Magatartás-terápiát ajánlott az államtitkár, és egy kicsi torna mindenkinek kellett

Az egészségügyi bérekről, a kórházi adósságokról, a finanszírozás átalakításáról, vagy új forrásteremtő lehetőségekről Horváth Ildikó szót sem ejtett.

A magyar egészségügy fejlesztési irányairól tervezett beszámolót az egészségügyi államtitkár az egészséggazdászok konferenciájára, de előadása legizgalmasabb eleme az lett, amikor váratlanul megtornáztatta az egybegyűlteket.

Az egészséges életmódra váltás jegyében Horváth Ildikó és hallgatósága fél percen át együtt tornázott. Ki milyen ütemben bírta az ütemet politikussal, úgy álltak föl és ültek vissza a székükre az egészséggazdászok. Mindezt azt követően, hogy az államtitkár arról beszélt: paradigmaváltásra van szükség, ezért az egészségkultúrára kell helyezni a hangsúlyt. Mint mondta: most még a betegségekre veszünk termékeket, de a jövőben a megelőzéssel kell többet foglalkoznunk. Az államtitkár így is tett: előadásában csak a kormányzat védőoltási programjáról, a daganatos megbetegedések, köztük a vastagbélrák megelőzését szolgáló állami szűrések kezdeti lépéseiről beszélt. Így arról is, hogy eddig 325 ezer behívólevelet küldtek ki az 50 és 70 év közöttieknek, akik közül 59 ezren küldték el a laborba a székletmintájukat. Négyezrüknek nem volt egyértelműen negatív a lelete, azaz további vizsgálatra van szükségük. Jelezte azt is, május végéig tíz szűrőbuszt szereznek be, hogy a legeldugottabb helyekre is eljussanak a megelőző vizsgálatok.

Az egészségügyi bérekről, a kórházi adósságokról, a finanszírozás átalakításáról, vagy új forrásteremtő lehetőségekről az államtitkár szót sem ejtett. Pedig Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója néhány előadással korábban arról beszélt, hogy a források szűkössége és a gyógyítási paletta választékbővülése miatt folyamatosan készülnek tervezetek a fenntartható finanszírozás érdekében.

Hozzátette: mind jobban koncentrálódnak az egészségügyi kiadások. Például Magyarországon a gyógyszertámogatás 50 százalékát a betegek mindössze három százalékára költik. A TAJ-számmal rendelkezők egy százalékára fordítják a kiadások nem kevesebb mint 32 százalékát, illetve 20 százalékára a költések 89 százalékát. Mint mondta: világszinten egyre nagyobb kihívást jelentenek a ritka betegségek kezelésére szolgáló készítmények, melyek költsége jelentősen meghaladja a népbetegség-terápiákét. Az egy főre jutó legmagasabb költés tavaly 250 millió forint volt.