A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2019. április 24-én felmentő ítéletet hozott abban a megismételt
büntetőügyben, amelyben Szilvásy Istvánt, az Állami Egészségügyi Központ (ÁEK) egykori vezetőjét és két vádlott társát hűtlen kezelés bűntettével vádolta az ügyészség – derül ki a Fővárosi Törvényszék közleményéből.
A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség azzal vádolta az I. rendű vádlottat, hogy az ÁEK vezetőjeként 2007-2008-ban indokolatlanul szerződött egy céggel, amelynek feladata bér- és gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos tanácsadás lett volna, valamint indokolatlanul kötött szerződést egy főorvossal, mivel az intézmény dolgozói is elvégezhették volna az általa ellátandó feladatokat.
Az ÁEK így mintegy öt és fél millió forintot fizetett ki a háttérjogszabályokkal ellentétes, fiktív szerződések alapján.
Az ügyben korábban már született – bűnösséget megállapító – elsőfokú ítélet, amelyet a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2016 októberében hatályon kívül helyezett. A megismételt eljárásban a bíróság – hatályon kívül helyező végzésben megjelölt hiányosságokra, és az előírt bizonyítási cselekményekre is tekintettel – újra lefolytatta a bizonyítási eljárást, amelynek eredményeképpen arra a következtetésre jutott, hogy a vádlottak nem valósítottak meg bűncselekményt. Az eljárás során beszerzett okirati bizonyítékok és tanúvallomások alapján megállapította, hogy az ÁEK-nek nem volt olyan szervezeti egysége, amely el tudta volna látni azokat a feladatokat, amelyekkel az I. rendű vádlott megbízta a II. rendű vádlott által képviselt céget, illetve amelyek elvégzésére közalkalmazotti jogviszonyt létesített a III. rendű vádlottal. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kétséget kizáróan megállapítható volt az is, hogy a II. rendű vádlott által képviselt cég, valamint a III. rendű vádlott a megbízását teljesítette, így részükre a kifizetések jogszerűen történtek.
A céggel kötött megbízási szerződésre vonatkozó vádponttal kapcsolatban a bíróság megjegyezte továbbá azt is, hogy az I. rendű vádlott nem volt az ÁEK vagyonkezelője – mivel ezt a hatáskört egy kabinetfőnöki döntés nyomán a gazdasági igazgató gyakorolta –, így nem követhette el a hűtlen kezelés bűntettét. Az I. rendű vádlott munkáltatóként azonban jogszerűen létesíthetett közszolgálati jogviszonyt.
Tekintettel arra, hogy az I. rendű vádlott cselekményével nem valósított meg bűncselekményt, így az ügyben az I. rendű vádlott bűnsegédjeiként szereplő II. rendű és III. rendű vádlottakat is felmentette a bíróság.
Az ítélet nem jogerős, mivel az ügyészség 3 nap gondolkodási időt tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozatra.
