Még a fideszesek többsége szerint is ellopják itthon az EU-s pénzeket

Mindössze minden ötödik magyar válaszadó bízik az uniós pénzek tisztességes felhasználásában.

15 év után – Az Európai Unió és a magyar társadalom címmel jelentett meg tanulmányt a Policy Solutions (PS) a nagy múltú németországi politikai alapítvánnyal, a Friedrich-Ebert-Stiftunggal közösen. A kutatás célja, hogy kiderüljön, milyen okok húzódnak meg a mögött, hogy ennyire stabilan magas az uniós tagság támogatottsága – írja a hvg.hu.

A Bíró-Nagy András és Laki Gergely által jegyzett kutatásból az is kiderül, miként értéli a magyar társadalom az EU-ban eltöltött 15 évet, mit tartanak Magyarország uniós tagsága legfőbb előnyeinek és legnagyobb hátrányainak. Az elemzés megalapozásához a PS márciusban közvélemény-kutatást végzett, amelyben a Závecz Research volt a partnerük.

Pozitívan értékelik a magyarok az EU-t

A személyes interjúk során először arra kérték a válaszadókat, hogy mondják meg, mi az első három dolog, ami az Európai Unióval kapcsolatban az eszükbe jut. A portál összefoglalója szerint

Az EU általános megítélése szerint

A kormánypárti szavazók körében a relatíve legrosszabb a megítélése az EU-nak, de még a fideszesek fele (52 százalék) is jó véleménnyel van az európai integrációról, míg 39 százaléknyian negatívan gondolkodnak az EU-ról. Az ellenzéket tekintve mindegyik párt szavazói körében döntő többségben vannak a pozitív vélemények.

Alapvetően pártokon átívelő konszenzus van arról is, hogy Magyarország EU-ban eltöltött első 15 éve előnyös volt az ország számára. A kormánypárti szavazók nagy többsége (71 százalék), a bizonytalanok (72 százalék) és a jobbikosok (76 százalék) is így vélekednek. A szocialisták négyötöde, a momentumosok, az LMP-sek, a Demokratikus Koalíció tábora pedig szinte egyöntetűen (97 százalék) előnyösnek ítélte meg az EU-ban eltöltött 15 évet.

Hatott a kormánypropaganda

Szinte teljes egyetértés van a magyar társadalomban abban is, hogy uniós tagságunk legnagyobb előnye az Európai Unió által biztosított gazdasági fejlődés. A válaszadók – arra a kérésre, hogy nevezzék meg a három legnagyobb előnyét annak, hogy Magyarország az Európai Unió tagállama – 51 százalékban (összesen 711 alkalommal) a Magyarországra érkező uniós támogatásokat, vagy általában az közösség magyar gazdaságra kifejtett pozitív hatását említették. De 10 alkalommal a közös pénznem, az euró bevezetésének a lehetőségét is kiemelték.

Megnevezték a legnagyobb hátrányokat is: leggyakrabban, a válaszok közel harmadában (32 százalék, összesen 279 alkalommal) a migráció kérdése került elő. A témában érkezett megszólalások rendre a kormánykommunikáció üzeneteit tükrözték vissza, miszerint az Európai Unió „Magyarországra kényszeríti a migránsokat” és Magyarországból „bevándorlóországot” akar csinálni. Második leggyakoribb hátrányként pedig a szuverenitás kérdését emelték ki a válaszadók (26 százalék): szerintük az Európai Unió túl sok dologba akar beleszólni, ami sérti hazánk függetlenségét. A harmadik negatívum az volt, hogy tagságunk hátrányosan érintette a magyar gazdaságot (15 százalék).

A portál azt írja, a kormányzati kommunikációnak köszönhetően a Fidesz-szavazók elsöprő többsége (84 százalék) egyetért azzal állítással, hogy az EU rá akarja-e kényszeríteni Magyarországra, hogy bevándorlókat fogadjon be, ráadásul több mint a felének (54 százalék) semmilyen kétely sem merül fel ezzel kapcsolatban. A kutatás szerint egyetlen ellenzéki szavazói csoportot sem találni, ahol többségben lenne a kormányéval ellentétes álláspont – teszi hozzá a portál.

Problémásnak tartják a pályázatok lebonyolítását

A kutatás eredményei alapján a magyarok jelentős többsége erősen kételkedik a hazánkba érkező uniós források szabályos felhasználásában:

A pártpreferencia szerinti bontást figyelve nem meglepő módon a kormánypárti szavazók tartják a legkevésbé problémásnak a pályázatok lebonyolítását, ám még így is egyértelmű többségben vannak (22 százalék teljesen egyetért, 37 százalék inkább egyetért) körükben azok, akik úgy vélik, hogy Magyarországon az uniós pénzeket érintő korrupció mértéke hagy kívánnivalót maga után. Az ellenzéki pártok szimpatizánsai körében viszont szinte teljes konszenzus van a kérdésben, az MSZP, a DK és a Jobbik szavazóinak közel 90 százaléka egyetért az állítással.

A kutatásból mindemellett kiderül, hogy