Fidesz-aduászé a zsíros poszt

Publikálás dátuma
2019.04.24. 07:15

Fotó: H. Szabó Sándor / MTI
Ömlenek az adófizetői milliárdok az Ész-ker Zrt.-hez, a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) ezúttal nettó 1,9 milliárdos közbeszerzési tanácsadói szerződést kapott a cég.
A napokban eldőlt közbeszerzésnek – amint arról írtunk – számos pikantériája van. A tenderen egyedül az Ész-Ker indult, a tendert kiíró MTÜ kapcsán pedig gyakran felmerül, hogy a miniszterelnök lányának, Orbán Ráhelnek – Tiborcz István feleségének – erős befolyása van az állami cégnél. Itt hivatalosan tanácsadó, és sajtóértesülések szerint a Zrt. vezetőségébe bekerültek jó ismerősei. És hogy a kör teljes legyen, a MTÜ egy sor olyan területen kérné ki az Ész-Ker tanácsait, ahol Tiborcz és érdekköre kifejezetten aktív volt az utóbbi években. Így a közbeszerzési értesítőben megjelent, elnagyolt feladatleírásban szerepel, hogy a MTÜ a kempingberuházásoknál, kikötő- és hajópark-fejlesztésekhez kötődő közbeszerzéseknél is kikérné az Ész-Ker tanácsát. A Zrt. vezetőjét, Kárpáti Péter Györgyöt közelinek mondható kapcsolatok fűzik a Tiborcz-házaspárhoz, így korábban közös céget vitt Tiborcz István állandó üzlettársával, Hamar Endrével. Egy időre beszállt az Orbán Ráhel törzshelyének számító Terminál éttermet üzemeltető cégbe is. Az Ész-Ker több helyütt is intézte az akkor Tiborcz-kötődésű Elios Zrt. – utóbb az EU Csalás Ellenes Hivatala által súlyosan problémásnak ítélt – közvilágítási pályázatait. Az Ész-Ker eddigi történetéből nem lóg ki az MTÜ-közbeszerzés. Korábban a zoom.hu írta meg, hogy az évek során több mint 10 milliárd forint közpénzhez jutott a vállalkozás főleg tanácsadói szerződéseken keresztül. A 2003-ban Csömörön alapított cég az építőiparban startolt, és a cégmérlegekből ítélve sokáig csak néhány millió forintos árbevételt ért el. A helyzet akkor változott szembeötlően, amikor a betársult a cégbe az erős kormányháttérrel rendelkező Kárpáti Péter György. Az Ész-Ker 2007-ben már 129,6 millió forintra kötött közbeszerzői tanácsadói szerződést az akkor Lázár János vezette Hódmezővásárhellyel, amit 2010-ben újabb 288 milliós tanácsadói szerződés követett. A „Lázár-bizalmasnak” elkönyvelt – ám a Tiborcz-érdekkörhöz is kötődő – vállalkozás számos állami intézmény közbeszerzéseit intézte, illetve felügyelte milliárdokért. Így a Miniszterelnökség mellett a NAV, az Emmi vagy az állami tulajdonú Mavir közbeszerzéseinél is közreműködött. Közben voltak kirívó tételek, így a rekord drága, az uniós adófizetők két milliárdjából – méterenként közel ötmillió forintból – épített siófoki elkerülő úthoz az ÉSZ-ker választotta ki a megvalósíthatósági tanulmányt elkészítő céget: 62 millió forintért. Jutott közpénz-manna Kárpáti más cégéhez is. Az Átlátszó.hu írta meg, hogy egyik vállalkozása, a CEU Consulting (a cégnek nincs köze a Fidesz által támadott egyetemhez) 2014-ben oldalanként 365 ezer forintért írt tanulmányt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek a Rubik-kockáról. A Kárpáti-érdekeltségbe tartozó New 4 Kft. nyerte a Miniszterelnökség rendezvényeinek megszervezéséről szóló közbeszerzését, 18 millió forintért, de ez a vállalkozás volt a Fidesz-frakció által egyik leggyakrabban foglalkoztatott cég 2011 és 2013 között. Ezek azonban csak morzsák voltak a 2017-es év két zsíros megrendeléséhez képest. Ekkor az Ész-Ker bekerült abba a két szuper-konzorciumba, amelyek a Lázár-vezette Miniszterelnökségnek adtak jogi tanácsot. Az uniós finanszírozású közbeszerzésekhez 4,8, a magyar költségvetésből kifizetett megrendelésekhez 5 milliárdért tették ezt. Lázár János távozása után a Gulyás Gergely vezette miniszterelnökség nem hosszabbította meg a tanácsadói szerződéseket, s kiderült: a miniszterelnökség belsős munkatársaival feleannyiért is el tudja látni ezeket a feladatokat. Hogy az Ész-Kernek mekkora részesedése volt 2018-ig a szerződések alapján elköltött 3,5 milliárd forintból, nem tudni, ám az MTÜ mostani megrendelése jelzi, hogy a kormányerő számít a régi, tapasztalt fegyvertársnak számító cég munkájára.

Orbán küldött még 250 milliót a kanadai reformátusoknak

Publikálás dátuma
2019.04.24. 07:00
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Megígérte, meg is tette: a miniszterelnök elküldte a félmilliárdos támogatás második részletét egy Torontóban működő magyar egyháznak.
Összesen 250 millió forintot küld a Miniszterelnökség egy torontói Magyar Diaszpóra Missziós Központ létrehozását segítve, a Bethlen Gábor Alapkezelőn keresztül – derül ki a keddi Magyar Közlönyből. Bár az Orbán Viktor által jóváhagyott határozat egy szóval sem említi, az összeg egy korábban beígért félmilliárdos támogatás keret második részlete.
Korábban a Magyar Nemzet írta meg, és lapunk is beszámolt róla, hogy az Orbán-kormány tavaly 500 millió forintot ígért a Torontói Első Magyar Református Egyháznak (TEMRE) a missziós központ felépítésére, az első tételről pedig már akkor rendelkeztek. 
A mintegy kétszáz fős gyülekezet jó feltűnően jó kapcsolatot ápol a kormány tagjaival: Balog Zoltán korábbi emberierőforrás-miniszer 2014-ben ellátogatott templomukba, és 2017 júniusában is részt vett egy torontói istentiszteletükön, 2017 augusztusában pedig Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár köszöntette a gyülekezet tagjait. Az egyház Facebook-oldalára is a torontói magyar főkonzulátus, illetve a szervezet munkatársai töltik fel a képeket.
Szerző

Falufejlesztés, 21. század: kormányhatározatban rögzítették, hogy ahol van erdő, ott gyártsanak fajátékokat

Publikálás dátuma
2019.04.24. 06:45

Fotó: Molnár Ádám
Fajátékok készítésével és téglagyártással akarja fellendíteni a kormány a leszakadó falvak gazdaságát, de azt még a fideszes polgármesterek sem tudják, hogy hol.
A kormány egy múlt heti határozatban azzal bízta meg Gulyás Gergely kancelláriaminisztert, hogy próbálja összehangolni a Modern Városok és a Magyar Falu Programot azzal az egyelőre becenév nélküli csomaggal, amely 445 település gazdasági fellendítését ígéri. „A Magyarország egyes területei közötti gazdasági egyenlőtlenség csökkentése érdekében szükséges fejlesztési program” tavaly decemberben már szóba került, akkor is kormányhatározat rögzítette, hogy a kiválasztott elmaradott térségekben mire kellene alapozni a helyi gazdaság fellendítését. Olyan ötleteket foglaltak jogszabályba, mint például ahol van meleg víz, ott az üvegházi zöldségtermesztést kell támogatni, vagy hogy az erdővel határos faluban gyártsanak fajátékokat, ahol pedig eddig is sertést tenyésztettek, ott ezt támogatja az állam ezután is. A jogszabály arra is kitér, hogy ahol gyógynövények teremnek, ott ezek termesztését segítik majd, míg agyagos talajon téglagyárakat érdemes felhúzni. 
Az év végi döntés legfurcsább pontja mégis az, amelyben a kormány azt rögzítette, hogy a kiválasztott települések a Magyar Falu Program pályázatainak megkerülésével, egyszerűen bejelentkezéssel vegyenek részt a tervezett útfejlesztésekben. A baj ezzel az, hogy ha a meghirdetett 50 milliárd forintos idei mellékút-fejlesztési tervek egy részét ezek a kiemelt települések lekötik, kevés pénz marad a pályázaton indulóknak. A kérdésről a múlt héten megjelent kormányhatározat még mindig csak a kiválasztás szempontjait közli, de azt nem, hogy a Bácsszentgyörgytől Zebeckéig tartó 1230 falut felsoroló hátrányos, tehát „kedvezményezett” települések listájából mely szerencsések kaphatnak automatikusan pénzeket és melyeknek kell majd pályázni is. A legfontosabb kitétel, hogy hol volt sikeres a közmunkaprogram az utóbbi években. – Konkrétumokat egyelőre nem tudunk a leszakadó térségek felzárkóztatásáról szóló két kormányhatározatról – mondta el lapunknak Szabó Gellért, a Faluszövetség elnöke. Szentkirály polgármestere szerint egyelőre sem az nem világos, mekkora lesz a legszegényebbek felzárkóztatására szolgáló keret, sem hogy azt hazai vagy uniós forrásokból tervezik-e feltölteni, valamint az sem, hogy milyen kritériumok alapján osztják majd szét a pénzt. A Faluszövetséget nem vonták be az előzetes egyeztetésekbe, s nem kértek tőlük előzetes felméréseket sem. – Az nyilvánvaló, hogy az ország két térségét, az északkeletit és a délnyugatit célzottan és konkrét programokkal kellene fejleszteni, másképp a leszakadás megállíthatatlan – tette hozzá. A fejlesztési tervek összehangolásával megbízott Miniszterelnökség egyelőre nem válaszolt kéréseinkre.

„Kijevhez vagyunk közelebb”

Magyarország 178 járása közül az észak-kelet magyarországi cigándi a legszegényebb: ha van térség, amire ráfér a célirányos gazdasági fejlesztés, akkor ez az. Az általunk megkérdezett környékbeli polgármesterek közül azonban egyelőre senki nem hallott arról, hogy külön kormányfigyelem irányulna rájuk, s megkönnyítenék a boldogulásukat. Vécsi István, Ricse baloldali polgármestere szerint ők eddig is igyekeztek kihasználni a főként uniós pályázatokban rejlő lehetőségeket, s a közmunkásokkal sem járdákat kapirgáltattak, hanem például idősek otthonát, piacot, savanyítóüzemet építettek, de egyelőre nem lát „rendszerszintű törekvést” arra, hogy ezt a térséget valamilyen koncepció mentén igyekeznének felzárkóztatni. Karcsa fideszes polgármestere szerint épp itt az ideje, hogy a kormány gazdaságélénkítő programmal külön is segítse például a cigándi járáshoz tartozó Bodrogközt, mert a saját erejük már nem elég. A kétezer fős településen jelenleg is működik egy negyvenöt közmunkást foglalkoztató varroda, ahol büntetés-végrehajtási intézeteknek, rendőrségnek, mentőknek varrnak formaruhát állami megrendelésre, de ahhoz, hogy kilépjenek a „szabadpiacra”, támogatás kell. Megemlítette a BMW-gyárat, amelynek tudnának például autó-üléshuzatokat varrni, de ehhez fejleszteni kellene az üzemet. Turisztikai tervük is van, egy közel háromszázmilliós beruházással szálláshelyként működő természetközeli gömbházakat építenének a 4 kilométeres tavuk partján, de ez egyelőre ötlet szintjén létezik. - Sajnos mi nem Budapesthez, hanem Kijevhez vagyunk közelebb, így földrajzi helyzetünkből adódóan eleve nem vonzzuk ide a tőkét – tette hozzá. (Doros Judit)

Van, ahol elkéstünk

Egy térség fejlettségén rettenetesen nehezen és lassan lehet változtatni. Az ELTE két kutatója, Győri Róbert és Mikla György például 1910 és 2011 között vizsgálta a magyar járások állapotát, s a száz év alatt alig láttak észrevehető elmozdulást – hangsúlyozta lapunknak Koós Bálint, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának munkatársa. Mégis, hol sikerült az elmozdulás? Ami száz éve fejlett terület volt, az nagy valószínűséggel ma is az, mert képes reagálni az újdonságokra, meg tudja tartani az előnyét, de a leszakadt területek önerejükből nem tudnak elindulni. Azt láthatjuk, hogy nagyobb térségek, járások fejlődését csak kívülről érkező nagyberuházások tudták előmozdítani, mint például a szocialista iparosítás Dunaújváros, Paks, vagy Tiszaújváros esetében, de ott sem minden fejlesztés bizonyult hosszú távon sikeresnek. Újabban az autóipari nagyberuházások adják ezt a húzóerőt. Tíz éves távlatokban ez már érzékelhetően formálja a városokat, azok tágabb térségét, s ez igaz a Balaton és a Velencei tó környékére is. Az utóbbi évek területfejlesztési kormányzati anyagai is elismerik, hogy egyes térségek versenyképessége nem javult, a társadalmi különbségek nőttek. Miért kudarcos ez a kérdés? A területfejlesztést nehéz beilleszteni a minisztériumi struktúrába, nem olyan, mint az oktatás, vagy az egészségügy. Ma az ágazati törvények területileg nem differenciáltak, például az általános iskolai minimum osztálylétszám meghatározása egységes, nem teszi hozzá, hogy aprófalvas térségekben ettől el lehet térni. Ott kevesebb a gyerek, bezárjuk a felső tagozatokat, aztán az alsót is, a gyerekeket naponta utaztatjuk 10-20 kilométert, a pedagógusok pedig elhagyják a térséget. Ezzel szemben Ausztria már a hatvanas évek óta speciálisan támogatja a hegyvidéki, kis lélekszámú településeket, hogy tompítsák az elöregedés, elvándorlás következményeit. Ott sem fordult meg a folyamat, de nem ilyen kritikus a leépülés. Több hazai pénz kellene? Ha a piac, a gazdaság nem tud ezekkel a térségekkel mit kezdeni, akkor csak rettenetesen sok pénzzel lehetne elmozdulást elérni. Ráadásul ki kell mondani, hogy nagyon el vagyunk késve. A baranyai, borsodi aprófalvak már jószerével kiürültek, leépültek az intézmények, elment a szakképzett és értelmiségi réteg, már olyan település is van, ahová a polgármester is máshonnan jár át. Óriási feladatok vannak, újabb problémás térségek képződnek a szemünk láttára, például a Közép-Tisza vidéke is ilyen, most kell beavatkozni, mert félő, hogy végletesen leszakad ez a térség is. (G. E.)             

Frissítve: 2019.04.24. 07:08