Szünetel a határforgalom Röszkénél

Publikálás dátuma
2019.04.29. 09:23
Illusztráció
Fotó: Shuttertock
Technikai okok miatt szünetel a határfogalom-ellenőrzés a Röszke Közúti Határátkelőhelyen – írja a police.hu. A tájékoztatás szerint a probléma hétfő reggel, 8 óra körül jelentkezett. A rendőrség azt kéri az utazóktól, hogy válasszák a Röszke Autópálya-határátkelőhelyet vagy a kisebb átkelőket, így a tiszaszigetit, illetve az ásotthalmit.
Szerző

Eddig Lázár és Kubatov egymást morzsolta, Botka pedig hátradőlhetett Szegeden

Publikálás dátuma
2019.04.29. 08:20
Lázár János, egy meghiúsult – vagy meghiúsított – találkozó helyszínén. Forrás: Facebook/ Lázár János hivatalos oldala
A Fidesz két erős embere állítólag fegyverszünetet kötött, és együttműködik az önkormányzati választásokig.
Orbán Viktor két évvel ezelőtt kiadta a parancsot: be kell venni Szegedet, ahol 2002 óta a Botka László polgármester vezette baloldal az országgyűlési és az önkormányzati választásokon is rendre győzni tud - emlékeztetett a 444.hu. (Botkának jelenleg is kétharmada van a városi közgyűlésben.) A miniszterelnök a pártigazgató Kubatov Gábort állította rá a város meghódítására, aki összerakott egy stábot, hogy megszervezzék a kormány szegedi médiáját, és újraépítsék a helyi Fideszt. Fél éve mégis magának kellett kézbe vennie a szegedi ügyeket.  A kormánypárt helyben több komoly problémával küzd: egyrészt évek óta nincs olyan politikus vagy jelölt, aki eséllyel vehetné fel a versenyt Botkával. (A Budapestről levezényelt csapat egyik tagja szerint a legnagyobb nehézséget az adja, hogy Botka mélyen beágyazta magát a helyi intézményrendszerbe, az egyetemtől a városi cégekig mindenhol lojális káderei ülnek.) Botka másik előnye, hogy relatíve független pártjától: sokan azok közül is rá szavaznak polgármesterként, akiknek az országgyűlési választáson eszükbe sem jutna MSZP-t ikszelni. A Nézőpont Intézet által (1000-1200 fős minta alapján) készített belső felméréseik azt mutatják: a helyi fideszesek 20-25 százaléka is Botkához húz. 2014-ben, a legutóbbi vereség után, ketté is szakadt a helyi Fidesz, és a tagok azóta is egymást vádolják azzal, hogy különalkukat kötöttek a polgármesterrel. A helyi Fidesz és Kubatov csapata között zajos viták zajlottak az elmúlt hónapokban. A szegediek azon hőbörögnek, miért küldik rájuk a pártközpontot, miért nem hagyják dolgozni őket. A pesti stáb erre az eredményjelzőre mutogat: Volt 17 évük megverni Botkát, nem sikerült. A központ egy független jelöltben gondolkodik, ami miatt a megyei pártszervezetben megint csak puffognak. És még egy komoly gondja van Kubatovnak, úgy hívják, hogy Lázár János. Emlékeztetőül: 2018 februárjában időközi polgármester-választást tartottak Hódmezővásárhelyen. A pártközpont ugyan felajánlotta támogatását, de Lázár János inkább hazaküldte Kubatov embereit Hódmezősvásárhelyről azzal, hogy neki nem kell pátyolgatás Budapestről, tudja hozni a várost segítség nélkül. Csakhogy a vége vereség lett, és Márki-Zay Péter győzelmével egy pillanatra megingott a párt országos kampánya is. Mindez komoly presztízsveszteséget jelentett az akkori kancelláriaminiszternek. Lázár és Botka sosem voltak a legnagyobb cimborák, de a helyi viszonyok ismerői szerint Lázárnak nem fájt túlságosan, hogy a térség nagyvárosa ellenzéki kézben van. Kormányzati oldalról befolyását így nem fenyegette veszély Csongrád megyében, a helyi nagy projektek mind az ő kezében futottak össze.  (Lázár jelenleg is több jelentős térségbeli beruházásért felelős: ő felügyeli a mezőhegyesi ménesbirtokot, a szegedi tram-train projektet és a Szeged-Szabadka-Baja vasúti összekötés kialakítását is.) Csakhogy Botka és Márki-Zay szövetséget kötött, illetve Szegeden feltűntek Kubatov emberei. A régió-beli szerepét féltő Lázár háborút indított a szegedi polgármester ellen, hogy ő szállíthassa Szegedet Orbánnak.  Az erőviszonyokat ismerők szerint Orbán tudatosan dobot követ az állóvízbe a Dél-Alföldön. Kubatov személyes levezénylését a Fideszben is többen úgy értékelték, hogy az Lázár regionális hatalmának megtörését szolgálja. Lázár kibumlizott magának több kulcsfontosságú beruházást Csongrádban, és egyike azon keveseknek, akik törekednek arra, hogy önálló politikai bázisuk legyen a Fideszen belül. Orbán ettől érthetően nem túl lelkes, ezért olykor belenget számára lehetőségeket, másik kezével viszont szorongatja is egykori miniszerét, ha kell.    Decemberben Orbán saját sajtósát, Kaminski Fannyt küldte le Lázár városába, hogy ingyenes Fidesz-lapot indítson. Első ránézésre ezt lehet gesztusként is értékelni, de a miniszterelnök valójában azt üzente, hogy rajta tartja kezét Hódmezővásárhelyen - és Lázáron is. Néhány hónappal később már az terjedt el, hogy Orbán (Kásler Miklós helyett) emberminisztert csinálna Lázárból, hogy ezzel ismét közelbe húzza magához, és megakassza Lázár építkezését a Dél-Alföldön. A miniszterelnök számára láthatóan fontos Szeged, de legalább ennyire fontos, hogy kézben tartsa erős embereit. A játszadozásból ideiglenesen a Kubatov-kör jön ki jobban. Viszont kihívó még mindig nincs.  Fegyverszünet viszont körvonalazódik: a Kubatov-stáb egyik embere szerint a múlt héten Kubatov és Lázár asztalhoz ültek, elrendezték konfliktusaikat, és megállapodtak arról, hogy közösen támogatják majd az EP-választás után megnevezett közös jelöltet. Állítólag győzködik a városi egyetem fizika professzorát, Szabó Gábort, hogy független, de Fidesz-támogatott jelöltként álljon rajthoz, de az sem biztos, hogy vállalná a jelölést. Hivatalosan mindenhol az EP-választás után jelöli meg a polgármester-jelölteket a Fidesz, de a legtöbb helyen nyílt titok, ki indul. A legfontosabbnak mondott ellenzéki fellegvárban viszont nem dőlt még, ki száll szembe a baloldallal. 
Szerző

Több mint egy coming out

Publikálás dátuma
2019.04.29. 08:15

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Segítheti az elfogadást a meleg politikusok előbújása – mondta a Háttér Társaság szakértője az LMP-s országgyűlési képviselő, Ungár Péter bejelentése nyomán.
"Szetey Gábor vagyok. A Magyar Köztársaság kormányának személyügyi államtitkára. Hiszek Istenben, a szeretetben, a szabadságban és az egyenlőségben. Magyar vagyok, és európai. Közgazdász, személyügyi vezető. Társ, barát, néha ellenfél. És meleg. Mint ti. Mint még sok százezren ebben az országban, akik – remélem - meghallják ezeket a mondatokat. Huh. Kimondtam" - ezzel a beszéddel nyitotta meg 2007-ben a melegfesztivált Szetey Gábor, a Gyurcsány-kormány személyügyi államtitkára. Ez volt az első komolyabb visszhangot kiváltó politikusi coming out Magyarországon. Az SZDSZ-es Ungár Klára ugyanakkor már 2001-ben megemlítette egy az Élet és Irodalomban megjelent írásában, hogy leszbikus, majd 2005-ben a TV2 egyik műsorában is beszélt erről. Szetey nem járt jól a bejelentésévével jött nyilvánossággal, egy évvel később szélsőjobboldali randalírozók több akkori kormánypárti politikussal együtt őt is megverték, amikor megtámadták a melegfelvonulást. Ungár Klára mássága később akkor lett ismét téma, amikor a fideszes Kocsis Mátét nevezte melegnek, amiért a képviselő beperelte őt. Első fokon Kocsis nyert, másodfokon viszont 2016-ban a bíróság kimondta, hogy Ungár a kijelentésével nem sértette meg senki jó hírnevét. Szetey gesztusa óta elsővonalbeli politikus nem coming outolt mostanáig. Az LMP országgyűlési képviselője, Ungár Péter a Magyar Hangnak beszélt a Budapest Pride kapcsán arról, hogy „személyes érintettsége is van” az ügyben. Aztán a 24.hu kérdésére már konkrétan úgy válaszolt: „Igen, meleg vagyok”.
Dombos Tamás, a Háttér Társaság a Melegekért Egyesület jogsegélyszolgálatának munkatársa szerint fontos, hogy legyenek olyan közszereplők, komoly pozícióban lévő döntéshozók, akik felvállalják, tagjai az LMBTQI-közösségnek. Úgy vélte, ha valahol egy nyíltan az LMBTQI-közösséghez tartozó politikus kerül vezető pozícióba, az azt is jelzi, a társadalom jelentős része már elfogadja ezt. (Itt érdemes felidézni: Szerbia kormányfője, Anna Brnabic vállaltan leszbikus, vagy például Lengyelországban Robert Biedron melegjogi aktivista, képviselő alapított nemrég saját pártot Tavasz néven.) Ráadásul Dombos Tamás szerint egy ilyen politikus már csak helyzeténél fogva is erőteljesebben képviselheti az LMBTQI-közösség ügyeit. Példaként említette: Szetey Gábor coming outja után érezhető volt például, hogy az ügyben addig meglehetősen tartózkodó MSZP-s politikusok sokkal elfogadóbbak lettek. Az EU 2015-ös diszkriminációs jelentése kitért arra is, hogy melyik országban mit gondolnak az emberek a közszereplők szexuális orientációjáról. A magyarok 50 százaléka nyilatkozott úgy, hogy inkább nem zavarná, ha meleg vagy leszbikus politikus lenne az országban vezető pozícióban. Ez ugyan az EU átlag alatt van, de a korábbi hasonló adatfelméréshez képest jelentős pozitív elmozdulást rögzítettek a kutatás készítői.
A Budapest Pride honlapján ismertetett 2018-as felmérés szerint a magyarok elvben egyenlőség- és elfogadáspártiak a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű embereket érintő kérdésekben. Ugyanakkor  "konkrét jogintézmények, mint a házasság és az örökbefogadás kiterjesztését nehezen fogadnák el, ahogy saját LMBTQ hozzátartozóikkal és ismerőseikkel szemben is többségükben elutasítóak”. A megkérdezettek 78 százaléka egyetértett azzal, hogy mindenkinek joga van hátrányos megkülönböztetés nélkül, szabadon szeretni azt az embert, akit akar, szexuális orientációtól függetlenül. Majdnem ugyanennyi ember, a kérdezettek 77 százaléka gondolta úgy, egyetlen gyereknek sem kellene elutasítástól félnie, ha elmondja a szüleinek, hogy meleg vagy biszexuális. Ugyanakkor a megkérdezettek 43 százaléka nemtetszéssel, vagy közönnyel fogadná, ha legalizálnák a melegházasságot Magyarországon és csak kevesebb mint ötödük örülne annak, ha közvetlen ismerőse is nyíltan felvállalná másságát.

Cél, hogy szégyen legyen homofóbnak lenni

Fontos a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális emberek jogérvényesítésének ügye és az uniós emberi jogi kötelezettségek betartása – rögzítették az MSZP, a DK, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum politikusai a Magyar LMBT Szövetség szombati fórumán. Ungár Péter LMP-s országgyűlési képviselő álszent álláspontnak nevezte, hogy azonos nemű párok nem nevelhetnek gyermeket. Szerinte a szexuális nevelés lehetőségét be kellene emelni a Nemzeti alaptantervbe és meg kellene könnyíteni a HIV-tesztekhez való hozzáférést, egyes HIV-gyógyszereket pedig államilag támogatottá kellene tenni. Harangozó Gábor, az MSZP elnökségi tagja egyebek mellett arról beszélt: szeretné, ha elérnék, hogy Magyarországon is szégyen legyen homofóbnak lenni. Kifogásolta az alaptörvény azon pontját, amely kimondja, házasság férfi és nő között köthető. Arató Gergely DK-s országgyűlési képviselő szerint az oktatásban és egyéb közszolgáltatásokban jelen lévő diszkriminációt nem lehet rendeleti úton szabályozni, a mentalitást kell megváltoztatni. Hogyan lehet elvárni a rendőrtől, a tanártól, hogy érzékeny legyen, amikor nagypolitikai szinten a homoszexualitás még mindig a lejáratás egyik témája? – tette fel a kérdést. Barabás Richárd, a Párbeszéd szóvivője úgy fogalmazott: a melegek jogait illetően nem a világ legrosszabb helye Magyarország, de a további fejlődéshez kormányváltásra és az emberek tájékoztatására, érzékenyítésére lenne szükség.