Elzárták az orosz olajcsapot – Még egy hétig biztosan kitartanak a Mol saját nyersanyagkészletei

Publikálás dátuma
2019.04.27. 06:30

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Felfüggesztette a Barátság vezetéken Oroszországból érkező nyersolaj átvételét a Mol. Az ellátás – például az Adria vezeték révén – biztosított, az ár emiatt nem nő.
Pénteken a Mol leállította a Barátság kőolajvezetékből érkező orosz nyersolaj átvételét. Azt megelőzően ugyanezt tette múlt pénteki, fehérorosz jelzések után szerdán Németország és Lengyelország, majd tegnap sorban a délebbi érintett államok, így Szlovákia és Ukrajna is. Mint kiderült, az orosz Szamarában olyan, a kitermelő-szállító berendezések tisztítására szolgáló klórvegyületek kerültek a vezetékbe, amiket, lévén, hogy jelentősen károsítják a finomítók berendezéseit, továbbszállítás előtt ki kell vonni az anyagból. Habár mindez értelemszerűen okozhat többletköltséget a Molnak, azt szinte biztos nem lesz képes a vevőkre hárítani. A fennakadás miatt tehát nem nőhet az üzemanyagár. Szakértők szerint ugyanis a térség több államát – így Ausztriát vagy Horvátországot – egyáltalán nem érintette a fennakadás, így nincs miért árat emeljenek. Ehhez viszont a Molnak is tartania kell magát, ha nem akarja piacait elveszíteni. Értesülésünk szerint a Mol saját kereskedelmi nyersanyagkészleteiből mostantól egy bő hétig gond nélkül el tudja látni napi mintegy 10 ezer tonna feldolgozására képes százhalombattai finomítóját. Ezalatt viszont az orosz probléma is elhárulhat. A Mol gyárát a horvát Omisalj partjaival összekötő Adria-vezetékből is érkezhet további mennyiség. Esetleges többletköltségeiket legfeljebb az oroszoktól követelhetik. A szennyezést, aminek várható érkeztére az oroszok a jelek szerint nem figyelmeztették vevőiket, a hét elejétől kezdve észak-déli irányban egymás után észlelték az érintett államok. Így először múlt hét pénteken, majd e hét kedden Fehéroroszország jelezte az orosz nyersolajszállítmányok minőségingását. Szerdán a németek és a lengyelek már megtagadták a Barátság-vezeték északi ágán hozzájuk érkező, immár szintén szennyezettnek minősített szállítmányok átvételét. Noha csütörtökön „még” a magyar Mol és a cseh Merol nevű vezetéküzemeltető sem érzékelt minőségváltozást, nyilvánvalónak tetszett, hogy néhány napon belül a déli ágra is megérkezik a használhatatlan nafta. Csütörtök éjszaka aztán először a szlovák Transpetrol hirdetett átvételi stopot, majd – az MTI jelentése szerint – az ukrán vezetékcég döntött úgy, hogy Mazirnál – ahol a cső északi és déli szakaszra válik – elzárja a csapot. A Mol nem engedi, hogy a szabványtól eltérő összetételű kőolaj kerüljön Magyarországra – közölte tegnap délután az olajcég. Bár a beérkező nyersanyag mindeddig megfelelt a minőségi elvárásoknak, a finomítóba nem kerülhet szennyezett nyersolaj, így átmenetileg felfüggesztették az átvételt. A lépés semmilyen formában nem érinti a Mol finomítóinak működését – szögezik le. Azt az Adria-vezetéken, illetve a rendelkezésükre álló készletekből el tudják látni – tették hozzá. Ennek megfelelően az országban elérhető üzemanyag minősége továbbra is kiváló marad. De kapcsolatban állnak és egyeztetnek az illetékes hatóságokkal, valamint nemzetközi partnereikkel, hogy a kőolajszállítás minél hamarabb visszazökkenjen a normális kerékvágásba – teszik hozzá. A Mol saját kereskedelmi nyersanyag-készletei még egy jó hétig tartanak ki – tudtuk meg az olajcéghez közel álló forrásból. Olyannyira, hogy a mostani hétvégére nem is terveztek a Barátságból nyersanyagátvételt. De növelhető a beszállítások 25 százalékát eddig is biztosító Adria-vezetékből származó mennyiség is – tették hozzá. (A dunai finomító által évente feldolgozott mintegy 6,5 millió tonna nyersolajnak ma már csak mintegy 5 százaléka származik hazai kitermelésből.) A szintén Mol-tulajdonú szlovák Slovnaft egységét még kevésbé érinti a leállás, hisz ott most épp éves nagykarbantartás zajlik. (A pozsonyi egység is ellátható az Adriáról, mégpedig egy négy éve felújított, Orbán Viktor és Robert Fico akkori szlovák kormányfő által átadott vezetéken.) Magyarországon egyébként 90 napra elegendő biztonsági kőolaj-, benzin- és dízeltartalék is rendelkezésre áll. Ez ugyanakkor csak ellátási vészhelyzet esetén szabadítható fel. Ilyen esetre a készlet meglétének elmúlt két évtizede alatt érdemben nem került sor. A Barátság kőolajvezeték szállításai utoljára 2007-ben inogtak meg. Akkor Fehéroroszországban csapolhatták meg a szállítmányokat. 2012-ben cumik és gumióvszerek okoztak rövid ideig tartó dugulást a rendszerben. A hazai ellátást egyik fennakadás sem veszélyeztette.

Házkutatás Szamarában

Büntetőeljárás indult a Barátság kőolajvezeték olajának szándékos beszennyezése címén - jelentette ki az MTI tudósítása szerint Igor Gyomin, a Transznyefty orosz olajszállítási vállalat elnökének tanácsadója újságíróknak pénteken Moszkvában. Közlése szerint több szamarai magáncégnél házkutatás zajlik. A tisztségviselő szerint kimutatták, hogy a szerves klórvegyületek az olajat kisebb termelőktől begyűjtő Szamaranyefty-Terminal magánvállalat felügyelete alatt álló mérőállomáson kerültek a vezetékbe. Beszámolója szerint Minszkben a nap folyamán tanácskozást tartottak Fehéroroszország, Lengyelország, Ukrajna és Lengyelország olajszállítmányozással és -finomítással foglalkozó vállalatainak képviselői, akik cselekvési programot fogadtak el a szállítások újraindítására. Nyikolaj Gavrilenko, az Ukrtransznafta vezérigazgatója úgy nyilatkozott, sikerült megoldást találni. Így május első harmadában legalábbis a Barátság déli ágán újraindul a megfelelő minőségű olaj szállítása.

Szerző

322,34 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.04.26. 19:19
Képünk illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Vegyesen alakult a forint árfolyama a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben péntek este a reggeli szintekhez képest.
Az euróval szemben gyengült a forint, míg a svájci frankkal és a dollárral szemben erősödött. Az euró jegyzése 322,34 forintra emelkedett este negyed nyolc előtt a reggel fél nyolc körül jegyzett 322,05 forintról. Az euró pénteken 321,77 és 322,45 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 283,54 forintról 283,44 forintra csökkent, a dolláré pedig 289,20 forintról 288,74 forintra süllyedt. Az euró este 1,1163 dolláron állt a reggeli 1,1137 dollár után.
Szerző
Témák
forint euró dollár

Ultimátum a kormánytól a reptérüzemeltetőnek

Publikálás dátuma
2019.04.26. 18:36

Fotó: Földi Imre / MTI
Kezd határozottabb formát ölteni a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airporttal (BA) szembeni kormányzati nyomásgyakorlás: az eddig a kormánysajtóban történt üzengetés után immáron konkrét ultimátumot is belengetett az Orbán-kormányzat a repülőtér üzemeltetőjével szemben.
Mint azt a kormányszócső Magyar Nemzet megírta: Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter december végéig adott határidőt az Airportnak arra, hogy lebontsa a jelenleg a fapados járatok utasai által használt „bádogterminált”. A kormány Fürjes Balázs államtitkár közvetítésével egy 77 pontos követeléscsomagot is átnyújtott a repülőtér üzemeltetőnek, és a miniszter „komoly szankciókat” is belengetett, ha a BA „gondatlan a saját tulajdonával”– fogalmazott a miniszter. Az igazság az, hogy a repülőtér területe nem a BA saját tulajdona, azt csak koncesszióba kapta. Az ügyben megkerestük a Budapest Airportot, ám nem kívántak reagálni, csak annyit közöltek, hogy folyamatosan tárgyalásban vannak a kormánnyal. Azt már korábban közzétette a repülőtér-üzemeltető, hogy terveiben szerepel a bádogterminál lecserélése, és egy modern utasforgalmi épület felhúzása. Ám a hármas terminál néven illetett 220-230 milliárd forintos fejlesztés 2024-re valósulna meg, az idén csak az épület tervei készülnek el. Azaz jelenleg a kormány nagyjából azt a csodát várná el a Budapest Airporttól, hogy rekordgyorsasággal előrehozza az öt évre tervezett fejlesztést, az pedig talányos, hogy miért lett hirtelen ennyire sürgős a bádogterminál megszüntetése. Mint ismeretes, 2012-ben, a Malév csődje után a Ferihegy 1-ről átköltöztetett fapados járatok miatt kellett először sátrakat, majd felül bádogfedéllel ellátott terminálokat kiépíteni. Jogilag a kormányt semmi sem tartja vissza attól, hogy ténylegesen írásba is foglalja, amivel most fenyegetőzik. Ebben az esetben sem áll meg az élet a repülőtéren, legfeljebb kicsit lelassul: ha ugyanis a kormány rendeletben megtiltja a terminál használatát, úgy van rá mód technikailag – például buszokkal –, hogy az utasok eljussanak a váróteremből a kifutón álló repülőgépekhez, ám így lassulhat a repülőtér forgalma, illetve többet kell várakozni a gépeikre, és könnyen lehet, hogy ha a fapadosok nem 25-30 percenként tudnak fordulni, úgy valamivel kevesebb járat indulhat, illetve drágábban. A repülőtér üzemeltetését több lépcsőben, több mint 500 milliárd forintért adták koncesszióba 75 évre. A BA befektetői már egy jó ideje a kormányzati nyilatkozók célkeresztjében vannak, kezdve azzal, hogy Budapest Airport nagyobb részét még a Gyurcsány-kormány adta „bérbe”. Arról  mélyen hallgatnak, hogy a maradék állami részesedést 2011-ben az Orbán-kormány értékesítette. Legutóbb Tarlós István főpolgármester kampányát figyelhettük, aki a ferihegyi zajterhelést kifogásolta, megpendítve, hogy a fapados terminált át lehetne telepíteni máshová. Karácsony Gergely baloldali főpolgármester-jelölt is úgy nyilatkozott, hogy lehetne más helyet keresni a fapados terminálnak, ám az ügyben azóta sem történt semmi. Napokban viszont Tarlós István bejelentette, hogy a BA-val és Palkovics László innovációs miniszterrel karöltve döntés született, hogy megszüntetik az éjfél és hajnali öt közötti járatokat Budapest felett. Igaz, a jogszabály eddig is csak 6 gép mozgását engedélyezte ebben az időszakban, ám szakmai berkekből úgy tudni, hogy ez csak Budapestre vonatkozik, ugyanakkor az éjszakai repülők választhatnak más útvonalat a fel és leszálláshoz, azaz ezután a fővárosiak helyett a vecsésieknek vagy más reptérközeli települések lakóinak lehetnek zajosabb éjszakáik.  

Együttműködés két kínai repülőtérrel

Két kínai repülőtérrel is együtt dolgozik majd a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemeltetője, A Pekingben rendezett Egy Övezet Egy Út Fórum csúcstalálkozó során aláírt együttműködési megállapodás szerint a  BA a  hsziani és csengcsoui cargo repülőtér is az áruszállítás fellendítésében érdekelt. A Budapest Airport pénteki közleménye szerint a cél, hogy Budapestet a Kínába irányuló magyar export, illetve a kínai áruk első számú kelet-közép-európai légi kapujává tegyék a régióban. 

Frissítve: 2019.04.26. 21:43