Kövér László a bírói függetlenség napján követelt engedelmességet a bíróktól

Publikálás dátuma
2019.04.24. 16:19

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
A bíróság nem lehet független az államtól, elvileg pedig a Szent Korona nevében hozhat ítélet- fejtegette a házelnök a Parlamentben.
A bírói függetlenség nem abszolút és öncélú - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a magyar bírói függetlenséget garantáló törvény elfogadásának 150. évfordulója alkalmából tartott konferencián, a Parlamentben szerdán.

Bírói függetlenség? Majd, ha megengedjük!

Kövér vehemensen ostromolta az afféle ellenséges fellegvárnak feltüntetett bírói függetlenség fogalmát is „... mindenféle kificamított államelméletekkel szemben a bírói kar nem külső tartozéka, hanem belső alkotóeleme az államnak, a bírói hatalom maga az államhatalom egyik megnyilvánulása, amelynek sorsában mindig osztozik. (...) A bírói hatalom nem lehet független az államtól, hiszen maga is része annak, sem az igazságtól, hiszen annak szolgálatára létezik" – idézi szavait az MTI.
A távirati iroda ugyanakkor kihagyott egy, a fentieknél keményebb mondatot Kövér Lászlótól: a 444.hu cikke szerint a házelnök azt is megjegyezte, hogy
„Önök, tehát a bírák mindig csak annyira lehetnek függetlenek, amennyire a magyar állam is az.”

Kövér László, az Országgyűlés elnöke (j) és Darák Péter, a Kúria elnöke kezet fog a magyar bírói függetlenséget garantáló törvén
Fotó: Kovács Attila / MTI
A NER-életszemléletet ismerve egyértelmű, hogy az állam egyúttal a kormányt, vagyis a végrehajtó hatalmat jelenti ebben a kontextusban, de Kövér Lászlótól ez nem is annyira meglepő.
Az viszont megdöbbentő, hogy a jogász végzettségű házelnök simán ellentmondott az alaptörvény 26. cikkelyének is, mely szerint
„A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.”

sőt, Kövér László szembe ment hatalmi ágak megosztásának elvével is, ami jogrendünk alapját jelenti. Montesquieu francia filozófius a 18 században kimondta, hogy a három államhatalmi ágat (törvényhozói, végrehajtói, bírói) szét kell választani, mert akár csak kettő összefonódása zsarnoksághoz vezet.
A házelnök "önkritikus" észrevételként hozzáfűzte: jogalkotói mulasztást történt, amikor nem szabályozták pontosan, hogy a bíróságok kinek vagy minek a nevében hirdetnek ítéletet. „Elvi éllel kijelenthetjük, hogy az eljáró bíróságok csakis a magyar állam vagy az Alaptörvény szerint "Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét" megtestesítő Szent Korona nevében hozhatják meg ítéleteiket” - mondta Kövér László.
Tehát, a vallási és törvényhozói hatalom nyomásától elviekben  független bírák a Szent Koronára hivatkozva kellene ítéletet hozzanak.
A konferencia résztvevői az Országház főlépcsőjén
Fotó: Kovács Attila / MTI

Döntsék el, kinek az oldalán állnak

Kövér László nagyívű beszédében kitért arra is, hogy szerinte a a globalizmus nevében a demokratikus nemzeti államok felszámolása a cél az Európa erőforrásai feletti ellenőrzés megszerzése érdekében – majd a jogászoknak szegezte a kérdést: „… maguknak kell eldönteniük, milyen értékek védelmére kelnek, kinek az oldalára állnak: az államot védők és építők vagy az államot támadók és rombolók oldalára?" Ezt a felvetést már Rákosi Mátyás érájából is ismerhetjük, igaz, akkor jóval egyszerűbb formájában hangzott el, de a lényeg ugyanaz: döntsék el, velünk vannak, vagy ellenünk.
Mindez nem sok jót ígér akkor, amikor hamarosan felállnak az igazságügyi miniszter (tehát a központi végrehajtói hatalom) alá besorolt közigazgatási bíróságok. Nem kell különösebb háttérüzenetet keresni,  hiszen Kövér László nyíltan kardot rántott: 
nyilatkozata hadüzenetnek tekinthető a bírói függetlenséggel szemben, az azt garantáló törvény elfogadásának kiemelt évfordulójában.

Ehhez képest visszafogott, sőt, „ellenforradalmi” álláspontnak tűnik, hogy Darák Péter, a Kúria elnöke a rendezvény előtti rövid sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: a magyar bírói függetlenség 99 százalékos, és csak azért nem mond 100 százalékot, mert azt nem illik. Magyarországon működik a bírói függetlenség kiérlelt garanciarendszere, nincs olyan ember, aki odamehetne egy bíróhoz és megmondhatná neki milyen ítélet szülessen - fűzte hozzá a főbíró.
Szerző
Frissítve: 2019.04.24. 16:54

Perel Szél Bernadett, hogy kiderítse a fóti gyermekváros államtitokká tett sorsát

Publikálás dátuma
2019.04.24. 15:06

Fotó: Népszava
Az elrendelt 10 éves titkosítás már csak azért is abszurdnak tűnik, mert a gyerekek átszállítása után mindenképpen "megismerhető válik", hova is kell átmenniük.
Hiába próbált márciusban adatigényléssel konkrétumokat megtudni a fóti Károlyi István Gyermekközpont tervezett megszüntetéséről Szél Bernadett, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) elutasította az adatok kiadását. Mint kiderült:
a Gyermekközponttal kapcsolatos dokumentumokat tíz évre titkosították.

Szél már akkor jelezte, ezt nem fogadja el, és pert indít az Emmi ellen. Szerdán a Magyar Helsinki Bizottság adta hírül közleményében: jogi segítségével bírósághoz fordult a független országgyűlési képviselő.
A gyerekek már nem is a kastélyban, hanem ezekben a különálló épületekben laknak
Fotó: Népszava
Mint írják, miután a kormány februárban kész tényként jelentette be az intézmény felszámolását, Fülöp Attila szociális államtitkár arról beszélt, hogy a „nagy létszámú tömegintézmények” felszámolása, a településközponttól messze lévő, leromlott állapotú otthonok kitagolása áll a döntés hátterében. Csakhogy Fót esetében erről szó sincs: a gyermekközpont a város közepén található, és a gyerekeket sem a kastélyban, hanem több külön álló, korszerű, kis létszámú lakóotthonban helyezték el benne, ráadásul a parkban, aminek zöld, megnyugtató környezete ideálisnak mondható.
Tömegről sincs szó Fóton. Ott a háromból az egyik gyermekotthonban súlyos pszichés problémákkal küzdő gyereket ápolnak, mintegy 20 főt. Egy másikban vannak a tartósan beteg és sérült gyerekek, 24-en. És vannak még a felnőtt kísérő nélkül érkező menedékkérő és menekült gyerekek is, pillanatnyilag 6-an. Szó sincs tehát tömegekről. Viszont ezeknek a gyerekeknek nagy hozzáértésre és stabil viszonyokra van szükségük, és Fóton ezt eddig biztosították is nekik, írják.
Az államtitkár azt is megígérte, hogy a gyerekek a mostaniaknál jobb körülmények közé kerülnek. Ennek nyoma sem látszik.

Szél Bernadett
Fotó: Tóth Gergő
A beteg és sérült gyerekeket valószínűleg Kalocsára és Zalaegerszegre vihetik át, de éppenséggel ezek az intézmények vannak túlzsúfolva, és a gyerekeknek ma is hosszan kell várakozniuk, hogy felvegyék oda őket. A menekült gyerekeket a hírek szerint az aszódi javítóintézet hátsó kertjébe kerülnének, ahol még semmilyen felújítás nem kezdődött el.
A Helsinki szerint már csak azért is abszurdnak tűnik a 10 éves titkosítás, mert a gyerekek átszállítása után mindenképpen "megismerhető válik", hova is kell átmenniük. Az érintettek közül egyébként többen attól tartanak, a kormánynak – és a hozzá közel álló üzleti körnek – csak a kastélyra fáj a foga.
Szerző

Orbán: Magyarország erősíteni akarja kapcsolatait a keleti országokkal

Publikálás dátuma
2019.04.24. 12:28

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
A miniszterelnök Kazahsztánban beszélt arról, hogy Magyarország a jelenlegi, megváltozott helyzetben nem veszélyt lát, hanem lehetőségeket.
Megváltozott Kelet és Nyugat egyensúlyának helyzete, de Magyarország ebben az új helyzetben nem veszélyt lát, hanem lehetőségeket, amelyeket a keleti országokhoz fűződő egyre erősebb kapcsolatok építésével akar kihasználni – mondta Orbán Viktor szerdán Kazahsztánban. A kormányfő hivatalos látogatást tett Kazahsztánban, ahol Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel folytatott megbeszélést, majd közösen tettek sajtónyilatkozatot. Orbán kiemelte: 
a kapcsolatok erősítése a keleti, közép-ázsiai országokkal „nekünk könnyen megy”,

mert történelmi gyökereink a közép-ázsiai térségben élő népekhez kötnek minket, ezért a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok intenzívebbé tételének megvan a kulturális talapzata. Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök hangsúlyozta: Magyarország fontos partner Kazahsztán számára az EU-ban és a közép-európai térségben, a két országot politikai, gazdasági érdekek és történelmi gyökerek is összekötik.
Szerző
Témák
Kazahsztán