Joe Biden bejelentette, hogy indul az amerikai elnökválasztáson

Publikálás dátuma
2019.04.25. 13:56

Fotó: AFP
A 76 éves politikus 19 másik demokrata mellett pályázik az elnökjelöltségre.
Hosszas, feszültségkeltő várakozás után csütörtökön végre bejelentette Joe Biden, hogy a demokraták színeiben indulni kíván a jövő novemberi amerikai elnökválasztáson. A YouTube-on és más közösségi médiafelületeken erről közzétett videót hétfőn Biden személyes megjelenése követi a nyilvánosság előtt, egy pittsburghi szakszervezeti rendezvényen. Joe Biden az előző, demokrata párti elnök, Barack Obama mellett töltött be alelnöki tisztséget. A volt Delaware állambeli szenátor, aki most 76 esztendős, mintegy négy évtizedes közéleti pályát tudhat maga mögött. Ha elnökké választanák, ő lenne minden idők legidősebb amerikai elnöke a hivatalba lépést időpontját tekintve. A köztudatban leginkább Ronald Reagan él „öreg elnökként”, de ő „mindössze” hetven évesen költözött be a Fehér Házba. Biden bejelentkezésével immár húszan pályáznak arra, hogy elnyerjék a Demokrata Párt elnökjelöltségét, kihívhassák a 2020 novemberi párviadalra a republikánus ellenfelet, aki minden bizonnyal a mostani elnök, Donald Trump lesz. A volt alelnök sokáig hezitált, mert többen nem csupán az életkora miatt kételkedtek alkalmasságában, hanem azért is, mert vagy túlságosan liberálisnak tartották – ezt általában saját korosztályának a tagjai, illetve a csak kevéssel fiatalabbak mondták róla -, vagy pedig éppenséggel nem tekintették eléggé szókimondóan liberálisnak, ami inkább a Demokrata Párt megújulását sürgető „ifjútörökök” részéről elhangzó bírálat volt. Most mindenesetre Biden vezeti a mezőnyt a demokrata párti elnökjelölt-aspiránsok népszerűségi listáján a különböző közvélemény-kutatóknál. Egyes elemzők azonban ezt annak tulajdonítják, hogy a kampány kezdeti szakaszában lényegében ő az egyetlen olyan pályázó, aki mögött közismert, országos szintű gyakorlati vezetői tapasztalat, a Fehér Házban eltöltött nyolc év áll – a többiek inkább olyan törvényhozók, akik komolyabb döntéshozói felelősséggel járó közhivatalt nem nagyon viseltek eddig. A volt alelnök gyakran emlegeti Obamával való szellemi rokonságát, és „gyakorlatiasnak, ugyanakkor haladónak” vallja magát. A korábbi hetekben – nem tudni, kiknek a sugallatára – megszólalt a nyilvánosság előtt néhány nő, aki arra panaszkodott, hogy Joe Biden politikai rendezvényeken „kéretlenül megölelte”, illetve „majdnem megcsókolta” őket. Ezek a vádak nem döntötték romba politikai imázsát, de kénytelen volt bocsánatot kérni az érintettektől, és elismerni azt, hogy a MeeToo mozgalom hatására megváltoztak a viselkedési szabályok, a túlzott bizalmaskodásnak befellegzett. 
Frissítve: 2019.04.25. 20:38

Francia hadihajóval kötekedett Kína Tajvannál

Publikálás dátuma
2019.04.25. 13:39
Képünk illusztráció
Fotó: AFP
Feltartóztatott egy francia hajót a kínai haditengerészet a Tajvani-szorosban, mivel az nem kért engedélyt Kínától a hajózásra. Csakhogy Tajvannak 1949 óta saját politikai irányítása van.
A kínai haditengerészet hajói feltartóztattak egy francia hadihajót a Tajvani-szorosban április 7-én - közölte Zsen Kuo-csiang, a kínai honvédelmi minisztérium szóvivője csütörtökön. A francia hajó engedély nélkül lépett be Kína területi vizeire - hangsúlyozta a szóvivő arra utalva, hogy
Peking a saját területeként tekint az egyébként gyakorlatilag független Tajvanra, illetve hivatalos nevén a tajvani Kínai Köztársaságra.

A Tajvani-szoroson amerikai hadihajók szoktak demonstratív jelleggel áthaladni, miközben Peking is fokozott rendszerességgel küldi egységeit Tajvan közelébe. Legutóbb április közepén gyakorlatoztak kínai harci repülők és hadihajók a sziget közelében, mellyel kapcsolatban
Caj Jing-ven tajvani elnök úgy nyilatkozott: a tajvani hadsereg képes és elszánt arra, hogy megvédje magát.

Tajvannak 1949 óta saját politikai irányítása van, de Peking az "egy Kína elve" alapján saját területének tekinti. Kína és Tajvan viszonya többéves közeledés után, 2016-ban ismét fagyossá vált, miután Caj Jing-ven, a függetlenségpárti Demokratikus Haladó Párt (DPP) jelöltje lett az új tajvani elnök, aki viszont később elkötelezte magát a két ország közötti status quo fenntartása és a sziget önvédelmi képességeinek erősítése mellett.
Témák
Kína Tajvan

A londoni értéktőzsde épületéhez ragasztották magukat környezetvédelmi aktivisták

Publikálás dátuma
2019.04.25. 12:17

Fotó: LEON NEAL / AFP
A tiltakozások kezdete óta 1088 tüntetőt vett őrizetbe a rendőrség.
A Londoni Értéktőzsde (LSE) bejáratát torlaszolták el csütörtökön a Londonban hosszú ideje folyamatosan tiltakozó környezetvédelmi aktivisták. A csoport bejelentette, hogy a demonstrációsorozat utolsó napján a londoni City pénzügyi központjában igyekszik minél nagyobb felfordulást okozni. A rendőrség, a Scotland Yard csütörtöki tájékoztatása szerint a tiltakozások kezdete óta eddig 1088 tüntetőt vettek őrizetbe. Az Extinction Rebellion nevű kampánycsoport több tagja csütörtök délelőtt az LSE összes bejáratát élőláncokkal állta el, úgy, hogy a láncok szélein álló tagok a Szent Pál-székesegyház közvetlen közelében emelkedő épület falához, a láncokban álló tüntetők egymáshoz ragasztották magukat. A csoport több más tagja a pénzügyi központ kelet-londoni irodavárosát és a City repülőteret kiszolgáló városi vasút, a Docklands Light Railway (DLR) forgalmát bénította meg azzal, hogy felmásztak egy szerelvény tetejére. Csütörtöki közleményében az Extinction Rebellion azzal indokolta a tőzsde és a londoni pénzügyi központ elleni demonstrációt, hogy a londoni részvénypiacon a világ leginkább környezetkárosító cégeinek papírjai forognak. E cégek között fosszilis üzemanyagokat gyártó vállalatok és erősen környezetpusztító módszerekkel működő bányatársaságok, esőerdők kiirtásával környezeti katasztrófát okozó vállalkozások vannak. A londoni tőzsde „szó szerint bolygónk elpusztításával kereskedik” – áll a demonstrációkat szervező csoport közleményében. A londoni pénzügyi központ saját rendőrsége, a City of London Police csütörtöki tájékoztatásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a Cityben várhatóan egész nap fennakadásokkal kell számolni a tiltakozó akciók miatt.

Meg akarták bénítani a Heathrow működését

Az Extinction Rebellion az elmúlt hetekben London legforgalmasabb főútvonalain és hídjain próbálta megbénítani a közlekedést. Aktivistái letáboroztak más helyszínek mellett a Waterloo hídon, a két leghíresebb bevásárlóutca, a Regent Street és az Oxford Street találkozásában lévő Oxford Circus forgalmi csomópontban, valamint a parlament épületegyüttese előtti téren. A demonstrációk miatt hosszú ideig 55 londoni autóbuszjárat nem közlekedett; ez önmagában naponta 500 ezer ember utazását érintette. Az Extinction Rebellion a húsvéti hétvégén megpróbálta megbénítani a legforgalmasabb európai repülőtér, a londoni Heathrow működését is, ez azonban a rendkívüli rendőrségi készenlét miatt nem sikerült. Sajid Javid brit belügyminiszter már a Heathrow-n tervezett tiltakozó akció előtt bejelentette, hogy a hatóságok „a törvény teljes erejével” fellépnek azok ellen, akik a légiközlekedés biztonságát veszélyeztetik. Az eddigi tiltakozó megmozdulásokban a fiatal aktivisták ezrei mellett több száz tudományos kutató, középiskolai és egyetemi tanár, művész és közéleti személyiség vett részt. Múlt pénteken, az Oxford Circus közepén felállított – a rendőrség által azóta eltávolított – rózsaszínű vitorláshajón beszédet mondott Emma Thompson Oscar-díjas brit színésznő is. Kijelentette: a tüntetések helyszínei „a józan ész kis szigetei”. Hozzátette: a mostani nemzedék környezetpusztító életvitelével a fiatal generációkat hagyja cserben. Az Extinction Rebellion olyan törvényeket követel, amelyek alapján 2025-ig zéróra csökkenne Nagy-Britanniában a globális felmelegedést okozó szennyezőanyagok kibocsátása. A rendőrség a tiltakozók belvárosi táborhelyeit már felszámolta, és a csoport bejelentette, hogy csütörtökön befejezi a demonstrációsorozatot.
Szerző