Kövér László;bírói függetlenség; NER;

- Kövér László a bírói függetlenség napján követelt engedelmességet a bíróktól

A bíróság nem lehet független az államtól, elvileg pedig a Szent Korona nevében hozhat ítélet- fejtegette a házelnök a Parlamentben.

A bírói függetlenség nem abszolút és öncélú - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a magyar bírói függetlenséget garantáló törvény elfogadásának 150. évfordulója alkalmából tartott konferencián, a Parlamentben szerdán.

Bírói függetlenség? Majd, ha megengedjük!

Kövér vehemensen ostromolta az afféle ellenséges fellegvárnak feltüntetett bírói függetlenség fogalmát is „... mindenféle kificamított államelméletekkel szemben a bírói kar nem külső tartozéka, hanem belső alkotóeleme az államnak, a bírói hatalom maga az államhatalom egyik megnyilvánulása, amelynek sorsában mindig osztozik. (...) A bírói hatalom nem lehet független az államtól, hiszen maga is része annak, sem az igazságtól, hiszen annak szolgálatára létezik" – idézi szavait az MTI.

A távirati iroda ugyanakkor kihagyott egy, a fentieknél keményebb mondatot Kövér Lászlótól: a 444.hu cikke szerint a házelnök azt is megjegyezte, hogy

„Önök, tehát a bírák mindig csak annyira lehetnek függetlenek, amennyire a magyar állam is az.”
Kövér László, az Országgyűlés elnöke (j) és Darák Péter, a Kúria elnöke kezet fog a magyar bírói függetlenséget garantáló törvén

A NER-életszemléletet ismerve egyértelmű, hogy az állam egyúttal a kormányt, vagyis a végrehajtó hatalmat jelenti ebben a kontextusban, de Kövér Lászlótól ez nem is annyira meglepő.

Az viszont megdöbbentő, hogy a jogász végzettségű házelnök simán ellentmondott az alaptörvény 26. cikkelyének is, mely szerint

„A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.”

sőt, Kövér László szembe ment hatalmi ágak megosztásának elvével is, ami jogrendünk alapját jelenti. Montesquieu francia filozófius a 18 században kimondta, hogy a három államhatalmi ágat (törvényhozói, végrehajtói, bírói) szét kell választani, mert akár csak kettő összefonódása zsarnoksághoz vezet.

A házelnök "önkritikus" észrevételként hozzáfűzte: jogalkotói mulasztást történt, amikor nem szabályozták pontosan, hogy a bíróságok kinek vagy minek a nevében hirdetnek ítéletet. „Elvi éllel kijelenthetjük, hogy az eljáró bíróságok csakis a magyar állam vagy az Alaptörvény szerint "Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét" megtestesítő Szent Korona nevében hozhatják meg ítéleteiket” - mondta Kövér László.

Tehát, a vallási és törvényhozói hatalom nyomásától elviekben  független bírák a Szent Koronára hivatkozva kellene ítéletet hozzanak.

A konferencia résztvevői az Országház főlépcsőjén

Döntsék el, kinek az oldalán állnak

Kövér László nagyívű beszédében kitért arra is, hogy szerinte a a globalizmus nevében a demokratikus nemzeti államok felszámolása a cél az Európa erőforrásai feletti ellenőrzés megszerzése érdekében – majd a jogászoknak szegezte a kérdést: „… maguknak kell eldönteniük, milyen értékek védelmére kelnek, kinek az oldalára állnak: az államot védők és építők vagy az államot támadók és rombolók oldalára?" Ezt a felvetést már Rákosi Mátyás érájából is ismerhetjük, igaz, akkor jóval egyszerűbb formájában hangzott el, de a lényeg ugyanaz: döntsék el, velünk vannak, vagy ellenünk.

Mindez nem sok jót ígér akkor, amikor hamarosan felállnak az igazságügyi miniszter (tehát a központi végrehajtói hatalom) alá besorolt közigazgatási bíróságok. Nem kell különösebb háttérüzenetet keresni,  hiszen Kövér László nyíltan kardot rántott: 

nyilatkozata hadüzenetnek tekinthető a bírói függetlenséggel szemben, az azt garantáló törvény elfogadásának kiemelt évfordulójában.

Ehhez képest visszafogott, sőt, „ellenforradalmi” álláspontnak tűnik, hogy Darák Péter, a Kúria elnöke a rendezvény előtti rövid sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: a magyar bírói függetlenség 99 százalékos, és csak azért nem mond 100 százalékot, mert azt nem illik. Magyarországon működik a bírói függetlenség kiérlelt garanciarendszere, nincs olyan ember, aki odamehetne egy bíróhoz és megmondhatná neki milyen ítélet szülessen - fűzte hozzá a főbíró.

Az elrendelt 10 éves titkosítás már csak azért is abszurdnak tűnik, mert a gyerekek átszállítása után mindenképpen "megismerhető válik", hova is kell átmenniük.