegebb napokon már igénybe kellene venni a napi 20 millió köbméter kitárolására alkalmas stratégiai tárolót is.

Egy ilyen eseményre a legnagyobb szüksége éppenséggel magának a stratégiai tárolónak lenne, azt ugyanis mindeddig az Orbán-kormány gazdasági hátországának megtámogatásán kívül nemigen használták semmire. A biztonsági gázkészletek felhalmozásának ötletét a 2006-os első orosz gázstop napjaiban még Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök vetette fel, amit 2010-re a Mol ki is alakított az algyői, nagyjából letermelt gázmezőjéből. A kiépítés 150 milliárdos, valamint a készletek több tízmilliárdos költségét egy bonyolult, hiteleket is magába foglaló rendszeren, illetve az elvileg energiacégek tulajdonolta, valójában az állam hathatós befolyása alatt álló Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetségen (MSZKSZ) keresztül az adófizetők és a hazai gázfogyasztók állják – utóbbiak a számla kötelező tétele révén.
Az Orbán-kabinet a 2010-es választások után kezdetben látszólag ellenségesen állt a – nemzetközileg kétségkívül párját ritkító - stratégiai gázkészletezéshez. Így a kötelező szintet több lépcsőben 615 millió köbméterig csökkentette. Ám 2017-re két lépéssel visszaállították az eredeti, 1,2 milliárdos szintet. Ezalatt azonban lassan kiderült, hogy bonyolult szerződésrendszerek révén a ki- és betárolásból is végül leginkább a kormányfő-közeli MET tehetett – legalábbis az MSZP számításai szerint - akár több mint százmilliárdos profitra is szert, főképp a hazai gázfogyasztók és az állam kárára.
Az Orbán-kabinet ugyanakkor most a ló másik oldalára látszik átesni. Így egy, a napokban hozott törvénycsomagba rejtve eltörölték a nem energetikai célú gázvásárlók stratégiaijárulék-mentességét, ami több milliárdos többletbevételt hoz az MSZKSZ konyhájára - mégpedig leginkább Bige László Nitrogénművekje kárára. Ennek parlamenti vitájában Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára nem is rejtette véka alá: azért kell a pénz, hogy a kormány 200-450 millió köbméterrel megemelje a stratégiai készleteket. A jelek szerint most az alsó határhoz közelítő értékről döntöttek. Sokan nem csodálkoznának, ha a stratégiai gázt ismét a MET szállítaná, amit éppenséggel Bige László üzleti ellenlábasához, a kormányfővel jó kapcsolatokat ápoló Csányi Sándorhoz is közel sorolnak.
További kérdés, hogy hová kerül a 250 millió köbméter plusz gáz. Mindazonáltal a kormány stratégiai célra más tárolókat is átminősíthetővé tett. A fejlemények tükrében az is különös fénytörést kap, hogy a kabinet értékesítené az MMBF MFB-többségét a kisebbségi részt birtokló MSZKSZ-nek. Mindezen előkészületek nyomán ugyanakkor talán tényleg eljön a pillanat, hogy az ország végre hasznosítja forintszázmilliárdokért fenntartott stratégiai tárolóját.
Ám ez cseppet sem biztos. Magyarország nyugati, illetve újonnan kiépített északi gázvezetékén ugyanis elméletileg teljes mértékben pótolható lenne az ukrán oldali gázbetáplálás. Kérdés ugyanakkor, oda honnan kerül gáz. Egy tényleges orosz-ukrán csapelzárás ugyanis komolyan felbolydíthatja a térség gázkereskedelmét. Még ha a nyugat felől vásárolt gázmolekulák nincsenek is „felcímkézve”, egy ilyen tényleges lépés kelthet időszakos hiányt. Ugyan az ukrán hálózat kiváltására gőzerővel épül az Északi Áramlat nevezetű, Oroszországot és Németországot a tenger alatt összekötő gázvezeték második üteme, illetve Bulgária és Szerbia is ígéretet tett a török-bolgár határon véget érő Török Áramlat meghosszabbítására, Orbán Viktor és Szijjártó Péter nyilatkozatai dacára nehezen hihető, hogy e két irány már jövőre teljesen kiválthatná az ukránt. Mindemellett, több-kevesebb sikerrel, horvát és román irányból is igyekszünk gázhoz jutni. Ugyanakkor - az ezzel ellentétes nyilatkozatháború dacára - cseppet sem biztos, hogy az orosz-ukrán vita nyomán január elsején tényleg teljesen elzárják Közép-Európa keleti gázcsapját. Habár tehát az orosz-ukrán ellentét okozhat némi idegességet kormánykörökben (ami az államiberuházás-érdekelt energialobbi fő hajtóereje), nagy valószínűséggel jövő húsvétkor is főzhetjük a tojást és a sonkát gázon.

Nem nő a díj

Az jogszabályi változtatások révén csökkentek a tárolási díjak, így a stratégiai készletek 1200 millió köbméterről 1450 millió köbméterre emelése miatt nem kell növelni a Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség (MSZKSZ) tagdíját - közölte az ügy kapcsán lapunkkal Bártfai Béla, az MSZKSZ vezérigazgatója. (A szervezet tagdíját a hazai energiacégek fizetik, amit azok lényegében a fogyasztóktók szednek be, például biztonsági készletezési díj címén.) A pótlólagos készleteket az MSZKSZ az eddigieknek megfelelően hitelből vásárolja meg, napi tőzsdei áron. Az MMBF 51 százalékának megvételét célzó tárgyalásaik pedig biztatók - tette hozzá kérdésünkre a vezérigazgató.

Szerző
Frissítve: 2019.04.20. 10:51