Előfizetés

A vesztes bosszúja: alapvető jogokat sért Porosenko utolsó intézkedése

Gál Mária
Publikálás dátuma
2019.04.26. 17:07

Fotó: Jaap Arriens / NurPhoto
A családokba és a templomba száműzte a nemzeti kisebbségek anyanyelvét az ukrán parlament által elfogadott nyelvtörvény. Soha nem volt ilyen nehéz helyzetben a kárpátaljai magyarság.
Petro Porosenko ugyan a kisebbségek jogainak tiszteletben tartását ígérte, de a csütörtökön elfogadott nyelvtörvény mégis bírságolja az anyanyelvhasználatot. Az európai uniós integrációt, mint célt alkotmányba foglaltató leköszönő elnök, aki alig egy hete szenvedett megsemmisítő vereséget az elnökválasztáson, utolsó intézkedésként olyan jogszabályt erőltetett át a törvényhozáson, amely szembemegy az EU szellemiségével, alapvető kisebbségi jogokat sért. A parlamentben, ahol a Porosenko Blokk van még többségben, úgy ment át a törvény, hogy bár az oroszpárti Ellenzéki Blokkon kívül szinte minden párt támogatta, a képviselőknek néhány percük volt a több mint ezer módosító javaslat elolvasására. Volodimir Zelenszkij megválasztott államfő ugyan a jogszabály felülvizsgálatát ígéri, de erre egyhamar nem lesz lehetősége, hiszen csak ősszel rendeznek parlamenti választásokat, addig Porosenko pártja marad a legnagyobb erő a radában. Állítólag – az elfogadott változatot, mivel a módosító javaslatok elolvasására sem volt idő – gyakorlatilag még a képviselők sem ismerik teljesen – az uniós nyelvekre nem vonatkozik majd a szigorú szabályozás. Azt is bejelentették, hogy fél év múlva külön törvény rendelkezik majd az őshonos kisebbségek nyelvhasználatáról. Csakhogy az orosz – amely ellen nyilvánvalóan irányul a törvény, a többi kisebbségi nyelv pedig ennek az áldozata – ugyanolyan őshonos nyelv Ukrajnában, mint az ukrán, a magyar vagy a román. Így aligha várható olyan kedvező módosítás, amely ne sújtaná a kisebbségi anyanyelvhasználatot. Az uniós nyelvekkel tett kivétel ugyan kiskaput jelenthet  a magyar számára, de például az ország harmadik legnagyobb nemzeti közösségét kitevő románok esetében igen furcsa helyzetet szül. A románul beszélők száma 410 ezer, de ebből csak 150 ezret tartanak hivatalosan is románnak, a többieket moldávként könyvelik el, Moldova pedig nem uniós tagállam. Az ukrajnai magyar és román közösség forrong, segítségért kiállt és abban reménykedik, hogy „mint minden törvényt Ukrajnában, ezt sem fogják tiszteletben tartani”. Ha mégis igen, akkor három év felkészülési idő után gyakorlatilag a magyar/román/orosz betegnek az állami kórházban csak ukránul szabad majd elmondania a magyar/román/orosz orvosnak is panaszait, és a boltban is ukránul kell majd kommunikálnia az eladóval akkor is, ha azonos anyanyelvűek, ha az adott településen többségben élnek.  Az ukrajnai magyar és román közösség forrong, segítségért kiállt, és abban reménykedik, hogy ezt a törvényt sem fogják tiszteletben tartani, miként Ukrjnában oly sok más jogszabályt sem. Ha mégis, akkor három év felkészülési idő után gyakorlatilag a magyar/román/orosz betegnek az állami kórházban csak ukránul szabad majd elmondania a magyar/román/orosz orvosnak is panaszait, és a boltban is ukránul kell majd beszélnie az eladóval – akkor is, ha azonos anyanyelvűek, illetve ha az adott településen többségben élnek. Sem az együttélést, sem a megbékélést nem szolgálja a törvény. Egy 2017-ben, a legnagyobb ukrán intézetek, a SZOCISZ, a KMISZ, a Rejting és a Razumkov által végzett felmérés azt mutatta, hogy az ország lakosságának csupán 50,5 százaléka használja az ukrán nyelvet a mindennapi kommunikációban családtagjaival és ismerőseivel. Mintegy 24 százaléka csak az oroszt, ugyanennyien egyenlő arányban használják mindkét nyelvet. Az utóbbi évek erőltetett ukrán identitáserősítő politikai intézkedéssorozata eddig csak a fővárosban hozott érezhető eredményt, Kijevben ugyanis jelentősen megnövekedett azok száma, akik családon belül már ukránul beszélnek. Az ENSZ és az Euromonitor International adatai szerint az orosz nyelven beszélők száma az elmúlt húsz évben a volt szovjet tagköztársaságok közül Ukrajnában csökkent a legdinamikusabban: 1994-ben még 33,9 százalék volt az orosz ajkúak aránya, 2016-ban viszont már csak 24,4 százalék. A kettős nyelvhasználat azonban továbbra is jelentős. Vagyis az ország egynegyede máig orosz nyelvű, fele pedig kétnyelvű. Egy másik, a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet által 2013 során végzett felmérés szerint az ország lakosságának 18,6 százaléka zárta volna ki az oroszt a használt nyelvek sorából, 27,5 százalék viszont a második államnyelvi státust is elfogadta volna, és 46,6 százalék regionális státust biztosított volna számára. A 2012-ben, a Janukovics érában elfogadott nyelvtörvény regionális státust biztosított a kisebbségi nyelveknek ott, ahol az adott kisebbség elérte a lakosság 10, vagy annál magasabb százalékát. Ezt törölte el azonnal a Majdan után hatalomra kerülő politikai elit, ám az Európai Unió nyomására eddig nem alkalmazta a szigorított változatot. A most elfogadott és kihirdetésre váró törvény kapcsán az Európai Unió még nem szólalt meg. 

A legtöbben inkább a pártok ellen mennek szavazni az EP-választásokra

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.04.26. 16:17

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Nem a támogatás, hanem az elutasítás határozhatja meg a szavazók nagy részének döntését május végén.
A YouGov közvéleménykutató-társaság készítette egy 12 uniós tagországra kiterjedő felmérést, amelyből kiderült, hogy a választópolgárok szavazatukkal nem egy párt mellett, sokkal inkább az általuk legjobban elutasított párttal szemben foglalnak állást – írja az Index. Az EP-választáson részvételre jogosultak mindössze 6,3 százaléka rendelkezik „pozitív pártidentitással”, ami azt jelenti, hogy százból hat választó azonosul valamelyik párttal. Ezzel szemben 
minden második választó teljes mértékben elutasít egy vagy több pártot, azaz „negatív pártidentitással” rendelkezik.

A leginkább elutasított (52,8 százalékos) pártok a jobboldali populisták és a szélsőjobboldali mozgalmak, de a pozitív irányú pártidentitás is ezek között a pártok között a legnagyobb (10,3). Majdnem ugyanilyen magas (52,2 százalék) a baloldali populista és szélsőbaloldali szervezetek elutasítottsága és támogatottsága (6,2 százalék) is. A tanulmány társszerzője szerint az EU-párti erőknek inkább
a populisták elutasítottságára kellene építeniük

és a választók antipopulista ellenmobilizációjára kellene törekedniük a siker érdekében.

Az EB sem hagyja szó nélkül az ukrán nyelvtörvényt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.04.26. 13:50
Petro Porosenko, távozó ukrán elnök katonákkal szelfizik. Utolsó intézkedései egyikeként Porosenko jóváhagyta a kisebbségi nyelv
Fotó: SERGEI GAPON / AFP
A brüsszeli testület is vizsgálatot indít majd a törvény miatt, ami szinte teljesen betiltja a kisebbségi nyelvhasználatot Ukrajnában.
Az Európai Bizottság meg fogja vizsgálni a sokak által bírált ukrán nyelvtörvény végleges szövegét, amelyet előző nap fogadott el a kijevi parlament - jelentette ki pénteken a brüsszeli testület illetékes szóvivője. Maja Kocijancic újságírói kérdésre válaszolva elmondta, tudnak róla, hogy az ukrán törvényhozás csütörtökön megszavazta a tervezetet, most a közzétételre várnak, s ezt követően elemezni fogják a szöveg tartalmát. Kocijancic hozzátette, már többször is felszólították az ukrán hatóságokat arra, hogy nyújtsák be a törvény tervezetét a Velencei Bizottsághoz, várják meg annak álláspontját, és csak ezt követően kerülhessen sor a hatályba lépésre.
Az ukrán parlamentben nagy többséggel fogadták el csütörtökön a nyelvtörvényként emlegetett javaslatot, amely ellen a kárpátaljai magyar szervezetek határozottan tiltakoztak, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát. A törvény a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, a szabályok megsértéséért pedig jogi felelősségre vonást helyez kilátásba. Petro Porosenko leköszönő államfő előre jelezte, hogy elfogadása után aláírja a törvényt. Volodimir Zelenszkij megválasztott ukrán elnök ugyanakkor arról számolt be, hogy hivatalba lépése után meg fogja vizsgálja, a törvény tiszteletben tartja-e minden állampolgár jogait - írja az MTI.