Így tanítanak nyomtatott szívet dobogni

Publikálás dátuma
2019.04.28. 10:00

Fotó: ILIA YEFIMOVICH/AFP
Hatalmas tudományos siker és orvosi áttörés, hogy a Tel-avivi Egyetem kutatói 3 óra alatt sikeresen nyomtattak ki egy 3D-s szívet sejtekkel, vérerekkel és kamrákkal. Nadav Noor, a kutatócsoport egyik tagja lapunknak nyilatkozott arról, hogyan tanítják meg a szívet dobogni és milyen áttöréseket hozhat az eljárás a szívtranszplantációban.
A most kinyomtatott mesterséges, de emberi sejtekből álló szív akkora, mint egy nyúl szíve, de maga az eljárás forradalmasíthatja a szív­elégtelenségek kezelését. Mennyivel jelentene nagyobb kihívást egy olyan szívet nyomtatni, ami már megegyezik az emberi szerv méreteivel? A kutatásunk célja az volt, hogy bebizonyítsuk, képesek vagyunk megalkotni egy emberi sejtekből és véredényekből álló szervet. Elméletileg ugyanezt a technológiát használhatjuk majd arra is, hogy nagyobb dolgokat nyomtassunk, bár a mi laborunkban és nyomtatónkkal jelenleg ez még nem lehetséges. Ha elérjük, hogy a szív már megfelelően működjön, pumpáljon és poten­ciálisan használható legyen emberi szervként, akkor egy nagyobb nyomtatóval – ami ugyanazt az anyagot használja, amit mi is – már nyomtatható lesz emberi szív. Egyelőre csak az idő és a pénz szab határt a kutatásoknak. De fontos leszögezni, hogy az általunk nyomtatott szív még nem egy teljesen működő szerv. A kinyomtatott sejtek kapcsolatba tudnak lépni egymással, de még meg kell tanítani őket együttműködni. Most ezen dolgozunk. Nemrég rendeltünk egy bioreaktort. Ez lényegében olyan tartály, amely a létrehozott szervet folyadékkal és oxigénnel képes feltölteni. Ezzel tanítjuk a szívet arra, hogyan működjenek együtt a sejtek és pumpáljanak vért. Miért döntöttek úgy, hogy épp egy szívet hoznak létre? Mióta tudjuk, hogy a fejlett országokban a szívelégtelenség az első számú halálok, a laborunk főként ezzel a szervvel kapcsolatos kutatásokra és megoldásokra fókuszál. Úgy gondoltuk, hogy ha létre tudunk hozni valamit, ami hasonló, mint egy valódi szív, az egyfajta modell lehet a későbbi kutatásokhoz, és a távoli jövőben akár a transzplantációban is szerepet kaphat. Ettől természetesen még nagyon messze vagyunk.
Nadav Noor, a Tel-avivi Egyetem kutatója
Mennyi időbe telt megtervezni a nyomtatás teljes folyamatát? Négy évvel ezelőtt kezdtük a projektet, de akkor még nem akartunk egy egész szívet nyomtatni, csak arra használtuk a gépet, hogy a páciens saját sejtjeiből szövetfoltokat nyomtassunk. Aztán jött az ötlet, hogy sokkal bonyolultabb szöveteket, például egy teljes szívet nyomtassunk. Készítettünk egy speciális gélt, ebben látható a kinyomtatott szerv is. Korábban már két másik csoport is fejlesztett ilyen típusú gélt, de ahhoz, hogy a mi kutatásunkhoz is alkalmas legyen, új formulára volt szükség, ami megfelelőbb a térbeli anyagokhoz. Persze a siker nem jött gyorsan. Kezdetben egy régebbi nyomtatót használtunk, és sokszor fulladt kudarcba a nyomtatás. Aztán megvásároltuk azt a svájci gépet, és ez már sokkal jobb eredményeket hozott. Ez a gép viszonylag új volt a piacon és 150 ezer euróba került. Ennek segítségével két évvel ezelőtt már a vér szállítására alkalmas, véredényekkel teli szövetfoltokat tudtunk nyomtatni, és a szívsejtek is ígéretes képet mutattak. Ekkor döntöttünk úgy, hogy valami nagyobb volumenű, izgalmasabb és érdekesebb kutatásba kezdünk. Arra kerestünk választ, hogyan alkothatunk 3D-s tárgyakat. Az elmúlt 2 évben több szívet is nyomtattunk, többször változtattunk a nyomtatási terven, a most bemutatott a legtökéletesebb. A szív nyomtatásánál használt „tinta” lényegében az emberi zsírszövet, amit úgy programoztak át, hogy egy részük őssejtekké alakuljon. Az, hogy szövetet őssejtekké alakítanak, új technológia, vagy más területeken is használták már? A technológiát már 2006-ban is alkalmazták, tehát ez nem újdonság, azonban a módszer nagyon bonyolult, drága, és akár hónapokba is telhet. Egyelőre az FDA (az Amerikai Egyesült Államok gyógyszereket és élelmiszereket vizsgáló szervezete) nem engedélyezte, hogy ezt a gyógyászatban is használják, hiszen több kérdés is felmerül vele kapcsolatban. Persze minden csak idő kérdése, nem hiszem, hogy messze lennénk attól, hogy ezt a klinikai gyakorlatban is használják, ne csak a kutatásoknál. Elképzelhető, hogy a jövőben nemcsak szívet, hanem akár májat, vesét vagy más szerveket is nyomtathatunk majd a betegek számára? Igen, természetesen. Kemény munkával néhány év múlva eljuthatunk idáig, de a mi laborunk egyelőre csak a szívre koncentrál. De ugyanazt a technológiát, mint amit mi használunk, lehet alkalmazni más szerveknél is.
Ha eljutunk odáig, hogy emberi szívet nyomtassunk, mennyibe fog kerülni egy ilyen szerv? Úgy vélem, maga a speciális gél, amibe nyomtatjuk a szervet, nem lesz annyira drága, de a különböző sejtek előállítása már jóval költségesebb dolog. Kezdetben biztosan nagyon drága lesz ez az eljárás. Egy napon ez a módszer megváltoztathatja a szívelégtelenségek kezelését, de jelenleg a fő kezelési módszer a szervátültetés. Mégis, el tudom képzelni, hogy egyszer 3D-nyomtatókat használnak majd a kórházak. A pácienseknek azonban egyelőre türelmesnek kell lenniük. A sikerük és a kutatásuk komoly visszhangot kapott, nem csak tudományos berkeken belül. Számítottak ekkora érdeklődésre? Komoly verseny van ezen a területen, több kutatócsoport is dolgozik a saját publikációján a témában, éppen ezért igen nagy volt a nyomás, szerettünk volna elsők lenni. Ez sikerült, bár most inkább úgy érzem, hogy ez csak egy lépcsőfok, és még nagyon hosszú út áll előttünk. Mindenesetre nagyon meglepődtünk azon, hogy milyen ámulatba ejtette a kutatásunk a világot. Az Egyesült Államokból és Európából is kaptam gratulációkat, nem számítottam ilyen komoly visszhangra, de nagyon örültünk neki. Az emberi szervek nyomtatásával kapcsolatban etikai és morális kérdések is felmerülhetnek. Mit gondol, hogyan kell ezt a folyamatot szabályozni? Nincs jó válaszom erre a kérdésre, de úgy gondolom, hogy jelenleg inkább az egészségügyi ellátás javítására kell koncentrálnunk.

A 3D-s szív nyomtatásáról készült tudományos publikáció Nadav Noor, Assaf Shapira, Reuven Edri, Idan Gal, Lior Wertheim és Tal Dvir munkája.

Sikerült kifejleszteni a rák ellenszerét – jelentette büszkén januárban az izraeli sajtó. A hír szerint az Accelerated Evolution Biotechnologies (AEBi) új eljárása a kezelés első napjától hatásos, és csak néhány hétig kell használni. A kutatók állították: a gyógyszer egy éven belül teljesen készen lesz. Néhány hónappal később a haifai Technion műszaki egyetem munkatársa, dr. Nátán Kárin mutatta be sikeres kísérletét, amelyben az immunrendszer szabályozó és végrehajtó T-sejtjei közötti együttműködést vizsgálta. Kutatásai arra irányultak, hogy miként lehet immunterápiás gyógyszerek kifejlesztésénél alkalmazni azokat a sejtmechanizmusokat, amelyek olyan autoimmun betegségeket váltanak ki, mint az I-es típusú cukorbetegség vagy a sclerosis multiplex. „Úgy véljük, hogy a szabályozó sejtek megerősítésével megelőzhetjük az autoimmun betegségeket, blokkolásukkal pedig meggátolhatjuk a rák kifejlődését” – mondta dr. Kárin. Ezzel párhuzamosan a jeruzsálemi Héber Egyetemen jelentették be, hogy ellenőrzőpont-receptorként működő fehérjével kísérleteznek. A fehérje átprogramozásával azt szeretnék elérni, hogy rákos sejtek esetén a lehető legerősebb beavatkozást rendelje el a receptor. „Ha a megfelelő módon korlátozzuk e fehérje működését, akkor az immunrendszer a szokásosnál kétszer-háromszor akkora hatékonysággal képes támadni” – mondta dr. Michál Lotem, a kutatás vezetője. Izrael és az izraeli kutatók az elmúlt évtizedekben számos jelentős tudományos eredményt értek el. Ennek oka elsősorban az, hogy az ország rendkívül sokat költ kutatásra és fejlesztésre. Bár az adatok gyorsan változnak, Izrael egy évvel ezelőtt Koreával és Japánnal szoros versenyben volt a dobogón. Izrael a GDP-je 4,3 százalékát költi kutatásra és fejlesztésre. Csak összehasonlításképpen: Svájc 3,4, Svédország 3,3 százalékot költ ugyanerre a célra. (A rangsor természetesen drámaian változik, ha a kutatásra költött konkrét összegeket nézzük. Abszolút értékben az Egyesült Államok 511, Kína 452, Japán 166, Németország pedig 119 milliárd dollárt fordít ilyen célokra.) Egy másik számsor az iz­raeli oktatás erősségével magyarázza az eredményeket. Amikor a kutatók teljes népességhez viszonyított arányát vizsgáljuk, kiderül, hogy a parányi állam 8250 kutató jut 1 millió lakosra. Ugyanez a szám Dániá­ban 7515, Svédországban 7153, a Koreai Köztársaságban 7113. Ugyancsak beszédes adat, hogy 2010 óta megkétszereződött az egészségüggyel foglalkozó start upok száma Izraelben. Jelenleg több mint 300 ilyen vállalkozást tartanak nyilván. Legtöbbjük a személyes digitális eszközök, klinikai munkafolyamatok támogatása és a vizsgálati eszközök fejlesztésével foglalkozik. - Kövesdi

Szerző
Frissítve: 2019.05.03. 11:41

Szükségállapot - már emberéletekbe kerül a súlyos vakcinahiány és az egyre terjedő oltásellenesség

Publikálás dátuma
2019.04.28. 08:08

Fotó: Shutterstock
Évtizedekig nem okozott ugyan problémát, a kanyarójárvány miatt most mégis szükségállapotot rendeltek el New Yorkban, a szomszédos Ukrajnában pedig az év eleje óta már több mint 39 ezer ember fertőződött meg. A vírus nemrég nálunk is megjelent, de járványtól egyelőre nem kell tartani. Idehaza a bárányhimlő fertőz tízezreket, hamarosan kötelező lesz a védőoltás. Csak az a gond, hogy a gyermekorvosokkal megint nem egyeztetett senki arról, mikor is kell beadni az oltást a babáknak.
Egzotikus pihenés és kikapcsolódás Kubában, majd hetekig tartó betegség itthon. Nyaralása után pár nappal vörös, viszkető kiütések jelentek meg egy fiatal nő testén. Az orvosnak nem volt nehéz felállítani a diagnózist: bárányhimlő. Az esetről egy olvasónk mesélt, mint mondja, ismerősének legalább két hétbe telt legyőzni a fertőzést, mivel az a felnőttek esetében sokkal erősebb tüneteket produkál, súlyosabb lefolyású, mint a gyerekeknél. Sőt, a szövődmények is gyakoribbak. Ráadásul nem kapott semmiféle krémet vagy rázókeveréket a kiütésekre, a viszketés enyhítésére ma ugyanis már nem ajánlott rázókeveréket használni. Helyette a mentolos hintőport javasolják az orvosok, de azt is csak vékony rétegben. A bárányhimlő gyakori megbetegedés, Magyarországon évente 35-40 ezer embert érint, közülük 200-400-an kórházi kezelésre is szorulnak, 100-150-en pedig maradandó egészségkárosodást is szenvednek a szövődmények miatt. Veszélyben pedig, ahogy az példánkból is látszik, nem csak a gyerekek vannak, bár tény, hogy többségében őket érinti. Azonban a várandós nőknél is igen nagy kockázata van a fertőzésnek. A leggyakoribb szövődmény a bőr, illetve a lágy részek bakteriális fertőzése, amely akár véráramfertőzéshez is vezethet, ezenkívül neurológiai elváltozásokat, ritkábban agyvelőgyulladást is okozhat. Sok felnőtt nem tudja biztosan, hogy valójában volt-e már bárányhimlős, ezért esetükben érdemes elgondolkodni az oltáson. A vírus nagyon könnyen elkapható ugyanis, a hétköznapi használati tárgyakon, ruházaton is életképes, bár főleg belégzés útján terjed. Már az is elég, ha 20–30 percig közös helyiségben vagyunk a fertőző beteggel. A védettséghez két oltásra van szükség, ezek ára 20 ezer forint körül mozog. Jó hír viszont a kisbabás családoknak, hogy szeptembertől a kötelező védőoltások közé kerül a bárányhimlő elleni oltás. (Korábban úgy volt, hogy ez már idén január 1-jétől így lesz, de jobb később, mint soha.) Akad azonban több probléma a kormány által beharangozott változással. „Egyáltalán nem volt szakmai egyeztetés a témában, és az az oltási rend, amit a kormány meghatározott, nem egyezik semmiféle szakmai sztenderddel – mondja a Visszhangnak Pölöskey Péter házi gyermekorvos. – A hazai gyermekgyógyászok a hírcsatornákon keresztül értesültek a bejelentésről, és a tervezett 13 és 16 hónapos beadási időpontról is. A védőoltást 1 és 2 éves kor között ajánlott beadni, de a leg­gyakrabban 15–18 hónapos korban szokták megkapni a babák. Olyan gyakorlat, hogy ennyire korán (13 hónap) kapná meg egy baba, nincs” – teszi hozzá. A döntéshozók szerinte azt sem vették figyelembe, hogy az oltásokat együtt szokták beadni a házi gyermekorvosok. 15 hónapos korban az MMR- (mumpsz, kanyaró, rubeola) oltással együtt adható a bárányhimlő elleni vakcina is. (Az Egyesült Államokban például ez már egy oltóanyagban található.) „Manapság egyszerre több oltást kaphat a gyermek, mert ez neki is jobb, és ezek a vakcinák nem terhelik túl a szervezetet. Ezt lassan a szülők is elfogadják, és már nem rettegnek a vélt mellékhatásoktól. A mostani intézkedéssel ezt a nehezen elért változást vágja keresztbe a kormány. Átgondolatlan volt az egész bejelentés, és még azt sem tudni, hogy az a gyermek, aki az első oltást már megkapta, ingyenesen kapja-e majd a második vakcinát is” – mondja Pölöskey doktor. Nagyobb gyerekeknek egyébként bármikor beadható a bárányhimlő elleni vakcina, persze a lázas állapot kizáró ok. Esetükben azonban valószínűleg már nem ingyenes az oltás. Bár ez a kérdés sem tisztázott teljesen. Póta Györgytől, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnökétől megtudtuk: vannak olyan gyerekek, akik több mint 15 éve, az oltás bevezetésekor csak egy vakcinát kaptak a bárányhimlő ellen, mert akkor a hivatalos álláspont az volt, hogy az is elég a védettséghez. Esetükben előfordulhatott, hogy megfertőződtek, bár az oltásnak hála, jóval enyhébb tüneteket produkáltak, mintha egyáltalán nem lettek volna védettek. Ha azonban azóta sem betegedtek meg, érdemes lehet újra oltatni.

Kopogtat a kanyaró

Az egyre terjedő oltásellenesség és a vakcinahiány világméretű problémákat okoz olyan betegségek esetében is, amik évtizedekig nem fordultak elő. Hiába mentik meg évente 2,5 millió ember életét a védőoltások, nagyon sokan most sem hajlandók beoltatni gyermeküket. A WHO szerint például tavaly világszerte 307 ezer kanyarós esetet jelentettek az előző évi 137 ezer után, ebben pedig jelentős szerepe van az oltásellenességnek. A betegség miatt nemrég látogatási tilalmat rendeltek el a szombathelyi Markusovszky Kórház infektológiai osztályán. Káldy Zoltán, a kórház orvosigazgatója akkor annyit közölt: egy Kazahsztánban dolgozó férfit vettek fel március 30-án a kórházba. Nála a vizsgálatok igazolták is a kanyarót. A beteget – aki később gyógyultan távozott – elkülönítve kezelték, és mindenkit beoltottak, aki az ellátásakor érintkezésbe kerülhetett vele. Az óvintézkedések azonban nem voltak elegendők, egy betegszállító szintén megfertőződött kanyaróval. A járványveszély elhárítása érdekében összesen 67 embernek adtak védőoltást. A félelem jogos, hiszen a szomszédunkban is tombol a járvány. Romániában és Ukrajnában is komoly veszélyt jelent a betegség, Ukrajnában idén már 14-en bele is haltak. Tavaly is itt volt a legrosszabb a helyzet, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) mutatója alapján akkor 16-an haltak meg a járványban, miközben Európában összesen 72-en. A Kárpátinfo.net szerint Ukrajnában az év eleje óta több mint 39 ezer ember fertőződött meg kanyaróval, közülük 21 ezer fölött volt a gyerekeket érintő esetek száma. Az országban nagyon magas az oltásellenesek száma, ez is kedvez a fertőzés terjedésének. A WHO adatai szerint a beoltott, egy év alatti csecsemők aránya 97 százalékról 2010-re 56 százalékra esett. A vakcinahiány miatt 2016-ra még rosszabbá vált a helyzet, akkor már csak a gyerekek 31 százaléka kapta meg a második dózist. Ez a világ legalacsonyabb oltási mutatói között van. A szomszédos országokban terjedő járvány miatt a kanyaróval fertőzött betegek Magyarországra is behozhatják a kórt, és sajnos vannak, akiknek gyengébb a védettségük a betegséggel szemben. 1969 és 1989 között csak egy oltást adtak a gyerekeknek, mert úgy gondolták, az is elég. Később kiderült, szinte minden ilyen esetben szükség van második injekcióra is ahhoz, hogy kialakuljon az életre szóló védettség. Tavaly több tízezer, a határ menti megyékben dolgozó egészségügyi szakembert vizsgáltak meg, és akiknél nem volt megfelelő a védettség, azok térí­tésmentesen megkapták az egyébként 10 ezer forintba kerülő ismétlő oltást. „Akik csak egy vakcinát kaptak, eddig azért nem voltak veszélyben, mert nem jelent meg a betegség az országban. Azonban most, hogy újra terjed a világban, érdemes újra oltatni a felnőtt korosztály azon részét, akik találkozhatnak a betegséggel” – erősíti meg Póta György. Az ismétlő oltásról természetesen minden esetben a háziorvossal érdemes konzultálni. A szakembertől megtudtuk azt is: a kisgyerekek esetében előfordulhat, hogy megkapták ugyan az oltást, de a saját immunrendszerük miatt nem fejlődött ki a teljes védettség, így enyhe megbetegedésre képesek. Ha azonban magas az átoltottság, vagyis a környezetükben mindenki védett, akkor nem tudnak megbetegedni, hiszen nincs kitől elkapni a vírust. Ez az úgynevezett nyájimmunitás. Ennek csökkenése már őket is veszélybe sodorhatja még akkor is, ha kaptak oltást. 

Súlyos következmények

A kanyaróvírus cseppfertőzéssel és a levegőben is terjed, és a fertőződés után 9–11 nap múlva hirtelen fellépő nátha, láz, köhögés és kötőhártya-gyulladás jelentkezik, valamint a szájüregi nyálkahártyán cseresznyepiros foltok jelennek meg. Később kiütések alakulnak ki a bőrön. A betegség súlyos komplikációkkal járhat: felléphet középfül- és tüdőgyulladás, valamint különböző mechanizmusokkal kialakulhat agyvelőgyulladás vagy bakteriális fertőzés. Jó hír azonban, hogy a fertőzés lezajlása után egész életen át tartó immunitás alakul ki a kórokozóval szemben. Kanyaró ellen 1968 óta, mumpsz ellen 1991 óta oltanak Magyarországon, a bárányhimlő elleni oltás pedig 1998 óta választható. Magyarországon kötelező a kanyaró elleni oltás, és ha a szülő megtagadja, hogy gyermekének beadják a vakcinát, azzal egyrészt törvénysértést követ el, másrészt a saját gyermeke, illetve környezete egészségét is veszélyezteti. Mégis, vannak, akik minden kockázatot vállalnak annak érdekében, hogy gyermekük ne kapjon oltásokat. A jogszabályok ilyenkor arra is lehetőséget biztosítanak, hogy eljárás induljon a szülő ellen, pénzbírságot szabjanak ki, végső esetben pedig akár átmeneti gondozásba is vehetik a gyereket. A törvények azonban nem mindenhol ilyen szigorúak, és így sok gyermek élete kerül veszélybe.

Válsághelyzet New Yorkban

Két hete egészségügyi szükségállapotot rendeltek el New Yorkban a kanyaró miatt. Sőt Brooklyn egyes részein büntetés terhe mellett kötelezővé tették a védőoltást. A rendelkezés az MTI szerint elsősorban Brooklyn ortodox zsidók lakta negyedét érinti, tavaly ősz óta ugyanis e negyedben nőtt meg ugrásszerűen a kanyarós megbetegedések száma. A városi önkormányzat adatai szerint azokban a negyedekben, ahol most elrendelték a kötelező oltásokat, csaknem 1800 gyerek nincs beoltva. A héten már az Egyesült Államok 22 tagállamában diagnosztizáltak kanyarós megbetegedéseket, az amerikai járványügyi hivatal szerint 2000 óta – amikor megszűntnek nyilvánították a betegséget – nem diagnosztizáltak ennyi megbetegedést. A fertőzés terjedését az erősödő oltásellenes mozgalom segíti, idén már 695 embert kezelnek a fertőzéssel, a legtöbb megbetegedést az északnyugati Washington államban és New Yorkban regisztrálták. A betegség azonban máshol is komoly gondot okoz. A WHO szerint 2019 elején növekvőben volt a halálesetek és a megbetegedések száma Franciaországban, Lengyelországban, Csehországban, Belgiumban, Bulgáriában és Írországban. Hazánkban egyelőre jó az átoltottság, a betegség megelőzésére ugyanis kötelező a védőoltás: a kanyaró-mumps-rubeola vakcinát – ahogy fentebb említettük – a gyermekek először 15 hónaposan, majd az általános iskola VI. osztályában újra megkapják. A vírus azonban komoly veszélyt jelent az alultáplált gyerekekre, illetve azokra a babákra, akik még túl fiatalok az oltáshoz. Magyarországon 2018-ban 13 kanyarós megbetegedést regisztráltak, és körülbelül 40 lehet a nem jelentett esetek száma. Előtte Póta György szerint körülbelül 25 évig nem volt fertőzés. De most Erdélyből, Szer­biából és Ukrajnából könnyen behurcolják. „A csepeli praxisomban legalább 10-15 olyan család van, akik áttelepültek és évente több alkalommal is látogatják a rokonokat, esetükben valós veszély, hogy Kárpátalján vagy Erdélyben találkoznak a fertőzéssel. Ezért is lényeges az oltás, vannak gyerekek, akiket épp az ilyen utazások miatt oltunk” – mondja a házi gyermekorvos, aki kitért arra is: a mostani kárpátaljai, erdélyi vírus, ami főleg az oltások elmaradása miatt terjed, valószínűleg erősebb annál, mint ami a ’60-as években fertőzött. A mostani járvány ugyanis jóval több halálos áldozatot követelt, mint az évtizedekkel korábbi változat. „Régen egy osztály egy hét alatt letudta a kanyarót. Manapság ez már nem egy könnyen átvészelhető betegség” – teszi hozzá.

Szúnyogok hoznak új betegségeket

 Az éghajlati viszonyok változásával, a meleg, párás környezetnek hála idővel olyan betegségek is felüthetik fejüket Közép-Európában, amelyek korábban soha nem fordultak elő. Ilyenek például a szúnyogok által terjesztett fertőzések. „Valószínű, hogy a következő években egyre több orvos találkozik majd olyan fertőzésekkel, amikkel eddig csak a trópusi betegségek osztálya foglalkozott. Ez logikus, hiszen egyre inkább alkalmas az éghajlat arra, hogy itt is megéljenek a betegségeket terjesztő szúnyogok” – mondja Póta György. A szakemberek szerint a trópusi betegségeket (a chikungunya-láz, a dengue-láz és a sárgaláz) terjesztő ázsiai tigrisszúnyog idővel egyre nagyobb számban fordul majd elő Magyarországon is. De más fajok is veszélyesek lehetnek. A koreai szúnyognak 2017-ben már sikerült áttelelnie Pécsett, és terjedni is kezdtek a városban. Ez a rovar szívférgességet, egy agyvelőgyulladásos betegséget, a japán encephalitist, a nyugat-nílusi lázat és a Zika kórokozóját is hordozhatja. A szúnyogok által terjesztett fertőzések a világ egyes részein tízezrek halálát okozzák. A nyugat-nílusi láznak vagy a sárgaláznak a WHO becslései szerint évente 50 000-nél is több halálos áldozatuk van. A maláriát is fertőzött szúnyogok terjesztik, de azt a betegséget nem vírus, hanem parazita okozza.

Hogy lehet, ha nem lehet?

Azt, hogy a fegyelmezett vakcinázás nem csupán az adott betegségek, járványok elkerülése miatt rendkívül fontos, hanem azért is, mert védik az árnyékoltottságban – valami ­miatt nem oltható gyerekek, felnőttek – lévőket is, már sokszor megírtuk. Az olthatóság két alapvető ellenjavallata – lázas vagy immunhiányos állapot, immunhiánnyal járó tartós betegség – mellett számtalan olyan tényező adódhat, amely legalábbis felveti a kérdést: oltsunk vagy ne oltsunk, s ha ne oltsunk, akkor mégis hogyan oltsunk? Ilyen például egy-egy oltóanyaggal szembeni súlyos korábbi szövődmény, idegrendszeri betegségek vagy az oltóanyaggal, esetleg egyes komponenseivel kapcsolatos túlérzékenység – a WHO oltási ellenjavallati listája alapján már egy kiterjedt duzzanat és bőrpír is annak számít! Bori például a kombinált oltásokban lévő vivőanyagok fémtartalmára adott már 2 hónaposan allergiás reakciót: ízületei begyulladtak, izmai megfeszültek, s mivel minden mozdulat fájdalmat okozott neki, két napra szinte lebénult. „Igen ritka esetekben előfordulhat, hogy az oltóanyag vivőanyagába úgynevezett immunológiai adjuvánsként (olyan anyag, amit azért tesznek a védőoltásba, hogy az immunválasz létrejöttét elősegítse) belekerülő fémszármazékok, például alumíniumsók, allergiás jellegű reakciót váltanak ki – meséli dr. Danos György gyermekorvos. – Ilyenkor mérlegelni kell, hogy mivel ártunk inkább. Nem mindenki tudja, de megalapozott orvosi szakvélemény mellett van mód alternatív védőoltásterv-készítésre. Ennek elbírálását, az előzetes vizsgálatok és orvosi szakvélemények beadása mellett, a Szent László Kórház Klinikai Védőoltás Szaktanácsadásán kell kérni.” Ilyenkor nem mindig az adott oltás kihagyása a megoldás, előfordulhat, hogy csupán oltóanyagcserére van szükség, melyet egyes esetekben külföldről kell rendelni, olykor több tízezer forintért, magánfinanszírozásban, lévén, a tb csak adott, itthon forgalmazott oltóanyagok beadását támogatja. - Csejtei Orsolya

Kanyaró, csak könnyedén!

„Volt egy könyv, nem emlékeztek rá? A kanyaróról szólt, sárga volt a borítója…” A kérdést e sorok szerzője sajnos olyan kollégáknak volt kénytelen feltenni, akik nemhogy nem éltek, de tervben sem voltak 1962-ben, amikor az említett kiadvány megjelent a gyerekszobák polcain. Hosszas keresgélés után azért csak meglett. Az amerikai írónő és illusztrátor, Jeanne Bendick az egészségügyi gyermekkönyvek ősét alkotta meg a Kellemes kanyarót! című könyvvel. Nálunk akkor jelent meg, amikor még nem létezett oltás sem kanyaró, sem mumpsz, sem bárányhimlő ellen. A könyv alapvető információval látta el a kis olvasókat ezekről a kórokról, valamint más kellemetlen, otthonfekvős betegségekről, mint a csonttörés, a nátha és a mumpsz. Volt egy történet – ha jól emlékszem – egy rövidlátó jegesről, aki tévedésből leveszi az ajtóról a „Vesztegzár: kanyaró!” feliratú cédulát, ezért a fél város Alizkáéknál ragad, beleértve a kéményen át érkező Mikulást is. A „Lajos lovag leckéje” című mesében Lajos elnyeri ugyan a szép királylány kezét, de pechére nem tudja diadalmasan lekapni a sisakját, mert az a mumpsz miatt a fejére szorul. Volt még bárányhimlős mese, amelyikben egy Borka nevű boszorkány különböző himlőket talál fel a maga szórakoztatására (pirulóst, százszorszépet, díványpárnahimlőt, eperlekvárhimlőt és ködelőttem-ködutánam himlőt), majd megtréfál velük egy iskolát, ahová sok elsős jelentkezett. Amire utólag emlékszem, az Bendick könnyed humora, amellyel segített átvészelni ezeket a nyavalyákat. Pedig abban az időben a kanyaró, a mumpsz és a bárányhimlő sem volt „halálos” betegség, csak valami olyasmi, amin minden gyereknek át kellett esnie. Amúgy nagy hirtelenjében utánanéztünk, mi lett a fantasztikus írónővel és illusztrátorral. Nos, örömmel jelentem, az internet tanúsága szerint ­Jeanne­ Bendick az Egyesült Államokban él és virul. Idén 100 éves. Isten éltesse! - Kövesdi Péter

Szerző

Heti abszurd: Húsvéti látomások

Publikálás dátuma
2019.04.27. 14:34

„Az egyház, az nem egy emberbarát” – mondta húsvéthétfőn Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, most éppen teológusi minőségében a Hír Tv-nek adott lélekemelőnek szánt interjújában két locsolkodás között, a reggeli kötözött sonka okozta delíriumban. Nem tudni, hogy a filantróp szót vajon a reszelt torma által okozott bizsergés utóhatásai miatt sikerült-e úgy kiköpnie, mintha muslica szállt volna a szájába, mindenesetre példátlan bravúrt hajtott végre, amikor Ferenc pápa ünnepi szavaitól egyetlen kecses nyúlugrással sikerült eljutnia pártja több évtizedes SZDSZ elleni harcáig. Az se semmi, ahogy a kormány szerint egyébként a valódi keresztény értékeket épphogy csak kapiskáló pápa szavait látszólag egyetértően magyarázva sikerült olyan érvelést kanyarintania, mely szerint az egyházra leselkedő legnagyobb veszély, ha alkalmazkodni akar olyan ideológiákhoz, amelyek időlegesek, legyen az az egyébként tényleg hatalmas gondokat okozó szabadkőműves befolyás – köztudott, hogy a tyúkok emiatt tojnak göcsörtöset, ami jelentősen megnehezíti a tojáspatkolók dolgát –, esetleg liberális vagy baloldali ideológia. Amikor arról beszélt, hogy a KDNP akár „prófétai jel módjára” is képviselni fogja az igazságot, és megpróbálja úgy átalakítani a társadalom felfogását, hogy az emberek akár törvények formájában is el tudják fogadni a párt által vallott értékeket, sokan két nagy tapsifület láttak megjelenni Semjén feje mögötti mozgó háttéren, mások szerint a jelenés csupán azok számára volt látható, akik tojáslikőrt is fogyasztottak a fonott kalács mellé. Aki ezen a ponton nem szundított be a kajakómától, arra is magyarázatot kaphatott, amit ilyen nagyszerű miniszterelnök-helyettes hiányában egyelőre még a francia hatóságok is csak sejtenek. Nagyot téved, aki azt gondolja, hogy a Notre-­Dame-ban pusztító tüzet rövidzárlat, esetleg egy elpöckölt csikk okozta, Semjén szerint ugyanis „ebben a francia szekularista, egyházellenes politika vastagon benne van”, amúgy meg szigorúan magánemberként a kormány prófétája úgy látja: az épület leégése tragikus szimbóluma annak, hogy Franciaország sok minden mellett a saját kereszténységét is megtagadta. Amúgy Gyurcsányék a nemzetet és a keresztény civilizációt zsigerileg gyűlölik, és áldott húsvétot mindenkinek. A vallásos hevület még a hét második felében is kitartott a KDNP képviselőinél, Rétvári Bence csütörtökön azt mondta a Magyar Hírlapban: a liberális hegemónia fenntartói olyan vehemenciával támadnak mindenkit, aki családról, anyáról és apáról, továbbá nemzetről és keresztény kultúráról beszél, hogy az már a vallásháborúk időszakának retorikáját idézi. A mostani brüsszeli birodalomépítési kísérlet olyan valláspótlékokon alapul, mint a genderizmus és a migrációban való feltétlen hit. Rétvári nem győzte sorolni a keresztény jelképek sárba tiprását: Olaszországban a temetőben fekete lepellel takarják a kereszteket, a Mikulást sapkás embernek nevezik, az adventi vásárt téli vá­sárnak. A Szentlélek a legkeresztényebb párt politikusainak szavai hallatán úgy döntött, idén kivételesen hamarabb menne a menny­be, de a KDNP-ből szóltak neki, hogy a szabály, az szabály, erre legkorábban a húsvétvasárnap utáni 39. napon lesz lehetősége.
Szerző
Témák
Heti abszurd