Az ország harmada 125 ezret sem keres meg egy hónapban

Publikálás dátuma
2019.04.25. 12:23

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A visegrádi országok közül egyedül Magyarországnak sikerült elérnie az elmúlt tíz évben, hogy egyszerre nőjön a szegénység, szűküljön a középosztály, és egyre kevesebb kézben koncentrálódjanak a komoly vagyonok.
125 ezer forintnál kevesebből él havonta 3 millió magyar, írja egy friss OECD kimutatás után az mfor.hu. A kimutatás azt igazolja, hogy a kétezres évek közepe és a 2010-es évek közepe között csak a szegényebb társadalmi réteg gyarapodott Magyarországon. Jelenleg a társadalom
  • 30 százaléka tartozik az alacsony jövedelműek csoportjába, arányuk 10 év alatt 4,7 százalékponttal emelkedett;
  • a középosztályba a társadalom 62 százaléka tartozik, ez a réteg 3,7 százalékponttal zsugorodott;
  • a felső tízezerbe a társadalom 7 százaléka tartozik, ami 0,9 százalékpontos csökkenés eredménye.
Az OECD meghatározása nyomán az alacsony jövedelmű osztályba - egy fős háztartással számolva - az tartozik, akinek jövedelme nem éri el a 125 ezer forintot; a középosztályba a 125 ezer és 325 ezer között keresők; a felső jövedelmi osztályba pedig azok tartoznak, ahol a jövedelem a havi 325 ezret meghaladja. Az OECD szerint a medián átlagkereset 166 667 forint.
A régió többi országát elnézve az is kiderül, hogy ez nem szükségszerűen van így. Míg Magyarországon az elmúlt tíz évben az ország harmadára nőtt a szegények száma, a cseheknél 0,9 százalékponttal a társadalom 23 százalékára csökkent, Szlovákiában 0,7 százalékponttal 24 százaléka csökkent, és 29 százalékon Lengyelországban stagnált. Míg Magyarországon a középosztály csökkent, Csehországban és Szlovákiában is szélesedett ez a réteg. A leggazdagabb társadalmi réteg - az itt is stagnáló Lengyelországot leszámítva - mindenhol zsugorodott.
Szerző

Nulla energiaigényű magyar épületek - még csak szóban erős a kormányzat

Publikálás dátuma
2019.04.25. 09:30
A lakástámogatás elsősorban a vagyonosabbakat segíti. FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON
Két év múlva már csak minimális energiaigényű új ingatlanok épülhetnek. A felkészülés igencsak az elején tart - leginkább beszélnek róla.
A lakások különböző elemeihez hasonlóan a velük foglalkozó szakemberek részéről is jóval szervesebb együttműködésre van szükség annak érdekében, hogy senkinek se okozzon csalódást az új épületekre 2021-től életbe lépő „közel nulla” energiafogyasztási feltétel – hangoztatta a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Közhasznú Kft. Korszakváltás az energetikában című képzéssorozatának, fővárosi fordulóján hallottak kapcsán lapunknak Szalai Gabriella ügyvezető. Sürgette úgy a törvényalkotók, mint az -alkalmazók további együttgondolkodását, aminek elősegítése a MEHI elsődleges szándéka. Az előadók az épületszerkezeti, szigetelési, gépészeti, jogi szakértők számos együttműködési buktatójára hívták fel a figyelmet, ami egészében csökkenti a végcél, vagyis a minél alacsonyabb kivitelezési és rezsiköltségek hatékony elérését. A konferencián felszólalók a vonatkozó rendelet fényében bemutatták az alacsony energiafelhasználású épületek tervezési és kivitelezési szempontjait, különböző változatokat ismertettek és betekintést engedtek már megvalósult beruházások tapasztalataiba. Úgyszintén vizsgálták az építési törvény tükrében a tervezői-kivitelezői felelősséget, a minőség hosszú távú hasznát, az épületburkolati megoldásokat, az utólagos homlokzati hőszigetelés tapasztalatait, a szigorodó hőtechnikai előírásokat, a fenntartható és egészséges hűtési-fűtési rendszereket, az „okos” háztartásokat és az árnyékolástechnikai megoldásokat. A sokat hivatkozott 7/2006-os tárca nélküli miniszteri (tnm) rendelet szerint 2021-től már csak közel nulla fogyasztású ház építhető. Ennek egyik feltétele, hogy az energiaellátás legalább negyedét megújuló energiából kell biztosítani. Emellett - többek között - erősebb szigetelés is alkalmazandó. Helyes tervezés-kivitelezés esetén ugyanakkor az épület energiaigénye szinte lenullázódik és az ingatlan is értékesebbé válik.
Szerző

321,75 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.04.25. 08:49
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Alig változott, kissé erősödött a forintárfolyam a főbb devizákkal szemben csütörtökre virradóra a nemzetközi devizakereskedelemben
Az eurót a szerda esti 321,94 forint után csütörtök reggel kissé alacsonyabban, 321,75 forinton jegyezték a bankközi piacon. 
A dollár és a svájci frank jegyzése szintén enyhén csökkent, a dolláré 288,58-ról 288,50 forintra, a svájci franké 282,72 forintról 282,68-ra.
Szerző