Öt magyar származású művész, Brassaï, Beöthy István, Ebneth Lajos, Moholy-Nagy László és Réth Alfréd műveivel is találkozhatnak a látogatók június végéig a párizsi Le Minotaure és az Alain Le Gaillard Galériákban. A Biomorfizmus című kiállítás az 1920 és 1950 közötti periódus művészetével foglalkozik, olyan elismert művészek alkotásain keresztül, mint Jean Arp, Joan Miró, André Masson, César Doméla, Man Ray, Auguste Herbin, Jean Hélion vagy Léon Tutundjian.
A biomorf művészet megnevezést elsőként Alfred Barr használta 1936-ban, a New York-i MOMA-ban rendezett Kubizmus és absztrakt művészet című kiállítás rendezésekor. A művészettörténész korának két nagy irányzatát geometrikus és nem geometrikus absztrakcióra különítette el, ez utóbbit biomorf absztrakt művészetként megnevezve. Az irányzatot az intuícióval és az érzelemmel hozta összefüggésbe, amely organikus, biomorf és formavilágát tekintve inkább körkörös formákkal dolgozik. A két világháború közti időszakban elterjedt formanyelv a széles földrajzi kiterjedésen túl a művészeti ágakban is sokféleképpen megmutatkozott: a festészetben, szobrászatban, fotóban, dizájnban és építészetben egyaránt találkozhatunk vele.
A kiállításon különböző kategóriákba sorolt, ugyanakkor valamilyen szálon a biomorfizmushoz kapcsolódó alkotók munkáival találkozhatnak az érdeklődők. Moholy-Nagy László igazi kuriózumnak számító CH7 című, 1939-es olajképe mellett, Brassai, (Halász Gyula) 1934-es Korall című fotográfiája, Ebneth Lajos 1928-as papír munkája, Réth Alfréd 1934-es festménye, valamint a szobrász Beöthy István négy alkotása látható. A tárlat jelentősége számunkra azonban nem csupán a hazai művészek nemzetközi ismertségét tekintve lehet számottevő. Az egymás mellé állított, ám gyakran egymásnak ellentmondó alkotói eszközök és technikák váratlan, újító megközelítésmódokat és összefüggéseket is kínálnak. Réth Alfréd és Man Ray, Beöthy István és Joan Miró művei egyszerre nyithatnak meg új utakat a képzőművészet értelmezésében.
