Tao már, támogatás pedig még nincs - talán májusban

Publikálás dátuma
2019.04.23. 06:45
Az egri Gárdonyi Géza Színház erre az évadra 61 millió forintos taotámogatást kapott
Fotó: Faludi Imre / MTVA
Az eddiginél több pénzt is kaphatnak a színházak, ha a kormány valóban rájuk költi az erre a célra félretett 37 milliárd forintot. A vidéki teátrumok azt remélik, hozzájuk is „csorog” majd ebből, bár egyelőre csak ígéreteket kaptak, többletfinanszírozást még nem.
- Talán májusban – ezt válaszolta több vidéki direktor is arra a kérdésünkre, mikor kapja meg az általuk vezetett teátrum is azt a többlettámogatást, amelyet a fővárosi önkormányzat által fenntartott 11 színháznak - 3,5 milliárd forint értékben - már kiutaltak. A jegybevételek alapján számolt előadó-művészeti taot idén megszüntették, helyette lehet többlettámogatásra pályázni. A rendszer működése egyelőre bizonytalan, beszéltünk olyan vidéki színházigazgatóval, aki szerint nem is kell pályázni, mert az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő égisze alatt működő EPER-programban ezt automatikusan leosztják majd a teátrumoknak. Az EMMI a támogatási rendszerrel kapcsolatos kérdéseinkre – például arra, hogy a többlettámogatására szánt keretből mennyi jut a fővárosi és mennyi a vidéki színházaknak, s hányan adtak be eddig támogatási kérelmét – egy hét alatt sem válaszolt.

Több, általunk megkérdezett vidéki igazgató azt mondta: a budapestieknek könnyebb, mert "Tarlós István érdekérvényesítő képessége” nem vethető össze egy megyeszékhely polgármesterének lobbierejével. Ezzel utaltak Fekete Péter kulturális államtitkár szavaira, miszerint a főpolgármester „oroszlánként harcolt a budapesti színházak támogatásáért.” Miként lapunkban beszámoltunk, Tarlós maga is hangsúlyozta, hogy a 3,5 milliárd forintos támogatás 540 millió forinttal haladja meg azt az összeget, ami 2018-ban a fővárosi színházak tao-befogadása volt. Tucatnyi vidéki színház vezetőjét kérdeztük meg arról, hogyan épül fel a költségvetésük, s mire számítanak a tao kivezetése után, de a legtöbben nem válaszoltak. Arról, hogy egy ilyen színháznál nagyjából hogyan épül fel a költségvetés, s miként terveznek a jövőben, Blaskó Balázstól, az egri Gárdonyi Gáza Színház igazgatójától kaptunk precíz adatokat. Eszerint az intézmény idei évadra tervezett költségvetése 677 millió forint, ebből 180 millió az önkormányzati támogatás, 218 millió az előadó-művészeti törvény által meghatározott állami normatíva, 150 millió a saját bevételük, amelynek kétharmada a jegybevételből, a többi terembérleti díjakból származik. Erre az évadra 61 millió taot kaptak, s a költségvetésükből még hiányzó csaknem hetvenmillió forintot pedig pályázatokból fedezik. Blaskó Balázs azt reméli, hogy a színházakra szánt 37 milliárdos keretből is hatékonyan pályáznak majd olyan programokra, amelyek például a fiatalok színházba szoktatását segítik, s arra szolgálnak, hogy minden gyerek legalább évente egyszer jusson el egy darabra. - Tavaly 155 millió forint taóhoz jutottunk a jegybevételeink alapján – mondta Rázga Miklós, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója -, ha maradt volna a rendszer, az idei évben 172 millióra lettünk volna jogosultak. Hozzátette: egyelőre nincs információjuk, mekkora kiegészítő támogatás kerül hozzájuk. A várostól biztosan nem kapnak többet, mert ahogyan legutóbb, úgy most is 250 millió forintot szavazott meg a közgyűlés. Felvetésünkre, hogy az évadtervezés közepén okoz-e bizonytalanságot, hogy nem tudnak konkrét összegekkel számolni Rázga Miklós úgy reagált: ugyanúgy készülnek a 2019-20-as évadra, mint a korábbi években. - Optimisták vagyunk, nem gondolkodunk megszorításokban – mondta -, pontosan ugyanazon elvek alapján zajlik az előkészítő munka, mint esztendők óta. A vidéki teátrumok másutt sem igen számíthatnak plusztámogatásokra a településeiktől.
- A város költségvetésében csak az állami normatíva és az önkormányzati támogatás szerepel – felelte lapunk megkeresésére Kiss Ferenc, a zalaegerszegi közgyűlés MSZP-s tagja. – Annak idején, a büdzsé tárgyalásakor rá is kérdeztem, ha úgy adódik, lesz-e forrás a Hevesi Sándor Színház esetleges megsegítésére, ám kiderült, nem számol ilyesmivel a városvezetés, s az önkormányzati támogatás sem nőtt tavaly óta. A város ugyan elég komoly tartalékkerettel rendelkezik, de ez elvileg bizonyos pályázatok majdani önrészéül szolgál, vagyis nehezen elképzelhető, ha valamiért a korábbi taónál kisebb lesz a kiegészítő támogatás, akkor majd az önkormányzat csak úgy kipótolja. Ezt erősítette meg Besenczi Árpád, a teátrum igazgatója is: a várostól kapott támogatásuk ugyanannyi maradt – igaz, szerinte nem is lesz szükség pótlásra. - A tavalyi évben 76,79 millió taót vehettünk igénybe – tájékoztatott a Hevesi Sándor Színház vezetője -, viszonyításképpen: az összköltségvetésünk 735,25 millió forint volt. A tao kivezetése után az idei évre 80 millió forintra számítunk az EMMI-től, elvileg májustól, több részletben kapjuk meg a pénzt, vagyis – tette hozzá – a tao kiesése tehát nem befolyásolja a következő évad biztonságát. 

Nehéz tervezni

Az egyik legismertebb és legsikeresebb független vidéki társulat a 2000-ben alakult kaposvári Roxínház, amelynek belvárosi színházépülete a bérletes és bérletszünetes előadásokra is megtelik, s vendégjátékai is telt ház előtt futnak. Repertoárjukban megannyi népszerű felnőtt és gyerekdarab szerepelt és szerepel, emellett színitanodát is működtetnek több mint hatvan gyerekkel. Bérleteseik száma közel 4000 egy olyan városban, ahol a Csiky Gergely Színház is működik.

- Mennyire hiányzik majd a jegyek után járó tao-támogatás a büdzséjükből?
- Tavaly 21 millió forintot kaptunk – felelte Pintér Kata, a Roxínház egyik alapítója és rendezője -, ami nagyjából a negyven százalékát jelentette a költségvetésünknek. - Ekkora lyukat nehéz saját erőből betömni. - Beadtuk a kérvényünket az előadóművészeti többlettámogatásra. Miután harminc nap a határidő, elvileg április 19-ig eldől, megkapjuk-e az igényelt összeget.
- Mi lesz, ha kevesebbet ítélnek meg?  - Akkor megkezdjük a harcot a túlélésért. De erre nem is gondolunk. Az előzetes információk alapján mindenkinek jut pénz.
- Konkrétumok nélkül hogyan lehet tervezni az új évadra? - Nem egyszerű, máskor ilyenkor pontosan tudtuk, mekkora költségvetésből dolgozhatunk, most azért akad egy meglehetős kérdőjel. Bizonytalanságot okoz, hogy úgy tudjuk, a taopótló támogatás szigorúan erre az évre szól. A jegybevétel után járó taót viszont teljes évadra fel lehetett használni. Egy színház viszont két költségvetési évvel számol egy évadnál, így egyelőre nem tudjuk, mi lesz 2020 első felében, miből működünk majd januártól.  - Vas András

Témák
színház TAO

Szállodát, hintót, Fabergé-tojást foglalt le tavaly a rendőrség

Publikálás dátuma
2019.04.23. 06:35
Képünk illusztráció
Fotó: Brendan Smialowski /
Külön hivatala van a rendőrségnek a vagyon visszaszerzésére.
Tavaly 15,4 milliárd forint értékben hajtott végre kényszerintézkedéseket a rendőrség vagyonvisszaszerzés érdekében - írja a Világgazdaság az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) tájékoztatása alapján. A lap keddi számában ismertetett adatok szerint a magyar bűnszervezeteknél 2008-ban 4,8 milliárd forintot találtak, ez azt jelenti, hogy tíz év alatt csaknem megháromszorozódott ez a szám.  A tavalyi eredmény csaknem felét a Készenléti Rendőrség Nyomozó Irodához tartozó Vagyon-visszaszerzési Hivatal (VVH) hozta, amely mintegy hétmilliárd forintot gyűjtött be a lefoglalások útján. Ez utóbbi összeg 281 vagyonvisszaszerzési eljárás során gyűlt össze, amelyben 590 természetes és 142 jogi személy volt érintett. A VVH a 2009-es megalakulása óta 203 milliárd forint összegben hajtott végre vagyonvisszaszerzést mintegy 2400 természetes és ezer jogi személlyel összefüggésben. Az eljárások során szállodát, milliós értékű lovakat, lovas hintót, Fabergé-tojást, egyedi ékszereket, műkincsgyűjteményt is lefoglaltak.
Szerző
Témák
lefoglalás

Óriási csalódás az egészségügyi bérígéret, lépnek az érdekvédők

Publikálás dátuma
2019.04.23. 06:00
Kásler Miklós vázolta fel a terveket
Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Elszomorító, megdöbbentő, nem tudjuk értelmezni - így reagáltak a kormány döntésére.
Elkeseredettek, ezért soron kívüli egyeztetést kezdeményeztek az egészségügyi kormányzattal az ágazati érdekvédők. Magyarázatot várnak arra is, hogy mi történt a múltheti kabinetülésen azokkal a bértábla-javaslataikkal, amelyeket a megelőző ágazati egyeztetéseken még a kormányzat képviselői is támogattak. Mind a szakdolgozók, mind az orvosok mind az egészségügyben a gazdasági, műszaki területen dolgozók béremelésére több variációs javaslat készült. Ezt a reprezentatív szakszervezet MSZ-EDDSZ által vezetett tárgyalásokon a kormányzat is támogatta. A kabinet ülését követő tájékoztatón azonban már csak a szakdolgozók négylépcsős béremelése került szóba. - Elszomorító, megdöbbentő – kommentálta lapunknak Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke azt, hogy a kormány nem döntött az orvosok, és a műszakiak bérének emeléséről. Hozzátette: hosszú hónapok óta egyeztettek a tárcával, ezért is érthetetlen, és óriási elkeseredést okoz az, ami történt, illetve nem történt meg. A kormányszóvivő szerint az ápolók és a szakdolgozók bére idén júliustól 8 százalékkal, jövőre 14 százalékkal, 2021-ben 20 százalékkal, 2022-ben pedig újabb 30 százalékkal nő. Ismertetése szerint a béremelés idén 35 milliárd, jövőre 146 milliárd, 2021-ben 233 milliárd és 2022-ben 423 milliárd forint kiadást jelent a költségvetésnek. - Nem tudjuk értelmezni a bejelentést – mondta lapunknak Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. Szerinte az idei évre bejelentett 8 százalékos emelésről már korábban döntött a kormány, abban csak annyi az újdonság, hogy a kifizetését előrehozták novemberről júliusra. Hozzátette: „de nem tudjuk, hogyan értelmezzük a felhasználandó összeget sem. A kormányszóvivő 35 milliárdot mondott, mint a 2019-re szánt bérfejlesztési összeget, ám ez sokkal nagyobb keret, mint amennyire a bejelentett béremeléshez szükség van. Annak a havi költsége, 2,4-2,6 milliárd forint, azaz az év végéig összesen 12,5 milliárd lenne. Kérdésünkre Balogh Zoltán arról is beszélt, hogy az ágazati érdekegyeztetésen három bértábla javaslat beterjesztéséről döntöttek. Bár azok különböző koncepciók szerint készültek, ha bármelyik is megvalósult volna közülük, akkor idén júliustól 25 százalékkel emelkedne a szakdolgozók bére. A ciklusból hátralévő két és fél év végére pedig összességében ugyanúgy 76 százalékkal keresnének többet az érintettek, mint ahogyan azt a kormányszóvivő ígérte. Így például a ciklus végére egy OKJ-s végzettségű kezdő ápoló jelenlegi bére 192 ezer forintról 330 ezerre, a diplomás nővéré 237 ezerről 409 ezerre nőne. Balogh Zoltán szerint az általuk benyújtott – a periódus elején nagyobb ütemben emelő - javaslatot az is indokolta, hogy a januári garantált bérminimum korrekciókkal a bértábla alsó része „összecsúszott”. Azaz, a kezdő is épp annyit kaphat, mint a már több éve pályán lévő. Azért is javasolták, hogy most egy nagyobb arányú emelést adjon a kormány, hogy ezt a bérfeszültséget meg tudják szüntetni. Ha most júliusban csak a már bejelentett nyolc százalékos emelés lesz, akkor körülbelül 4-5 ezer embernek attól még nem lesz több pénze a borítékban. Ők mindössze papíron kapnak majd egy új besorolást.  
Szerző
Frissítve: 2019.04.23. 06:39