Csalás miatt jelentik fel Orbán Viktort

Publikálás dátuma
2019.04.23. 15:20

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
A Demokratikus Koalíció tenne feljelentést, mert a napokban kiderült: a korábbi kormányzati ígéretek ellenére mégsem vezetik be az egyéni nyugdíjszámlákat.
A Demokratikus Koalíció (DK) csalás miatt feljelenti Orbán Viktor miniszterelnököt, miután Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt héten azt mondta, hogy ebben a kormányzati ciklusban nem lesznek egyéni nyugdíjszámlák. A DK EP-listavezetője keddi, budapesti sajtótájékoztatóján úgy értelmezte a kijelentést, hogy a kormány soha nem fogja létrehozni az egyéni nyugdíjszámlákat. Dobrev Klára arra emlékeztetett, hogy a kormányfő 2010-ben még arról beszélt, hogy akik a magánnyugdíjpénztári rendszerből visszalépnek az államiba, azoknak továbbra is lesz olyan egyéni számlájuk, ami lehetővé teszi a befizetések nyomon követését.
Dobrev Klára
Fotó: Népszava
 Az ellenzéki politikus szerint a hitegetés és zsarolás hatására több millió ember veszítette el a megtakarításait, és mára már biztossá vált, hogy ezek a pénzek eltűntek az állami rendszerben. Dobrev emiatt azt követelte, hogy a kabinet kártalanítsa azokat az embereket, akiket „ilyen módon megrövidített” – idézi szavait az MTI. Az egyéni számlák bevezetésére már kilenc éve ígéretet tett a kormány: a Napi.hu cikke szerint Selmeczi Gabriella akkori „nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott” 2010 decemberében megígérte, hogy másfél éven belül létrehozzák az egyéni számlavezetési rendszert Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterként viszont még 2013-ban is csak lehetőségekről beszélt, az egyéni számlák kapcsán. 
Dobrev Klárát arról is kérdezték, hogy a legutóbbi uniós mandátumbecslés a DK-nak egy európai parlamenti helyet jósol. Dobrev ugyanakkor több mandátumban bízik, mert véleménye szerint a DK jobban fog szerepelni a választáson, mint öt éve, amikor két képviselői helyet nyertek. Arról is faggatták, hogy miért szerepel az EP-listájukon a bűncselekménnyel vádolt Czeglédy Csaba. A listavezető azt felelte, hogy a férfi egy „ezer sebből vérző” koncepciós per áldozata, akit zsarolással próbáltak hamis tanúzásra bírni, de ő ennek ellenállt és hősként viselkedett. Czeglédy Csaba szerepeltetésével azt üzenik, hogy nem félnek Orbán Viktortól és Polt Péter „ügyészségétől” sem – fogalmazott. A listavezető hangsúlyozta, nem a Czeglédy Csaba ellen zajló eljárást akarják lassítani azzal, hogy a férfit szerepeltetik az EP-listájukon.
Selmeczi Gabriella 2010-ben mást ígért
Fotó: Népszava
Szerző
Frissítve: 2019.04.23. 15:57

Magyarország egyedülálló: az EU-ban itt dokumentáltak 3. világbeli és 19. századi módszereket a választás befolyásolására

Publikálás dátuma
2019.04.23. 13:46

Fotó: Vajda József / Népszava
A Yale politológusa írt tanulmányt a hazai választási anomáliákról. Lesújtó a helyzet.
A magyar politikusok számos törvénybe ütköző választási stratégiát - beleértve a közvagyonhoz való hozzáférést - alkalmaztak, hogy bebiztosítsák győzelmüket – olvasható a Yale politikakutatója, Isabela Mares tanulmányában.   Mares és társszerzője, a California-Davis egyetemen dolgozó Lauren Young a politikusok és a választópolgárok szavazatokért kötött megállapodásait vizsgálta a 2014-es, kétharmados Fidesz-győzelmet eredményező parlamenti választáson. A Comparative Politics című folyóiratban publikált tanulmány elsőként dokumentálja a választási kliensrendszert Magyarországon.
„Egészen mostanáig nem voltunk biztosak abban, hogy a klientizmus létezik az Európai Unió egyes tagországaiban”

– mondta Mares. –„Ezekben az államokban szabad és tisztességes választásoknak kellene zajlaniuk. Az, hogy ezek a jogellenes gyakorlatok Magyarországon léteznek, különös jelentőséggel bír” - tette hozzá. A szakértő kiemelte, hogy a klientizmusra vonatkozó kutatások jellemzően a szavazatvásárlásra fókuszálnak, ami azt jelenti, hogy valaki fizet vagy ajándékokat ad a szavazatokért cserébe. 
Ez a jelenség a fejlődő országokban, Afrikában és Latin-Amerikában gyakori.

Mares és Young azonban a klientizmus új formáit fedezték fel a kutatás készítése során. „A szavazatvásárlás csak egy a sok módszer közül, amelyeket Magyarországon alkalmaznak. A legfontosabb azonban, amit megfigyeltünk, az állami források használata.” A tanulmány fontosnak tartja kiemelni a  2010-ben bevezetettt közmunkaprogramot. 
A közmunkát a helyi polgármesterek ellenőrzik, így ők irányítják a javak elosztását

– magyarázta Mares.  A politológus azt is megállapította, hogy a pénzek elosztása a politika támogatás függvényében zajlik. Az olyan vidékeken, ahol kevesebb a munkalehetőség, a politikusok a közmunkát (amely gyakran az emberek egyetlen bevételi forrása) használják arra, hogy bebetonozzák a támogatottságukat. A hatalom a kutatás szerint előnyt kovácsol a rossz anyagi helyzetűek kiszolgáltatott helyzetéből. „A szavazók kényszerítése olyan jelenség, amelyről sokáig azt hittük, csupán a 19. századra volt jellemző, de arra jutottunk, hogy ez a mai demokráciákban is működő gyakorlat. Talán ez a klientizmus egyik legkifogásolhatóbb formája, hiszen
a szavazók így az autonómiájukat is elveszítik a választási lehetőségeik mellett.”

- olvasható a tanulmányban.  Young és Mares a Magyarországon működő klientizmusnak négy típusát különböztette meg:  
  • a szavazatvásárlást,
  • a közpénz felhasználását a szavazatokért cserébe,
  • az előnyök megvonásával való fenyegetést,
  • a nem állami szereplők által alkalmazott gazdasági kényszert.
A felméréshez 93 falut vizsgáltak három megyében és arra jutottak, hogy a megkérdezettek 5-7 százaléka átélte a fent említett négy jelenség valamelyikét. Az arány megegyezik az Argentínában mértekkel, amelyeknél a kérdések kizárólag a szavazatvásárlásra vonatkoztak, ugyanez a szám Venezuelában 10-12 százalék.
Témák
választások

Kötelező lesz a bárányhimlő elleni védőoltás

Publikálás dátuma
2019.04.23. 13:38
Illusztráció/Thinkstock
Szeptembertől minden 13-16 hónapos gyermek megkapja majd a vakcinát.
Szeptembertől a kötelező védőoltások közé kerül a bárányhimlő elleni oltás - jelentette be Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár keddi sajtótájékoztatóján. Müller Cecília megbízott országos tisztifőorvos közölte, 13-16 hónapos korban kapják meg a gyermekek a védőoltást, amelyre 1,3 milliárd forint költségvetési forrás jut. 
A teljes védettséghez két oltásra van szükség.

Az egészségügyért felelős államtitkár úgy fogalmazott, hogy a 20. században indult hazai immunizációs programnak köszönhetően Magyarország „biztonságos szigetté” vált Európában, a magyar védőoltási rend példaértékű, amire az állam évente 10 milliárd forintot költ.  
A bárányhimlő okozta megbetegedés elleni védekezésre kitérve elmondta, a bárányhimlő a bejelentett fertőző megbetegedések felét adja, 1998 óta a regisztrált fertőzések száma 28 000 és 52 000. Egy komolyan veendő betegségről van szó, amely egyes esetekben maradványtünetekkel gyógyulhat - emelte ki az államtitkár.  Müller hozzátette, hogy a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek mára szinte eltűntek, évente néhány, jellemzően behurcolt esetet jelentenek csak. Magyarországon a legkorszerűbb oltóanyagokkal oltanak, és ezek biztonságosságát mutatja, hogy a 2,5 millió adag védőoltás beadása során mindössze 179 oltási reakcióval kapcsolatos bejelentés érkezett a hatósághoz. Kérdésre válaszolva elmondta,
Magyarországon felismerik a védőoltások jelentőségét, így nem jellemző, hogy a szülők elutasítják azokat.

Ledia Lazeri, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyar irodájának vezetője azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon nagyon jó, 98 százalékos a különböző fertőző betegségek elleni úgynevezett átoltottság.
A bárányhimlő elleni védőoltással tizenkettőre bővült az életkorhoz kötött kötelező védőoltások száma.

Ezek: a gümőkór (tbc), a torokgyík, a szamárköhögés, a merevgörcs (tetanus), a járványos gyermekbénulás, a mumpsz, a kanyaró, a rózsahimlő (rubeola), haemophylus influenzae b (Hib), a hepatitis B, a pneumococcus baktérium és a szeptembertől bevezetendő bárányhimlő elleni oltás.
Szerző
Témák
védőoltás
Frissítve: 2019.04.23. 13:40