Az Európai Bizottság elnöke abból az alkalomból beszélgetett a Visegrádi Négyek újságíróival, hogy tíz állam, köztük nyolc közép- és kelet-európai, 15 éve csatlakozott az EU-hoz. Cikkünkben a lengyel Rzeczpospolita című napilap írásából idézünk, amely először közölte a beszélgetést.
A beszélgetés során az újságírók felidézték, hogy a 2015-ös rigai csúcstalálkozón a bizottsági elnök “kis diktátornak” nevezte Orbán Viktort, amivel megsérthette a közép-európaiak büszkeségét.
“Soha nem mondtam, hogy Közép-Európát diktátorok irányítják” — válaszolta Jean-Claude Juncker a felvetésre. “Orbánt a magánbeszélgetéseinkben éveken át diktátornak hívtam, és ő jót nevetett ezen. A 2015-ös rigai csúcstalálkozón is így, viccelődve üdvözöltem. De a mikrofon be volt kapcsolva. Mindez különféle belemagyarázásokra adott módot.
A kérdésre, hogy a magyar kormányfőt demokratának tartja-e, Juncker kifejtette: nem csak az a demokrata, aki az ország többségének a szavazatával jut hatalomra. A megválasztott politikus nem hagyhatja figyelmen kívül azokat sem, akik nem őt támogatják. “Minden demokratikus politikai rendszernek a fékek és ellensúlyok rendszerére kell támaszkodnia” — hangsúlyozta.
A bizottsági elnök kapott kérdést az ominózus magyarországi plakátkampányról, amelyen együtt ábrázolták Soros Györggyel.
“Nem tartom a kapcsolatot Sorossal. Kétszer találkoztam vele, először éppen Orbán kérésére, akinek a tanulmányait Soros finanszírozta. Másodszor három vagy négy éve. Nem szeretem az ilyen és ehhez hasonló összeesküvés elméleteket. Még hat hónapig az Európai Bizottság elnöke leszek. November 1-jén távozom. Két éve döntöttem így, nem akartam azoktól a vezetőktől függeni, akiknek újra kellene jelölniük a posztra. Az Európai Bizottság elnöke legyen szabad ember. De ez nem könnyű”.
“A bővítés történelmi lehetőség volt”
“A jogállam az Európai Unió sarokköve. Néhány tagállam időről-időre megengedi magának, hogy kibújjon a felelősség alól, attól függően, hogy éppen ki van hatalmon és hol tart a választási ciklus. De biztos vagyok benne, hogy néhány éven belül ezek a problémák már nem fognak zavarni bennünket. Időbe telik, míg az országok, amelyek hosszú időn át kénytelenek voltak alávetni magukat idegen és ellenséges hatalmaknak, megtanulják, hogy a jogállam az európai építkezés egyik építőköve. Úgy gondolom, hogy a közép-európai népek, ha szükségét érzik, harcolni fognak ezért” — hangsúlyozta Juncker a kérdésre, hogy a Visegrádi Négyeket ma felvennék-e az integrációs szervezetbe, megkerülve az egyenes választ.
Az EU bővítésével kapcsolatos elvárásait firtató kérdésre a bizottsági elnök kifejtette, hogy egy percig sem bánja, hogy a kelet- és közép-európai országok visszakerültek “Európa szívébe”. “Mindig is meg voltam győződve róla, hogy ez egy nagy pillanat és egyedülálló történelmi lehetőség volt a számunkra” — mondta.
Juncker szerint a bővítéssel nem vált bonyolultabbá az Európai Unió döntéshozatala, mert az mindig is az volt. A 2004-ben csatlakozott “új” tagállamok alkalmasint úgy viselkednek, mint az alapító tagállamok, míg az utóbbiak közül egyesek úgy tesznek, mintha egyáltalán nem tartoznának a közösséghez — fogalmazott.
“Mindent úgy csinálnék, mint akkor”
A migránsok áthelyezési kvótájáról született döntésről a bizottsági elnök azt mondta, ma is mindent úgy csinálna, mint akkor. A helyzet ugyanis arra késztette az Európai Bizottságot, hogy szolidaritást vállaljon a tagállamokkal.
“Elárulok valamit, amiről még soha nem beszéltem. A menedékkérők áthelyezéséről döntő belügyminiszteri tanácskozás előtti hétvégét a telefon mellett töltöttem, és azokkal a tagállami vezetőkkel beszéltem, akik világosan megmondták, hogy nem akarnak kötelező kvótákat. Egytől egyig mindegyiküket biztosítottam arról, hogy az Európai Bizottság nem fogja erőltetni a kötelező kvótákat, ha másnap az országaik önkéntes alapon befogadnak annyi migránst, amennyit javasoltunk. Tehát ennyit a makacs és szűk látókörű Bizottságról, amely a végsőkig kitartott a kényszerbetelepítés mellett… Önkéntes befogadást javasoltunk! De másnap a tagállamok ezt elutasították. Pedig a menedékkérők általunk javasolt száma egyáltalán nem volt magas. Nagyon csalódott voltam” — mondta Juncker az újságíróknak, akik felrótták neki, hogy a kvótadöntés tüzelte Orbán Viktor Brüsszel-elleni kampányát, miközben Magyarország és Lengyelország egyetlen menedékkérőt sem fogadott be.
“Nem tudom elfogadni azt a helyzetet, amikor az EU miniszteri tanácsa, összhangban az EU Szerződések betűjével, minősített többséggel elfogad egy döntést, majd a tagállamok azt nem tartják be!” - válaszolta Jean-Claude Juncker, aki szerint az Európai Bizottságot oktalanul bírálja emiatt Orbán Viktor és mások, hiszen a határozatot a miniszterek hozták.
“Nagy árat fognak fizetni az ostoba nacionalisták”
Junckertől azt is megkérdezték, hogy véleménye szerint mennyire fog megváltozni az Európai Parlament a választások után.
“Biztosan más lesz. Ugyanakkor meg vagyok győződve róla, hogy nagy árat fognak fizetni azok a politikusok, akik az ostoba nacionalizmust hirdetik. Tisztelem a nemzetállamokat. …Az európaiak nem szeretnének egy olvasztótégelyben élni, amelyben mindenki elveszíti a gyökereit. Az Uniót nem lehet a nemzeti akarat ellenére építeni. De az egymás ellen uszító, ostoba nacionalizmussal szemben igenis lehet uniót, egységet teremteni”— fejtegette.
