Nem egészen egy hónap van csak hátra a Brexit-saga következő mérföldkövéig, a május 23-ra kitűzött európai parlamenti választásig. A szigetországban az a bizarr helyzet alakult ki, hogy a kormányfő kiírta a voksolást, az egyes pártok lázasan keresik képviselőjelöltjeiket, ugyanakkor Theresa May-jel az élen nagyon sokan szeretnék lemondani a választást, illetve még a strasbourgi parlament első ülése előtt visszahívni a képviselőket.
A kormányfőre nehezedő személyes nyomás valamelyest csökkent az elmúlt napokban. Találgatásokkal és rémhírekkel ellentétben a konzervatív vezetők megválasztásáért felelős, a “mezei” képviselőket tömörítő 1922-es Bizottság nem tervezi új szabályok kidolgozását, melyek lehetővé tennék, hogy May asszony pozíciójáról 2019. decembere előtt újabb bizalmatlansági szavazást rendezzenek. Csak hogy ne bízza el magát, Sir Graham Brady, a testület elnöke ellentmondást nem tűrve közölte az ostromlott kormányfővel, hogy semmiképpen ne próbálja az év végéig halasztani a távozását.
A politikai presszió viszont nőttön nő. Nem pusztán az EP-választás sürgeti, hanem a 2017-es választási kudarca után megalakult parlament kétéves törvényhozási periódusa végének közeledte. A The Times napilap emlékeztet arra, hogy ha a kormány nem tudja átverekedni az alsóházon a Kilépési Törvényt, befejezettnek kell tekintenie a ciklust, II. Erzsébet új parlamenti programbeszédéhez pedig megfelelő tartalmat illő összeállítani, ami a jelenlegi bizonytalanságban komoly kihívásnak tűnik, de legalábbis további fennakadásokat okoz az EU-ból való kivonuláshoz vezető úton.
Egyre inkább szertefoszlóban van az az illúzió, hogy a brüsszeli szerződés elfogadtatásához szükséges többséget munkáspárti képviselők útján lehet megszerezni. A konzervatív és munkáspárti vezetők között e hónap elején kezdődött tárgyalások ugyan változatlanul folynak, de mindeddig a legcsekélyebb eredményt sem hozták, egyik fél sem adott fel alapelveiből, “vörös vonalaiból”. Szombaton, együttesen közel száz westminsteri és strasbourgi munkáspárti képviselő követelte, hogy a Labour EP-választási programja tartalmazzon egy újabb népszavazást, amely a megszületendő Brexit-megállapodásról döntene, magába foglalva az EU-ban maradás lehetőségét is.
A pártokra váró legbiztosabb feladat a héten a május 2-i részleges helyhatósági választás, melyen 8425 képviselői hely dől el. Vasárnapi lapértesülések, köztük a Sunday Express riogatása szerint a közel 5000 tanácstag “túléléséért” küzdő Konzervatív Párt a Brexit-dráma miatt akár ezer emberét is elvesztheti. Az önkormányzati vokson még nem indul Nigel Farage új pártja, a Brexit Party, ám az EP-választás előtt az Opinium legújabb (a táblázatunkban még nem szereplő) közvélemény-kutatásában 27-27 százalékkal fej fej mellett áll a Munkáspárttal, míg a toryk szerény 16, a Liberális Demokraták 8 százalékos támogatottságot élveznek. Ha erre egyáltalán sor kerül, a populista euroszkeptikus Farage ismét a legtöbb képviselőt küldheti Strasbourgba, akik azután folyamatosan borsot törhetnek az EU orra alá.
