A józsefvárosi Fidesz szerint az óvónők maguk kérték, hogy aláírásokat gyűjthessenek az ovikban

Publikálás dátuma
2019.04.27. 10:04
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Annyi történt csupán, hogy mikor az íveket osztotta a KDNP-s alpolgármester, elfelejtett szólni, hogy az intézményekben nem lehet aláiratni azokat.
Szörnyű híresztelés járta be a Józsefvárost, írja a 444.hu: azzal vádolták a KDNP-s Sántha Péterné alpolgármestert, hogy óvónőket utasított, gyűjtsenek aláírásokat a Fidesznek az óvodákban. A Fidesz helyi szervezete gyorsan ki is adott egy közleményt, ami szerint Sára Botond polgármester vizsgálatot rendelt el, és természetesen azt állapították meg, hogy szó sincs visszaélésről.
Ennek ellenére, a polgármester elveszi a nevelési-oktatási felügyeleti hatáskört Sán­tha Péternétől.

Azt írja a Fidesz közleménye, hogy "az alpolgármester senkinek sem adott arra vonatkozó utasítást, hogy az óvodákban szerezzék be az aláírásokat, csak az őt megkereső óvónők rendelkezésére bocsátotta az íveket, amelyeket azok kértek. Ám megállapították, hogy Sántha Péterné elmulasztotta felhívni a figyelmet arra: az aláírásgyűjtés nem történhet az intézményben. A polgármester elfogadhatatlannak tartja, hogy semmilyen intézkedés nem volt annak elkerülésére, hogy a politikai célú tevékenységeket távol tartsák az óvodáktól, s nehezményezi, hogy az alpolgármester nem kellő körültekintéssel járt el, ezért úgy döntött, hogy elveszi a nevelési-oktatási felügyeleti hatáskört Sán­tha Péternétől".
Szerző
Frissítve: 2019.04.27. 10:09

A TV2-nek a Fideszen kívül más nem is létezik, és ez a Kúriának is sok volt

Publikálás dátuma
2019.04.27. 07:56

Fotó: Népszava
Pedig ha legalább utalásszerűen megemlítették volna, hogy más pártok is készülnek az EP-választásra, azzal minden rendben lett volna.
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság döntését megváltoztatva megállapítja, hogy a TV2 április 15-17-e között a "Tények ", "Tények este", "Tények reggel", "Tények röviden", "Tények extra" című hírműsoraiban megsértette a választási eljárásról szóló törvény "esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között" alapelvét - vette észre a Kúria határozatát a hvg.hu. A Kúria azt állapította meg, hogy 
a hírműsorokban kizárólag a Fidesz-KDNP szerepelt, más pártok kampányeseményeinek (esetleg valós programjuk) említésére egyáltalán, még utalásszerűen sem került sor.

A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye éppen azáltal nem valósult meg, hogy naponként több műsorszám került adásba úgy, hogy azok mindegyike csak egy jelölőszervezet álláspontját jelenítette meg, holott – a szerkesztői szabadság korlátozása nélkül – az egyes műsorok időtartama is lehetőséget biztosított volna az esélyegyenlőség tartalmi követelmények megfelelő érvényesüléséhez, áll a határozatban.    Az ítélet szerint, a bíróság pusztán azt kívánja meg a TV2-től, hogy kampányidőszakban legalább utalásszerűen említésre kerüljön, hogy más pártok is készülnek a választásokon való részvételre, és más pártoknak is van elképzelésük mandátumszerzés esetén. A Kúria a TV2-t eltiltja a további jogsértéstől, és kötelezi, hogy három napon belül a jogsértő közléssel azonos napszakban és ahhoz hasonló módon tegye közzé. A végzés ellen felülvizsgálatnak helye nincs.
Szerző
Témák
TV2 Fidesz

Baráti céggel szerződik az egyház

Publikálás dátuma
2019.04.27. 07:00

Fotó: H. Szabó Sándor
Keretmegállapodással biztosítják az összes hazai katolikus templomot és intézményt, több mint ötezer ingatlant.
„Teljes mértékig elégedettek vagyunk. A biztosító, amikor valamilyen káreset történik, mindig korrekt módon jár el és méltányos összeget fizet” – így tájékoztatták lapunkat egyházi berkekből. Kérdésünk apropóját a párizsi Notre-Dame jelentős részét elpusztító tűzvész adta. A püspöki kar korábbi tájékoztatása szerint a Generali 1992 óta a Magyar Katolikus Egyház vagyonának biztosítótársasága. A cég ekkor még a plébániákkal és különféle egyházi intézményekkel állt szerződéses kapcsolatban, amelyet fokozatosan az egyházmegyékkel, majd idővel országos szinten, központi irányítás alatt a püspöki karral való szerződéskötés váltott fel. Úgynevezett keretmegállapodásról van szó, ami a hitéleti épületek, ingóságok és nem hitéleti funkciójú – oktatás-nevelési, szociális, egészségügyi – egyházi vagyonra is kiterjed. Az öt évre szóló vagyon- és felelősségbiztosítás megújítását több alkalommal is „ünnepélyes keretek” között írta alá Erdő Péter bíboros a Generali vezetőjével. Értesülésünk szerint az országos biztosítási szerződés összegét nem az ingatlanok értéke, hanem „légköbméter”, tehát az épületek nagysága alapján számolják ki. A kiemelkedően értékes épületek esetében – ilyen például a Mátyás-templom vagy a Szent István-bazilika – az érintett plébániák, egyházmegyék speciális különbiztosítást is köthetnek. Rákérdeztünk: a Szent István-bazilikának valóban van különbiztosítása, a Mátyás-templomnak viszont nincs. Utóbbinál a „körülmények alapos mérlegelése” után úgy ítélték meg, elegendő garanciát nyújtanak az általános szerződésben foglalt feltételek. A katolikus egyházban üzleti titokként kezelik, hogy az országos biztosítás mennyibe kerül évente. Ugyanez érvényes a különmegállapodásokra, amelyekről amúgy nincs is összesített kimutatás. Az egyház pozícióját javítja, hogy a püspöki kar hatalmas ingatlanvagyon, több mint ötezer épület birtokában tárgyalhat. Az együttműködést nyilván még gördülékenyebbé teszi, hogy a Generali eleve „baráti cégnek” számít: a biztosító olasz anyavállalatának a Vatikán is a részvényese. A magyarországi biztosítási szerződés az általános felelősségbiztosításon túl fedezetet nyújt egyebek között tűz- és elemi kárra, betöréses lopásra, valamint templomi harangok esetén „egyéb speciális kockázatokra” is. Utóbbinak azért van jelentősége, mert – a Biztosítási Szemle beszámolója szerint – egy megrepedt vagy leszakadt harangot nem csupán megjavítani nehéz, bonyolult műveletet jelent a harang leszerelése, elszállítása, majd az újraöntést követő visszaszerelése is. Márpedig harangtörésre vagy -repedésre minden évben akad példa. A templomi orgonák is „sérülékeny elemét” képezik az egyházi vagyonnak. Előfordul, hogy egy nagyobb esőben beázik, esetleg villámcsapás következtében kigyullad az orgona. Javítása igen költséges, regiszterenként másfél millió forintra is rúghat: a biztosítás ezt is fedezi. Az elemi károk sorában szintén a Biztosítási Szemle tesz említést arról, hogy az épületek tetejét leszakító vihar egy esetben elforgatta a templomtornyot. A bűnözők sem kímélik a templomokat: betörők hol barokk korból származó faszobrokat loptak el, hol oltárképeket vágták ki a keretükből.

Amikor az Esztergomi bazilika égett

A KDNP-s Semjén Zsolt a Notre-Dame tetőszerkezetét megsemmisítő tűzvészben tragikus szimbólumot lát. A Hír TV-nek adott – nagy feltűnést keltő – nyilatkozata szerint Franciaország megtagadta saját történelmét, megtagadta önmagát, megtagadta saját kereszténységét és hitét: az égő templom kifejezi azt az apokaliptikus értékvesztést, aminek a nyugati világban tanúi lehetünk. Semjént és a hozzá hasonlóan vélekedő keresztény politikusokat érdemes emlékeztetni rá, hogy 1993-ban elektromos zárlat miatt az Esztergomi bazilika is kigyulladt, a főhajó tetőszerkezetének egy része leégett. Abban az időben az MDF által vezetett koalíció volt hatalmon, benne a KDNP-vel. Feltételezhetnénk pedig, hogy Semjén Zsolt, aki a mostani kormány miniszterelnök-helyettese, jól ismeri az Esztergomi bazilikai történetét. Hisz a kabinet tavaly decemberben 11 milliárd forintot ítélt oda az épület teljes külső és belső felújítására. Ebből 4,2 milliárdot már átutaltak a főegyházmegyének.

Szerző
Frissítve: 2019.04.27. 08:00