Csökken az idegengyűlölet Németországban

Berlinben is megjelentek ugyan a demokráciaellenes nézetek, a társadalom nagyobbik része azonban elítéli az idegengyűlöletet.

A német lakosság egyharmada megkérdőjelezi azt, hogy minden embert egyenlő jogok illetik meg., s különösen a menedékkérőkkel szemben alakult ki negatív vélemény a társadalomban. Mindez a Friedrich Ebert Alapítvány felméréséből derült ki, amelyet a Bielefeldi Egyetem számára készített. Összesen 1890 személyt kérdeztek meg. A kutatásból az is kiderült ugyanakkor, hogy a németek többsége támogatja a demokráciát, a társadalmi sokszínűséget. A homofóbia, illetve a hajléktalanokkal szembeni előítéletek érezhetően csökkentek. A megkérdezettek nyolcvan százaléka jónak tartja, ha az emberek elítélik a gyűlöletkeltést és fellépnek a kisebbségek jogaiért.

A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy a németek többsége támogatja az Európai Uniót, a közös európai értékrendet. Kevesen gondolják úgy, hogy Németország sikeresebb lenne az EU nélkül. Szélsőséges nézeteket csak a megkérdezettek 2-3 százaléka képviselt. Az általános hiedelemmel ellentétben azonban e tekintetben nem voltak jelentős különbségek a kelet- és nyugatnémetek között. Magasabb volt azok aránya, akik – mint a Die Zeit fogalmaz – nemzeti soviniszta álláspontot képviselnek. Szerintük Németországnak a külpolitikában jobban előtérbe kellene helyeznie saját érdekeit.

A felmérés készítői megállapítják, bár a társadalom nagy része a demokrácia híve, az antidemokratikus nézetek is elterjedtek. A megkérdezettek 45 százaléka szerint a politikai döntéseket „külső hatalmak” befolyásolják. Emellett a média és a politikusok is folyamatosan vesztik el hitelüket a társadalomban.

Nem meglepő módon a jobboldali populista Alternatíva Németországért (AfD) támogatói az átlagnál jóval nagyobb arányban fogalmaztak meg antidemokratikus nézeteket. Bár a kutatás készítői arra a következtetésre nem jutottak, hogy a jobboldali populizmus jelentősen megerősödött volna. Minden ötödik német nevezhető jobboldali populistának, illetve 42 százaléknál figyeltek meg ilyen tendenciát, ez azonban a legutóbbi ilyen jellegű, 2002-es felméréshez képest nem jelent jelentős növekedést. 2004-2006 között a megkérdezettek 41 százaléka fogalmazott meg idegenellenes véleményt, ma ez mindössze 18,8 százalék. Az iszlámellenesség is csökkent. Miközben 2006-ban még a társadalom harmada vélekedett negatívan a muzulmánokról, ez mostanra 18,7 százalékra csökkent. A felmérést végző intézet vezetője, Andreas Zick azonban rámutat, hogy a demokrácia instabillá válhat, ha a képzésben nem emelik ki jobban a demokrácia szerepét, nem tesznek további erőfeszítéseket azért, hogy leépítsék az előítéleteket. Fontos azonban az is, hogy ne söpörjék szőnyeg alá a problémát, s ejtsenek szót a demokráciaellenes sértő megnyilvánulásokról – fejtette ki.