Marketing és démonizálás – Hitlerről napjainkban

Hogyan lehet beszélni a fiataloknak a huszadik század legnagyobb népirtásának legfőbb felelőséről? Kell még egyáltalán foglalkozunk a diktátorral? Thomas Sandkühler könyve e kérdésekre is választ ad.

"Nincs még elege mindenkinek Hitlerből? A kérdés teljesen jogos. Adolf H., 1933 és 1945 között német diktátor ugyanis a mai napig állandó szereplője a közéletnek és a médiának. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért van értelme egy fiatal olvasóknak szánt, modern életrajznak.” E sorokkal vezeti be Thomas Sandkühler, a Humboldt Egyetem történészprofesszora Adolf H. – Egy diktátor életútja című könyvét, amely nemrégiben jelent meg magyarul a Magistra Kiadó gondozásában. A kimondottan fiatal olvasóknak szánt Hitler-életrajz nem csupán olvasmányos, bő képanyaggal illusztrált kötet, de tudományosan is rendkívül megalapozott.

Németországban sokak szerint itt lenne az ideje, hogy pontot tegyünk a történet végére, és ne foglalkozzunk tovább Hitlerrel, ezt azonban nem tehetjük – mondta a XXVI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretében szervezett könyvbemutatón Thomas Sandkühler, miután a kiadóvezető Balla Judit megemlítette, számos kritikát kaptak azzal kapcsolatban, miért zaklatják fel ezzel a témával a fiatalokat. A szerző hangsúlyozta, nem vonhatjuk ki magunkat a felelősség alól, a fiataloknak meg kell ismerniük ezeket a történéseket. Kiemelte, az is fontos szempont volt számára, hogy ne erkölcsi prédikációt tartson a műben, hanem saját nyelvén szólítsa meg azt a generációt, amely tapasztalatai szerint nem rendelkezik kellően alapos, valódi ismerettel Hitlerről. S bár a némileg könnyedebb hangnem a fiatalok elérése szempontjából fontos volt, a kötet egyik fejezete, amely az európai zsidóság történetéről ad számot, eltér attól. Azt ugyanis a szerző szerint nem lehet elmesélni, csak leírni. A kötet mindemellett a felnőtteknek is hasznos olvasmány lehet, mivel olyan gyakran homályos részletek is világossá válhatnak belőle, mint hogy miként viszonyult Ausztria az Anschlusshoz, vagy épp Hitler személyéhez – jegyezte meg Balla Judit.

A németországi iskolákban tizenöt-tizenhatévesen találkoznak a gyerekek először a nemzetiszocializmussal, Sandkühler azonban már tizennégy éveseknek is szánja a könyvét, mert úgy látja, a médiának köszönhetően már sokkal előbb találkoznak a diákok Hitler nevével is. A kérdésre mennyire egyértelmű azokról az időkről alkotott kép a fiatalokban, a professzor kiemelte, Nagy Britanniában és Németországban egyaránt Adolf Hitler személye és a nemzetszocializmus bűntettei iránt érdeklődnek, míg korábban a holokauszthoz vezető előzmények érdekelték őket igazán. Hozzátette, a hetvenes években volt egy uralkodó Hitler-hullám, amikor könyvekben és a vizuális csatornákon egyaránt kiemelt figyelmet kapott a téma, és azóta marketingcélokra is felhasználják: megfigyelhető például, hogy azok az újságok, amelyek címlapján valamilyen módon szerepelt Hitler sokkal nagyobb eladási számot mutattak.

Mára egy démonizált kép szilárdult meg az 1933 és 1945 közötti időszak Németországának „ünnepelt hőséről”, ami viszont Sandkühler szerint különösen veszélyes is lehet, mivel a démonizálás miatt a rendszert működtető sok ezer ember személyes felelősségéről elfeledkezünk, felmentjük őket. Semmiképp sem szabad elfelejteni, milyen tömeges imádat övezte a Führert, amelyet elsősorban retorikai fordulatainak köszönhetett – melyekben a sértett nemzet dicsőségének visszaszerzése dominált – hangsúlyozta a szerző. Úgy véli, bár ugyanebben a formában a népirtás nem következhet be, az egyes struktúrák ismétlődhetnek. Balla Judit a Kelet-európai sérelmek és a szélsőséges válaszreakciók kapcsán megemlítette Trianont is, amelyre válaszul a professzor elmondta, ezen sérelmek életben tartásáért nagy mértékben a politika is felelős, amely törekvéseinek alátámasztására használja ezeket a történéseket.

Infó: Thomas Sandkühler: Adolf H. – Egy diktátor életútja, Magistra Kiadó, 2019