Elromlott a lift, hetek óta ölben cipelik a betegeket a mátészalkai kórházban

Publikálás dátuma
2019.04.29. 06:24
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az üzemeltető cég megrendelte a szükséges alkatrészt Ukrajnából, ez azonban még nem érkezett meg.
Elromlott a lift, ezért a beteghordók és a hozzátartozók ölben szállítják a lépcsőn a betegeket a mátészalkai kórház belgyógyászati osztályán – írja a Blikk. A lap szerint az első emeleten az általános belgyógyászati esetek kapnak helyet, és a másodikra kerülnek a legsúlyosabb betegek. Hasnyálmirigy-gyulladásos, vérzéses, daganattal küzdők fekszenek itt, többségük mozgásképtelenül. „A nagymamám 84 éves, 90 kiló, járókerettel jár, gyakran kerül kórházba. A mátészalkai intézmény esik a legközelebb a lakhelyünkhöz, amikor rosszul lesz, idehozzák. Ám mivel daganattal küzd, rendszeresen át kell szállítani Nyíregyházára vizsgálatra. Legutóbb döbbenten vettük észre, hogy a lift elromlott. A második emeleten volt a mama kórterme, ahova én és a beteghordó vittük fel ketten. Nálunk még a látogatásban is problémát okozott a lift: az anyukám nehezen tud járni, és a sok lépcsőzés miatt nem tudta mindennap meglátogatni a haldokló édesanyját  – mondta a lapnak az egyik beteg hozzátartozója. A Blikk megkeresésére Vitkai Éva, a kórház sajtófőnöke közölte: a meghibásodást azonnal jeleztük az üzemeltető cégnek, ami megrendelte a szükséges alkatrészt Ukrajnából, ez azonban még nem érkezett meg. „Ez a kórháztól független tényező. Fontos számunkra a betegeink, hozzátartozóik és munkatársaink kényelme és biztonsága, éppen ezért szakemberek segítségét kértük, mérjék fel egy második lift kialakításának lehetőségét” – tette hozzá a sajtófőnök.
Szerző

„Nem tudjuk, honnan kapjuk a gyerekeket” - Kapkodva készül a kormány a fóti gyermekközpont felszámolására

Publikálás dátuma
2019.04.29. 06:00
A zalaegerszegi otthon
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A zalaegerszegi és a kalocsai otthonok vezetőit továbbra sem értesítették arról, hogy Fótról kellene átvenniük gondozottakat.
Újabb férőhelyeket alakítottak ki, továbbá felújításba kezdtek a zalaegerszegi valamint a kalocsai speciális gyermekotthonban a közelmúltban. Vagyis a fenntartó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) az Emberi Erőforrások Minisztériumával (Emmi) karöltve gőzerővel dolgozik azon, hogy a fóti Károlyi István Gyermekközpont – ismertebb nevén Gyermekváros – közelgő felszámolása miatt a kalocsai és a zalaegerszegi intézményben helyezzék el az eddig Fóton gondozott speciális szükségletű gyerekeket. Ám hiába született kormányrendelet is arról, hogy a zalaegerszegi és a kalocsai otthon is érintett, az otthonvezetőket még nem tájékoztatták.
– Mi továbbra sem kaptunk hivatalos értesítést arról, hogy Fótról kellene átvennünk gondozottakat – mondta a zalaegerszegi intézmény vezetője, amikor a helyszínen járva arról érdeklődtünk, kik kerülnek majd az otthon hátsó udvarán újonnan kialakított három, nyolc férőhelyes kis lakóépületbe. Nem sokkal korábban egyébként a főépület egy részét is felújították. A kalocsai speciális gyermekotthon nyolc férőhellyel bővült. – Jelenleg hat, egyenként nyolcfős csoportunk van, tudom, hogy hamarosan lesz egy hetedik csoport is. De azt nem tudjuk, honnan kapjuk a gyerekeket. Hogy Fótról jönnek ide, vagy várólistás gyerekekkel töltjük fel az új férőhelyeket, fogalmam sincs – nyilatkozta az otthon igazgatója. A kormány a „zárt, tömegszerű” intézmények megszüntetésével indokolja a fóti gyermekközpont felszámolását – mellőzve azt az aprónak nem mondható tényt, hogy a fóti Károlyi-kastély több tízhektáros, nyitott, a város központjában található parkjában működő gyermekközpont nem zárt és nem tömegszerű. A kastélyban nem laknak gyerekek: a különleges szükségletű, például mozgáskorlátozott gondozottak három, maximum nyolcfős lakóotthonban élnek. A speciális szükségletű gyerekek otthona 32 férőhelyes és nyolcfős csoportokkal működik. Fóton gondozzák az országba felnőtt kísérő nélkül érkezett menekült gyerekeket, ők szintén kisebb lakóotthonokba kerültek. A különleges igényű gyerekek a Bolyai Gyermekotthoni Központ részegységeként működő hűvösvölgyi otthonba kerülnének. Telefonon elértük az otthon igazgatóhelyettesét, de nem akart nyilatkozni, azt kérte, az Emmit vagy az SZGYF-et kérdezzük. A fóti gyermekközpont egyik munkatársa viszont megerősítette lapunknak: valóban a hűvösvölgyi otthon az a budapesti intézmény, amire a kormány képviselői korábban már tettek utalást, és valóban a mozgássérült gyerekeket vinnék oda. Annak ellenére is, hogy az intézmény tudomásunk szerint még nincs megfelelően akadálymentesítve. A gyermekközpont munkatársa azt is elmondta, a hűvösvölgyi kollégák már jártak Fóton, és elismerték: azokat a körülményeket, amelyek a fóti ősfás kastélyparkban elérhetőek, nem fogják tudni Hűvösvölgyön tovább biztosítani. A menekült gyerekeknek a tervek szerint az Aszódi Javítóintézet területén alakítanának ki lakóhelyet. Kerestük az intézet igazgatóját, ám eddig nem sikerült elérnünk. Érdeklődtünk az Emminél és az SZGYF-nél is – többszöri megkeresésünk után sem kaptunk tájékoztatást. 

Bíróság dönthet a „fóti titkokról”

A Magyar Helsinki Bizottság jogi segítségével bírósághoz fordult Szél Bernadett független országgyűlési képviselő, miután a kormány tíz évre titkosította a fóti gyermekközpont felszámolásával kapcsolatos adatokat. A politikus és a jogvédő szervezet szerint nemcsak jogellenes, de egyenesen abszurd a közérdekű adatok titkosítása – hacsak nem valamilyen „homályos magánérdek” áll az otthon felszámolásának háttérben.

Szerző

Juncker: nagy árat fognak fizetni azok a politikusok, akik az ostoba nacionalizmust hirdetik

Publikálás dátuma
2019.04.28. 21:09

Fotó: Dursun Aydemir / AFP
Európai Bizottság elnöke a magyar kormányfőt régóta diktátornak hívja, Sorossal pedig éppen Orbán Viktor kérésére találkozott először. Négy visegrádi újságnak adott interjújában lerántja a leplet a migránskvóták ügyében hozott döntés hátteréről is.
Az Európai Bizottság elnöke abból az alkalomból beszélgetett a Visegrádi Négyek újságíróival, hogy tíz állam, köztük nyolc közép- és kelet-európai, 15 éve csatlakozott az EU-hoz. Cikkünkben a lengyel Rzeczpospolita című napilap írásából idézünk, amely először közölte a beszélgetést.
A beszélgetés során az újságírók felidézték, hogy a 2015-ös rigai csúcstalálkozón a bizottsági elnök “kis diktátornak” nevezte Orbán Viktort, amivel megsérthette a közép-európaiak büszkeségét. “Soha nem mondtam, hogy Közép-Európát diktátorok irányítják” — válaszolta Jean-Claude Juncker a felvetésre. “Orbánt a magánbeszélgetéseinkben éveken át diktátornak hívtam, és ő jót nevetett ezen. A 2015-ös rigai csúcstalálkozón is így, viccelődve üdvözöltem. De a mikrofon be volt kapcsolva. Mindez különféle belemagyarázásokra adott módot.
A kérdésre, hogy a magyar kormányfőt demokratának tartja-e, Juncker kifejtette: nem csak az a demokrata, aki az ország többségének a szavazatával jut hatalomra. A megválasztott politikus nem hagyhatja figyelmen kívül azokat sem, akik nem őt támogatják. “Minden demokratikus politikai rendszernek a fékek és ellensúlyok rendszerére kell támaszkodnia” — hangsúlyozta. A bizottsági elnök kapott kérdést az ominózus magyarországi plakátkampányról, amelyen együtt ábrázolták Soros Györggyel. “Nem tartom a kapcsolatot Sorossal. Kétszer találkoztam vele, először éppen Orbán kérésére, akinek a tanulmányait Soros finanszírozta. Másodszor három vagy négy éve. Nem szeretem az ilyen és ehhez hasonló összeesküvés elméleteket. Még hat hónapig az Európai Bizottság elnöke leszek. November 1-jén távozom. Két éve döntöttem így, nem akartam azoktól a vezetőktől függeni, akiknek újra kellene jelölniük a posztra. Az Európai Bizottság elnöke legyen szabad ember. De ez nem könnyű”.

“A bővítés történelmi lehetőség volt”

“A jogállam az Európai Unió sarokköve. Néhány tagállam időről-időre megengedi magának, hogy kibújjon a felelősség alól, attól függően, hogy éppen ki van hatalmon és hol tart a választási ciklus. De biztos vagyok benne, hogy néhány éven belül ezek a problémák már nem fognak zavarni bennünket. Időbe telik, míg az országok, amelyek hosszú időn át kénytelenek voltak alávetni magukat idegen és ellenséges hatalmaknak, megtanulják, hogy a jogállam az európai építkezés egyik építőköve. Úgy gondolom, hogy a közép-európai népek, ha szükségét érzik, harcolni fognak ezért” — hangsúlyozta Juncker a kérdésre, hogy a Visegrádi Négyeket ma felvennék-e az integrációs szervezetbe, megkerülve az egyenes választ. Az EU bővítésével kapcsolatos elvárásait firtató kérdésre a bizottsági elnök kifejtette, hogy egy percig sem bánja, hogy a kelet- és közép-európai országok visszakerültek “Európa szívébe”. “Mindig is meg voltam győződve róla, hogy ez egy nagy pillanat és egyedülálló történelmi lehetőség volt a számunkra” — mondta. Juncker szerint a bővítéssel nem vált bonyolultabbá az Európai Unió döntéshozatala, mert az mindig is az volt. A 2004-ben csatlakozott “új” tagállamok alkalmasint úgy viselkednek, mint az alapító tagállamok, míg az utóbbiak közül egyesek úgy tesznek, mintha egyáltalán nem tartoznának a közösséghez — fogalmazott.  

“Mindent úgy csinálnék, mint akkor”

A migránsok áthelyezési kvótájáról született döntésről a bizottsági elnök azt mondta, ma is mindent úgy csinálna, mint akkor. A helyzet ugyanis arra késztette az Európai Bizottságot, hogy szolidaritást vállaljon a tagállamokkal. “Elárulok valamit, amiről még soha nem beszéltem. A menedékkérők áthelyezéséről döntő belügyminiszteri tanácskozás előtti hétvégét a telefon mellett töltöttem, és azokkal a tagállami vezetőkkel beszéltem, akik világosan megmondták, hogy nem akarnak kötelező kvótákat. Egytől egyig mindegyiküket biztosítottam arról, hogy az Európai Bizottság nem fogja erőltetni a kötelező kvótákat, ha másnap az országaik önkéntes alapon befogadnak annyi migránst, amennyit javasoltunk. Tehát ennyit a makacs és szűk látókörű Bizottságról, amely a végsőkig kitartott a kényszerbetelepítés mellett… Önkéntes befogadást javasoltunk! De másnap a tagállamok ezt elutasították. Pedig a menedékkérők általunk javasolt száma egyáltalán nem volt magas. Nagyon csalódott voltam” — mondta Juncker az újságíróknak, akik felrótták neki, hogy a kvótadöntés tüzelte Orbán Viktor Brüsszel-elleni kampányát, miközben Magyarország és Lengyelország egyetlen menedékkérőt sem fogadott be. “Nem tudom elfogadni azt a helyzetet, amikor az EU miniszteri tanácsa, összhangban az EU Szerződések betűjével, minősített többséggel elfogad egy döntést, majd a tagállamok azt nem tartják be!” - válaszolta Jean-Claude Juncker, aki szerint az Európai Bizottságot oktalanul bírálja emiatt Orbán Viktor és mások, hiszen a határozatot a miniszterek hozták. 

“Nagy árat fognak fizetni az ostoba nacionalisták”

Junckertől azt is megkérdezték, hogy véleménye szerint mennyire fog megváltozni az Európai Parlament a választások után. “Biztosan más lesz. Ugyanakkor meg vagyok győződve róla, hogy nagy árat fognak fizetni azok a politikusok, akik az ostoba nacionalizmust hirdetik. Tisztelem a nemzetállamokat. …Az európaiak nem szeretnének egy olvasztótégelyben élni, amelyben mindenki elveszíti a gyökereit. Az Uniót nem lehet a nemzeti akarat ellenére építeni. De az egymás ellen uszító, ostoba nacionalizmussal szemben igenis lehet uniót, egységet teremteni”— fejtegette. 
Szerző
Frissítve: 2019.04.29. 09:06