Berreg a kampánymotor: 100 milliárdot ígérnek a falusi csok-ra

Publikálás dátuma
2019.04.20. 13:04
A vidéki szavazók bázisát célozza csok kiterjesztése
A megsegített településeken tíz százalékkal is nőhet a Fidesz támogatottsága az őszi önkormányzati választásokon: potenciális szavazók százezreit próbálja elérni és döntésre bírni a kormánypárt.
A  falusi csok részletszabályai egy-két héten belül megjelennek. Bár a program július elsején kezdődik, máris óriási az érdeklődés – nyilatkozta a kormánypárti Origónak Gyopáros Alpár, a Miniszterelnökséghez tartozó Modern városok program, valamint az újonnan indult Magyar falu program kormánybiztosa. Az MTI által is szemlézett interjúban Gyopáros arról beszélt, hogy a falusi családi otthonteremtési programmal akár 100 milliárd forint is kerülhet a kedvezményezett családokhoz.
A kedvezményezetti kör alapját nem a települési jogállás, hanem a népességszám határozza meg, ezért a felső határ 5000 lakos. A települések 90 százaléka része a Magyar Falu programnak is – az érintett falvak listáját múlt héten hozták nyilvánosságra. A falusi csokot emellett kiegészíti a vidéki úthálózat javításának terve és egy, a „helyi életminőséget javító” támogatási csomag, amire együtt még 125 milliárd forintot szánna a kormány.

Célzott támogatás, biztos szavazóknak

A nagy összegű csok-os támogatást célzottan az önkormányzati választások előtt jelentette be a kormány, feladata pedig egyértelműen a Fidesz vidéki támogatásának megerősítése lesz.
A Policy Agenda (PA) témával foglalkozó tanulmányából kiderül,: azokban a falvakban, ahol igénybe lehet majd venni a támogatást, már eddig is sokkal többen szavaztak a regnáló hatalomra, mint az ellenzékre.
A PA vizsgálata szerint a lajstromban szereplő 2486 faluban 2,6 millióan élnek, negyedük Borsod-Abaúj-Zemplénben és Szabolcs-Szatmár-Beregben. A csokos települések 56 százaléka kelet-magyarországi, csak 39 százalékuk található a Dunántúlon, s mindössze huszaduk Pest megyében. A Policy Agenda azonban nem csak területi elhelyezkedés alapján tanulmányozta a támogatott falvakat, hanem politikai irányultság szerint is. 
A felmérés bizonyos szempontból nem okozott meglepetést: míg a tavalyi országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP 47,4 százalékot szerzett, addig a falusi csokkal érintett településeken ennél tíz százalékkal többet kapott.

Öt éve ugyanezeken a helyeken pedig csak 49-et, vagyis négy év alatt 152 ezer plusz voksot gyűjtöttek be a kormánypártok a támogatásban részesülő falvakban. Értelemszerűen az ellenzéki pártok rovására erősödött meg a Fidesz-KDNP támogatottsága: a Jobbik négy év alatt 3,5 százalékot gyengült az érintett településeken, a többi ellenzéki párt pedig az ott kapott voksok alapján be sem került volna a parlamentbe. 
Szerző
Frissítve: 2019.04.20. 14:41

Orbán folytatja a keleti nyitást: Kazahsztánba és Kínába látogat

Publikálás dátuma
2019.04.20. 10:50
Orbán Viktor a kazah miniszterelnökkel, Karim Maszimovval. A diktatúrának számító Kazahsztánban is otthon érezte magát a kormány
Fotó: Orbán Viktor /Facebook
A miniszterelnök elugrik az önként távozó diktátor után frissen átnevezett kazah fővárosba, hogy aztán Pekingben írjon alá kétoldalú megállapodásokat.
Orbán Viktor kedden Kazahsztánba utazik, ahol hivatalos látogatást tesz, majd április 25-28. között Pekingben Kína vezetőivel tárgyal, és részt vesz a második Egy övezet, egy út fórumon - tájékoztatta Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár szombaton az MTI-t.
A magyar miniszterelnök a kazah fővárosban, Nurszultanban megbeszélést folytat Kaszim-Zsomart Tokajev államfővel és Askar Mamin miniszterelnökkel, valamint a tervek szerint találkozik Nurszultan Nazarbajevvel, Kazahsztán első elnökével is. Nazarbajev több mint három évtizeden keresztül diktátorként vezette a 18 milliós országot, személyisége pedig annyira rányomja bélyegét a kazah mindennapokra, hogy önkéntes visszavonulása után a parlament róla nevezte át a fővárost, a korábbi Asztanát is. 
Ez olyan, mintha a fideszes kétharmad hálája jeléül egyszerűen Orbánnak vagy Orbániumnak keresztelné át Budapestet.

Nurszultáni látogatása után Orbán Viktor csütörtökön Pekingben Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel tárgyal, majd kétoldalú egyezményeket írnak alá. A magyar kormányfőt Hszi Csin-ping kínai elnök is fogadja. Pénteken kezdődik Pekingben a második Egy övezet, egy út (One belt One Road, OBOR) fórum , amelyre 37 kormány-, illetve államfő, valamint más vezető jelezte részvételét. Kína külügyminisztere korábban elmondta: az eseményen olyan témák kerülnek a figyelem középpontjába, mint az összeköttetések fejlesztése, a növekedés új forrásainak feltárása, újabb együttműködési formák kialakítása és a fenntartható fejlődés. Magyarország fő, az OBOR-hoz kapcsolódó projektje a Budapest- Belgrád vasútvonal megépítése lesz, ami több mint 700 milliárd forintos áron épülhetne meg. A projektre a kínai állam ad hitelt, ám azt nehéz lenne megmondani, hogy miért éri meg mindez: egy becslések szerint 130 évbe telne, míg a vasúti összeköttetés gazdaságilag megtérülne Magyarországnak.
Szerző
Frissítve: 2019.04.20. 11:13

Több mint 5700-an szavaznának külföldön az EP-választáson

Publikálás dátuma
2019.04.20. 10:04
llusztráció
Fotó: Népszava
A legtöbben a londoni külképviseletet jelölték meg, de sokan voksolnának Brüsszelben, Münchenben, Berlinben, Bernben, Hágában és Stuttgartban is.
Négy héttel a határidő lejárta előtt már több mint 5700-an jelezték, hogy az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán a 134 külképviselet valamelyikén akarnak voksolni – írja az MTI. Az EP-választáson azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik a voksolás napján, május 26-án nem tartózkodnak Magyarországon, az ország 134 külképviseletén – nagykövetségén és konzulátusán – szavazhatnak. Ehhez május 17-én 16 óráig kell kérniük a külképviseleti névjegyzékbe vételt a lakóhely szerinti jegyzőtől. A kérelem benyújtható személyesen, levélben vagy a www.valasztas.hu oldalon.  A külföldön szavazó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok kizárólag Magyarország külképviseletein szavazhatnak, levélben nem. A külképviseleteken a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint reggel 6 és este 7 óra között lehet voksolni, kivéve az amerikai kontinens külképviseleteit, mert ott – az időeltolódás miatt – május 25-én, szombaton lesz a szavazás. A Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldala szombat reggeli adatai szerint
eddig 5707-en jelezték, hogy a külképviseletek valamelyikén kívánnak voksolni az EP-választáson.

A legtöbben, 483-an a londoni külképviseletet jelölték meg, de sokan szavaznának Brüsszelben (474), Münchenben (274), Berlinben és Bernben (231-231), Hágában (229) és Stuttgartban (210) is. Még senki nem jelentkezett szavazásra Luandában és Havannában. A 2014-es EP-választáson 98 külképviseleten lehetett szavazni, most már 134-en. A 2018-as országgyűlési választáshoz képest új külképviselet nyílt az ázsiai kontinensen Kambodzsában (Phnompen), a Közel-Keleten Ománban (Maszkat), Afrikában Ugandában (Kampala) és Szudánban (Kartúm). Az amerikai kontinensen új külképviselet nyílt Kanadában (Vancouver), az Egyesült Államokban (Houston és Miami), Panamában (Panamaváros) valamint Uruguayban (Montevideo). A legtöbb új külképviselet Európában nyílt, összesen hét: Ausztriában (Innsbruck), Cipruson (Nicosia), Észtországban (Tallinn), Franciaországban (Lyon), Lengyelországban (Wroclaw), Luxemburgban (Luxembourg) és Máltán (Valletta).   2014-ben egy hónappal a voksolás előtt valamivel kevesebb, mint ezren voltak a külképviseleti névjegyzékben, a szavazás napjára ez a szám 7572-re nőtt.
Szerző
Frissítve: 2019.04.20. 10:06