Villámárvizeket előrejelző rendszerrel készülnek a klímaváltozásra a magyar-szerb határnál

Publikálás dátuma
2019.04.25. 14:29
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A szegedi és az újvidéki kutatók egy olyan valós idejű rövid távú csapadék és villámárvíz előrejelző-rendszert fejlesztenek, ami az egész térségre kiterjed.
A csapadékot és a villámárvizeket előrejelző rendszert alakítanak ki a magyar-szerb határ menti térségben - tájékoztatott a projektben résztvevő Szegedi Tudományegyetem. A közlemény szerint
a klímaváltozás miatt térségünkben egyre kevesebb a csapadék, egyben időbeli eloszlása egyre szélsőségesebb.

Ez főleg Közép-Európa városi térségeiben okozhat jelentős károkkal járó villámárvizeket - olyan hirtelen áradásokat, mint amilyen például 51 emberrel végzett a hét elején Dél-Afrikában, vagy mint ami váratlan módon Dél-Franciaországban pusztított tavaly ősszel, 13 áldozatot követelve.
A 750 ezer eurós uniós támogatással megvalósuló projekt fő célja egy csapadék- és villámárvíz-monitoring, előrejelző és online tájékoztató, figyelmeztető rendszer kialakítása a magyar-szerb határ menti régiók városaiban. A térség két legnépesebb városában Újvidéken és Szegeden olyan mérőhálózatot építenek ki, amellyel az eddigieknél jóval nagyobb térbeli felbontásban ismerhető meg a lehulló csapadék mennyisége. A rendszer folyamatosan gyűjtött adatai és a mérések valós idejű megjelenítése jelentősen segítheti az extrém csapadékesemények idején a városlakókat a védekezésben, vagy a helyi döntéshozókat és közműszolgáltatókat az esetleges válsághelyzetek kárainak enyhítésében.
A szegedi és az újvidéki egyetem kutatói partnereikkel kifejlesztenek egy olyan valós idejű rövid távú csapadék és villámárvíz előrejelző-rendszert, amely nem csak a két városra, hanem az egész térségre kiterjed. Az előrejelzések távérzékeléses eljárással gyűjtött adatokon alapulnak, a két városban kiépített rendszerek mérései a pontosabb prognózist lehetővé tevő finomhangolásához szükségesek. A projekt keretében gyűjtött mérési adatok és az előrejelzések szabadon elérhetők lesznek, és kifejlesztenek egy korai figyelmeztető rendszert, melyet a lakosság vagy a helyi hatóságok alkalmazhatnak az extrém csapadék okozta elemi károk enyhítésére vagy a veszélyes időjárási eseményekre történő felkészülés során.

Farkas Flórián szerint a migráció veszélyezteti leginkább a cigányságot

Publikálás dátuma
2019.04.25. 13:53

Fotó: Népszava
„Aki a migrációt támogatja, annak nem érték a nemzet, a család, a kereszténység” – közölte a Lungo Drom elnöke.
A Lungo Drom is kiáll Orbán Viktor miniszterelnök hét pontja mellett – mondta a Magyar Hírlapnak Farkas Flórián. A Lungo Drom elnöke a kormányközeli lappal közölte: a cigányság sorsát is meghatározhatja az EP-választás eredménye, óriási a tét. Farkas Flórián szerint meg kell védeni az eddig elért eredményeket, és folytatni kell a roma közösség felemelését célzó munkát. „A tét családunk, gyermekeink jövője, kultúránk, nemzeti függetlenségünk. Aki a migrációt támogatja, annak nem érték a nemzet, a család, a kereszténység” – fogalmazott a parlamenti képviselő. Szerinte ha Brüsszelnek bevándorláspárti vezetése lesz, mindennapjaink kerülnek veszélybe. „Nem szabad megengednünk, hogy a migránsok szabadon jöjjenek be az országunkba, magukkal hozva a rasszizmust, a terrorizmust és a nőgyűlöletet. Mi azt szeretnénk, hogy az asszonyaink, lányaink egyedül is kimehessenek az utcára, ne kelljen félniük erőszakos cselekedetektől, mint ahogyan arra számos példát láttunk azon országokban, melyek nagy számban fogadtak be migránsokat” – fogalmazott. Farkas Flórián aláhúzta, hogy a legnagyobb fenyegetettséget a cigányságra a migráció jelenti, az ugyanis elvonná a pénzt a társadalmi felzárkózás ügyétől. „Támogatni tudjuk majd a foglalkoztatást, az oktatást? Lesz munkája a magyar embereknek? Vagy az erre szánt összeget el kell költenünk beilleszkedni képtelen, idegen kultúrájú milliók fenntartására?” – vetette fel, nyomatékosítva: a választás joga nem csupán lehetőség, de kötelesség is. „Közösen kell megtennünk mindent annak érdekében, hogy ne legyünk bevándorlóország. Ezért a Lungo Drom támogatja Orbán Viktor hétpontos programját. A jövőben is biztonságban és békében szeretnénk élni” – zárta nyilatkozatát Farkas Flórián.

Farkas Flórián azzal riogat, hogy ha nem a Fidesz nyer a májusi választáson, akkor kevesebb támogatást fognak kapni a romák. Mondja ezt az az ember, aki képes volt a hátrányos helyzetű romák felzárkóztatására kapott több milliárd forintot, dőzsölésre, fényűző irodákra és luxusautókra költeni” – írta csütörtöki közleményében az MSZP. A párt kiemelte, hogy Farkas Flórián most félti a romák biztonságát, de amikor kiderült, hogy a fideszes Pócs János kazánba zárt egy roma férfit és az elégetésével fenyegetőzött, akkor inkább a Fidesz képviselője mellett állt ki. „A legnagyobb fenyegetettséget cigányságra az jelenti, ha az európai parlamenti választáson Farkas Flórián fideszes elvbarátai szereznek többséget” – tették hozzá a közleményben.

Szerző
Frissítve: 2019.04.25. 14:17

Még a fideszesek többsége szerint is ellopják itthon az EU-s pénzeket

Publikálás dátuma
2019.04.25. 13:05

Fotó: Népszava
Mindössze minden ötödik magyar válaszadó bízik az uniós pénzek tisztességes felhasználásában.
15 év után – Az Európai Unió és a magyar társadalom címmel jelentett meg tanulmányt a Policy Solutions (PS) a nagy múltú németországi politikai alapítvánnyal, a Friedrich-Ebert-Stiftunggal közösen. A kutatás célja, hogy kiderüljön, milyen okok húzódnak meg a mögött, hogy ennyire stabilan magas az uniós tagság támogatottsága – írja a hvg.hu. A Bíró-Nagy András és Laki Gergely által jegyzett kutatásból az is kiderül, miként értéli a magyar társadalom az EU-ban eltöltött 15 évet, mit tartanak Magyarország uniós tagsága legfőbb előnyeinek és legnagyobb hátrányainak. Az elemzés megalapozásához a PS márciusban közvélemény-kutatást végzett, amelyben a Závecz Research volt a partnerük.

Pozitívan értékelik a magyarok az EU-t

A személyes interjúk során először arra kérték a válaszadókat, hogy mondják meg, mi az első három dolog, ami az Európai Unióval kapcsolatban az eszükbe jut. A portál összefoglalója szerint
  • legtöbbször (16,1 százalék, összesen 273 említés) a Magyarország gazdaságára gyakorolt pozitív hatásokat említették a válaszadók,
  • második leggyakrabban a migrációt (12,4 százalék) emelték ki,
  • és a harmadik leggyakoribb említést az kapta, hogy az EU egyfajta közösséget vagy szövetséget jelent (11,6 százalék).
Az EU általános megítélése szerint
a magyarok csaknem kétharmada (65 százalék) pozitív véleménnyel van a közösségről, és mindössze minden negyedik megkérdezett (25 százalék) értékeli negatívan az Európai Uniót.

A kormánypárti szavazók körében a relatíve legrosszabb a megítélése az EU-nak, de még a fideszesek fele (52 százalék) is jó véleménnyel van az európai integrációról, míg 39 százaléknyian negatívan gondolkodnak az EU-ról. Az ellenzéket tekintve mindegyik párt szavazói körében döntő többségben vannak a pozitív vélemények.
Alapvetően pártokon átívelő konszenzus van arról is, hogy Magyarország EU-ban eltöltött első 15 éve előnyös volt az ország számára. A kormánypárti szavazók nagy többsége (71 százalék), a bizonytalanok (72 százalék) és a jobbikosok (76 százalék) is így vélekednek. A szocialisták négyötöde, a momentumosok, az LMP-sek, a Demokratikus Koalíció tábora pedig szinte egyöntetűen (97 százalék) előnyösnek ítélte meg az EU-ban eltöltött 15 évet.

Hatott a kormánypropaganda

Szinte teljes egyetértés van a magyar társadalomban abban is, hogy uniós tagságunk legnagyobb előnye az Európai Unió által biztosított gazdasági fejlődés. A válaszadók – arra a kérésre, hogy nevezzék meg a három legnagyobb előnyét annak, hogy Magyarország az Európai Unió tagállama – 51 százalékban (összesen 711 alkalommal) a Magyarországra érkező uniós támogatásokat, vagy általában az közösség magyar gazdaságra kifejtett pozitív hatását említették. De 10 alkalommal a közös pénznem, az euró bevezetésének a lehetőségét is kiemelték. Megnevezték a legnagyobb hátrányokat is: leggyakrabban, a válaszok közel harmadában (32 százalék, összesen 279 alkalommal) a migráció kérdése került elő. A témában érkezett megszólalások rendre a kormánykommunikáció üzeneteit tükrözték vissza, miszerint az Európai Unió „Magyarországra kényszeríti a migránsokat” és Magyarországból „bevándorlóországot” akar csinálni. Második leggyakoribb hátrányként pedig a szuverenitás kérdését emelték ki a válaszadók (26 százalék): szerintük az Európai Unió túl sok dologba akar beleszólni, ami sérti hazánk függetlenségét. A harmadik negatívum az volt, hogy tagságunk hátrányosan érintette a magyar gazdaságot (15 százalék). A portál azt írja, a kormányzati kommunikációnak köszönhetően a Fidesz-szavazók elsöprő többsége (84 százalék) egyetért azzal állítással, hogy az EU rá akarja-e kényszeríteni Magyarországra, hogy bevándorlókat fogadjon be, ráadásul több mint a felének (54 százalék) semmilyen kétely sem merül fel ezzel kapcsolatban. A kutatás szerint egyetlen ellenzéki szavazói csoportot sem találni, ahol többségben lenne a kormányéval ellentétes álláspont – teszi hozzá a portál.

Problémásnak tartják a pályázatok lebonyolítását

A kutatás eredményei alapján a magyarok jelentős többsége erősen kételkedik a hazánkba érkező uniós források szabályos felhasználásában:
a társadalom 72 százaléka szerint az EU-s fejlesztési források jelentős részét ellopják, és mindössze minden ötödik válaszadó bízik az uniós pénzek tisztességes felhasználásában.

A pártpreferencia szerinti bontást figyelve nem meglepő módon a kormánypárti szavazók tartják a legkevésbé problémásnak a pályázatok lebonyolítását, ám még így is egyértelmű többségben vannak (22 százalék teljesen egyetért, 37 százalék inkább egyetért) körükben azok, akik úgy vélik, hogy Magyarországon az uniós pénzeket érintő korrupció mértéke hagy kívánnivalót maga után. Az ellenzéki pártok szimpatizánsai körében viszont szinte teljes konszenzus van a kérdésben, az MSZP, a DK és a Jobbik szavazóinak közel 90 százaléka egyetért az állítással.
A kutatásból mindemellett kiderül, hogy
  • ha most vasárnap tartanának Magyarországon szavazást az uniós tagságról, a megkérdezettek 63 százaléka szavazna a tagság mellett, 19 százalék ellene, míg minden tizedik válaszadó otthon maradna.
  • csak a magyarok fele szerint segíti az Európai Unió megvédeni a demokráciát Magyarországon, a megkérdezettek 41 százaléka szerint viszont az EU nem lát el ilyen feladatot,
  • egyedül a Fidesz hívei között van többségben az az álláspont, miszerint az EU nem védi meg a demokráciát,
  • a magyarok többsége bevezetné az eurót hazánkban, amennyiben Magyarország teljesíti az eurózónához való csatlakozás feltételeit,
  • a többség szerint hazánknak csatlakoznia kellene az Európai Ügyészséghez,
  • és a magyar társadalom döntő többsége pozitívan fogadná az egységes szabályok alapján meghatározott európai minimálbér bevezetését.
Szerző
Frissítve: 2019.04.25. 14:35