Érdemben egyetlen kérdésünkre sem felelt a botrányos pécsi buszvásárlás ügyét vizsgáló Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság, csak annyit közölt: különösen jelentős vagyoni kárt okozó hűtlen kezelés és pénzmosás alapos gyanúja miatt folyik a nyomozás, és a gyanúsítottak száma továbbra is három. Szűkszavúságuk azért is figyelemre méltó, mert lassan már két és fél éve nem boldogulnak az amúgy nem különösebben bonyolultnak tűnő, a fideszes városvezetéshez kötődő ügy feltárásával. A nyomozók lassúsága a pécsieknek is feltűnt: a városban nem is találkoztunk olyan emberrel, aki bízna abban, hogy a megyeszékhelynek egymilliárd forintos kárt okozó buszvásárlás valódi felelőseit és haszonélvezőit megtalálják és megbüntetik a hatóságok.
A lapunk által is megírt járműbeszerzés 2015 tavaszán történt. A fideszes irányítású pécsi közgyűlés akkor szavazta meg, hogy az önkormányzat tömegközlekedési cége, a Tüke Zrt. megvásárolhat egy használt buszflottát, a város által felvett 3,5 milliárd forintos hitelből. Ezt követően a járművételre kiírták a közbeszerzési eljárást, s arra csak egyetlen cég jelentkezett, amely felkínált a Tüke Zrt.-nek 115 Volvo buszt. A kínált 7-8 éves buszok 400-500 ezer kilométert futottak. A flotta ára hajszálpontosan annyi volt, mint amennyit a közgyűlés felső határként megszavazott a vásárlásra. A város igent bólintott az ajánlatra, s kifizette a három és félmilliárdot a buszokért.
Utóbb kiderült, hogy a Volvo magyarországi cége a vásárlás előtt három hónappal ugyanerre a flottára hívta fel a Tüke figyelmét, de akkor az ár még csak 2,8 milliárd volt. Ráadásul a flotta akkor még 123 buszból állt, ám közben eladtak a járművekből nyolcat. Így a város nagyjából egymilliárddal drágábban vette meg a buszokat, mint amennyit a Volvo remélt érte. A vásárlás azért került többe, mert belépett az üzletbe egy közvetítő cég, a holland a Bus & Coach Trade BV. Ez a vállalkozás miután megtudta, hogy Pécs érdeklődik a járművek iránt – bizományosként, csupán foglalót adva a járművekért – villámgyorsan megszerezte a flottát a Volvotól, majd jelentkezett a közbeszerzésre, és az árat éppen arra az összege emelte, mint amennyi hitelt az önkormányzat felvett a vásárlásra.
A kérdés az, hogy Pécs kormánypárti vezetői miért nem érvénytelenítették a közbeszerzési eljárást azon az alapon, hogy az ajánlat értékaránytalan, hisz az állásban is öregedő buszok ára három hónap alatt 35 százalékkal emelkedett. Az is érthetetlen, hogy ha Tüke tudott a Volvo 2,8 milliárdért kínált flottájáról, akkor a cég gazdája, az önkormányzat miért szánt ennél több pénzt a járműpark megvásárlására. A magyar hatóságoknak – bár a sajtó írt a furcsa üzletről – nem volt gyanús, hogy itt összejátszás történhetett. A holland nyomozók viszont vizsgálatot indítottak. Ennek hatására a magyar nyomozóhatóság is lépett, és a Fejér megyei rendőröket bízták meg az esetleges törvénysértések felderítésével.
Azt már tavaly közölte a főkapitányság, hogy három ember ellen hűtlen kezelés gyanújával folyik a nyomozás. Azóta viszont semmit se hallottunk a vizsgálatról, ezért írásos kérdéseinkkel megkerestük a főkapitányságot. Ám ezúttal sem adtak bővebb tájékoztatást. Kértük, hogy a rendőrség írja le néhány mondatban, miképp történt az ő elképzelésük szerint a bűncselekmény, azonban a nyomozás érdekeire hivatkozva nem kaptunk választ. Szerettük volna megtudni az anonim gyanúsítottak korát, nemét, lakhelyét a vélt bűncselekményben vállalt szerepét, az okozott kár pontos nagyságát, és azt is, hogy felmerült-e a pécsi képviselők felelőssége, amikor elfogadták az értékaránytalan ajánlatot. Ezekre a kérdésekre sem kaptunk választ, amiképp arra sem, hogy kihez került az árfelhajtásból eredő extraprofit, zárolták-e a gyanúsítottak vagyonát, és utóbbiak elismerik-e a felelősségüket.
Egyébként azt, hogy kik az ügy gyanúsítottjai a Tüke dolgozói és a közéleti témák iránt érdeklődő pécsiek közül sokan tudják. Velük beszélgetve azt tapasztaltuk, hogy mindenki úgy véli: a nyomozóhatóság csak a közvetítőket „fogta meg”, ám aligha ők találták ki a városnak kárt okozó buszbeszerzést, és nem ők vágták zsebre a „nagy pénzt”. A Tüke általunk megkérdezett dolgozói úgy látják, hogy a város vezetőinek és befolyásos kormánypárti politikusoknak a közreműködése nélkül a felháborító buszvásárlás nem jöhetett volna létre. Hisz ahhoz, hogy megvalósuljon az egymilliárdos „lenyúlás” kellett az is, hogy a városi közgyűlés nyilvánosan megszavazza: 3,5 milliárdot szán a buszokra, majd ezt az összeget ki is fizessék a győztesnek, miközben a járműbeszerzés felelőseinek tudniuk kellett, hogy ugyanezt a flottát – plusz 8 buszt – három hónapja még 2,8 milliárdért árulták.
A fentiek okán a Tüke dolgozói és az ügy iránt érdeklődő pécsiek nem számítanak arra, hogy a „busz-gate” kitervelői és haszonélvezői elnyerik büntetésüket, inkább azt prognosztizálják, hogy nem születik az ügyben ütős vádirat, s így még a közvetítők is megússzák egy ejnye-bejnyével, mert ha kemény ítélet fenyegetné őket, akkor esetleg elárulnák, kinek az utasítására cselekedtek, és kinél kell keresni a feleslegesen kifizetett egymilliárdot.
