Előfizetés

Turisták a halál zónájában – Akadnak, akiknek ma már jól jövedelmez a csernobili katasztrófa

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2019.04.26. 19:04

Fotó: SERGEI SUPINSKY / AFP
Még ma is a halál zónájának tartják azt a 30 kilométeres övezetet, amelyet 33 éve, a csernobili nukleáris erőmű katasztrófája után alakítottak ki a reaktor körül.
1986. április 26-án éjszaka egy biztonsági gyakorlat közben következett be a tragédia, egy robbanás nyomán jelentős mennyiségű radioaktív szennyeződés került a levegőbe. Az erőmű közvetlen közelében óriási volt a sugárzás, a hatóságok az első napokban 116 ezer embert szállítottak távolabbi vidékekre. A kilakoltattak száma a következő években 350 ezerre emelkedett. Az övezeten belüli települések kísértetvárosokká váltak. Csak állatok maradtak ott, farkasok, vadkacsák, vadlovak. Ma is jelentős a sugárzás a vidéken. A cézium felezési ideje például 30 év, de a talajból még lassabban „párolog el”. Tudósok egy évtizede jutottak arra a következtetésre, hogy a tervezettnél sokkal többet kell várni arra, amíg benépesíthető a terület. A bomlási folyamat több mint 300 évet vehet igénybe. Azok azonban, akik azon a tájon nőttek fel, vagy éltek éveken, évtizedeken át, ennyit biztosan nem tudnak várni. Ezért inkább vállalják a komoly kockázatot, s visszatérnek a halál zónájába. Közéjük tartozik Ivan Ivanovics, aki tyúkjai társaságában éli mindennapjait a vadregényes, de életveszélyes vidéken. A Parisiv nevű falu a tragédia előtt sem volt népes, a Süddeutsche Zeitung beszámolója szerint mintegy ezren élhettek itt, most azonban Ivan Ivanovics az egyetlen lakó. A 83 éves idős ember hosszasan harcolt a hivataloknál azért, hogy hazatérhessen. A katasztrófa számára teljes vagyonának elvesztését jelentette. Hat nappal a robbanás után vitték el őt és családját, csak a legszükségesebb dolgokat vihették magukkal. Később azonban minden figyelmeztetés ellenére visszatért. Ő az egyik azon 1500 ember közül, akik a zónán belül élnek, s minden nap radioaktív zöldségeket, gyümölcsöket fogyasztanak. Bármilyen bizarrul hangozzék is, Csernobil mára turistalátványosság lett. Több iroda hirdet ide utakat, az interneten pillanatok alatt találhatunk is néhányat, ha csak egy napig kívánjuk felkeresni a környék „nevezetességeit”, mintegy 90 euróért ezt már megtehetjük, de akár öt napig is maradhatunk. A 2000-es évek második fele óta vált népszerűvé a katasztrófaturizmus. Míg 2008-ban még háromezer külföldi fordult meg Csernobilban, számuk 2013-ra évi 13 ezerre emelkedett. 2018-ban pedig a látogatók (bel és külföldiek) száma a 100 ezret is megközelíthette. Az utak szervezői ígérik: a turistát nem éri jelentős sugárzás, ennyit egy repülőút alkalmával is „összeszedhet”. Ukrajna után Fehéroroszország is felismerte, milyen lehetőségek rejlenek a katasztrófaturizmusban. Április elején jelentették be, hogy külföldiek számára is látogathatóvá teszik az országnak azt az övezetét, amelyet a tragédia miatt zártak le. A hatóságok szerint az itteni sugárzás ma már elenyésző mértékű, nem veszélyes az egészségre. Utakat csak azokra részekre szerveznek, ahol nem leselkedik veszély a látogatóra.

18 hónap börtönre ítélték Marija Butyinát

nepszava.hu MTI
Publikálás dátuma
2019.04.26. 18:32

Fotó: Maria Butina / Facebook
Büntetése letöltése után azonnali hatállyal kiutasítják az Egyesült Államokból.
Egy washingtoni szövetségi bíróság pénteken 18 hónapos börtönbüntetésre ítélte az orosz Marija Butyinát, aki 2016-ban aktívan részt vett az amerikai választók befolyásolására irányuló orosz kampányban. A 30 éves Butyina tavaly, a letartóztatása után bűnösnek vallotta magát, és elismerte, hogy részese volt annak a szervezett orosz kampánynak, amely Oroszország és befolyásos amerikai republikánus személyiségek közötti kapcsolatok kiépítését célozta. Az ügyészek 
eleinte úgy jellemezték őt, mint aki szexet ajánlva próbált meg beférkőzni befolyásos amerikai konzervatív körökbe

és hálójába vonni republikánus politikusokat és közéleti szereplőket, köztük az Egyesült Államokban igen befolyásos Országos Lőfegyverszövetség (NRA) tagjait. Később maguk az ügyészek is elismerték: Butyina ennél jóval többet tett. A vádirat szerint összeesküvést követett el annak érdekében, hogy idegen ország ügynökeként tevékenykedhessék az USA-ban.  Az igazságügyi minisztérium - arra hivatkozva, hogy Butyina együttműködött a hatóságokkal - csak 18 hónapos börtönbüntetést, majd ennek letöltése után azonnali kitoloncolást kért. A védelem szintén arra hivatkozott, hogy 
a nő teljes mértékben együttműködött az amerikai hatóságokkal, átadott minden dokumentumot és feltárta teljes kapcsolatrendszerét

, és ezért a büntetés enyhítését szorgalmazta.   „Marija cselekedetei nem voltak titkosak" - fogalmazott Alfred Carry, Butyina ügyvédje, aki kiemelte azt is, hogy ügyfele kilenc hónapon keresztül magánzárkában „senyvedett". A bíró nem adott helyet a védelem kérésének. Az ítélethirdetéskor leszögezte, hogy a 18 hónapos börtönbüntetésbe beszámítják az előzetes letartóztatásban töltött 9 hónapot, így Butyinának további 9 hónapig kell börtönben maradnia.
Büntetése letöltése után azonnali hatállyal kiutasítják az Egyesült Államokból.

A pénteki tárgyaláson Marija Butyina könnyes szemmel kért bocsánatot és kegyelmet a bírótól. Mint mondta: nagyon sajnálja a történteket, és soha nem akart kárt okozni az amerikai politikának.  „Az Egyesült Államok mindig nagyon szívélyes volt hozzám” - mondta,
és hozzátette, hogy csak azért nem jegyeztette be magát idegen ország ügynökeként, „mert nem tudott róla, hogy ezt kellett volna tennie”.

Tanya Chutkan bíró hangsúlyozta, hogy  Butyina „kifinomult módszerekkel" tevékenykedett és sikerült „mélyen behatolnia" amerikai politikai szervezetekbe.

Lyukra futott a „Húsvét-hívőkkel” a jobboldali sajtó

Hargitai Miklós
Publikálás dátuma
2019.04.26. 17:56
Az áldozatok temetése kedden kezdődött
Fotó: JEWEL SAMAD / AFP
Április 20-án, nagyszombaton a trumpista Fox News hírportálján megjelent egy hírügynökségi beszámoló „Tourists, Easter worshippers lament closure of Notre Dame” (hevenyészett fordításban: Turisták, húsvéti imádkozók szomorkodnak a Notre Dame bezárása miatt) címmel. Az anyagnak semmilyen következménye nem lett, egy hírügynökségtől átvett, közepesen érdektelen írás volt. Egy nappal később, április 21-én (húsvét vasárnapján) bekövetkezett a több száz emberéletet követelő Srí Lanka-i merényletsorozat, amelyről többek között Barack Obama volt amerikai elnök, illetve Hillary Clinton volt elnökjelölt is megemlékezett a Twitteren („The attacks on tourists and Easter worshippers in Sri Lanka are an attack on humanity”, illetve „I'm praying for everyone affected by today's horrific attacks on Easter worshippers and travelers in Sri Lanka.”) Ugyanaz a Fox News, amely 20-án még annyira rendben lévőnek találta az Easter worshippers kifejezést, hogy ezzel a címmel vette át az AFP anyagát, 22-én felháborodott kommentárban kérte ki magának ugyanazt a szóhasználatot: „Christians. We don’t worship Easter. We worship Jesus Christ” (kb. Keresztények. Mi nem a húsvétban hiszünk. Mi Jézus Krisztusban hiszünk). A Trump politikáját kritika nélkül kiszolgáló Fox News-nak olyan jól jött egy kis műhiszti, mint egy falat kenyér, hiszen az amerikai sajtó azokban a napokban az elnök és az oroszok összejátszásának konkrét eseteit leíró vizsgálati jelentéssel volt elfoglalva. Kommentátoraik meglátták a lehetőséget, és nem is haboztak kihasználni: „Easter worshippers? This is a made up phrase. Why do liberals make up phrases like this?” (kb: Húsvét-hívők? Ez egy csinált kifejezés. Miért alkotnak ilyen kifejezéseket a liberálisok?). A közpénzen kitartott fideszes pártsajtóba már úgy került át a történet, hogy a két amerikai politikus direkt a „Húsvét-hívő” kifejezést használta a „keresztény” helyett, nehogy keresztényüldözésnek tűnjön a merénylet. Például a 888.hu-n: „A politikusok többsége a közösségi médiában emlékezett meg az esetről. Így tett Barack Obama volt amerikai elnök és Hillary Clinton, a demokraták korábbi elnökjelöltje is. Azonban ők nem írták le, hogy az áldozatok többsége keresztény hívő volt, akiket a templomban végeztek ki, ők annyit írtak: Easter worshipper, azaz húsvéthívő. Szomorú, de hozzájuk hasonlóan több bevándorláspárti demokrata politikus is így tett, egyszerűen nem írták le, hogy az áldozatok keresztények voltak, akiket iszlamisták gyilkoltak meg. Ezt a tényt egyszerűen elhallgatták.”   Barack Obama a tőle idézett szöveg következő mondatában amúgy arról ír, hogy a szeretet, a megváltás és a feltámadás napján együtt imádkozik az áldozatokért a Srí Lanka-iakkal – akiknek a húsvét a megváltást és a feltámadást jelenti, azokat nevezzük kereszténynek (Obama és a Clinton-házaspár is keresztény). Másrészt a húsvéti ünnepeken a templomba imádkozni összegyűlő híveket a sajtó visszatérően Easter worshippers-nek nevezi. Erre nem csak az április 20-i Fox News cím utal, hanem bárki megbizonyosodhat róla egy Google-kereséssel. Ha csak az április 20. előtti találatokat nézzük, azokból is van 680 ezer. De a másik nagy keresztény ünnepen imádkozókat is szokás Christmas worshippers-nek nevezni – anélkül, hogy bárki azt gondolná, Karácsony-hívőkről van szó –, olyankor is, mikor terrortámadás áldozatai lesznek, mint például 2016. karácsonyán Melbourne-ben