Világszerte összesen 1822 milliárd dollárt költöttek az államok tavaly hadseregükre, ami 2,6 százalékos növekedés 2017-hez képest - derül ki a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) éves jelentéséből. Ez a világ bruttó hazai termékének (GDP) 2,1 százaléka, avagy minden embernek 286 dollár (kb. 80 ezer forint) ütné a markát, ha az összeget inkább szétosztogatnák.
Az erőviszonyok nem sokat változtak, az élen messze elhúzva továbbra is az Egyesült Államok áll 649 milliárd dollárral, ami majdnem annyi, mint amennyit a mögötte álló nyolc ország összesen hadseregre fordít. Az ezüstérmes tavaly is Kína (250) volt, majd Szaúd-Arábia (67,6), India (66,5) és Franciaország (63,8) következett. Az emelkedés is főként annak köszönhető, hogy a nemrégiben meghirdetett modernizációs program keretében Washington mélyebben a zsebébe nyúlt, és Peking is folytatta az immár évtizedes múltra visszatekintő haderőfejlesztését. Főként a kínai fenyegetés hajtja az ázsiai és óceániai fegyverkezést, kisebb csökkenést mértek viszont a Közel-Keleten és Afrikában.
Érdekesség , hogy Oroszország 61,4 milliárd dolláros védelmi költségvetésével, 3,5 százalékos csökkenéssel a korábbi negyedikről már csak a hatodik helyre fért be. Igaz, emögött elsősorban a rubel gyengélkedése áll, ám mint Kelet-Ukrajna és Szíria példája is mutatja, Moszkva viszonylag kevésből tud rendkívül hatékonyan fellépni. A SIPRI adataiból kitűnik, hogy orosz gyengülés, vagy legalábbis stagnálás ellenére sem csitul az újjáéledő hidegháborús hangulat: Kelet-Közép-Európában egyre többet szánnak a haderőre. Élen jár ebben Lengyelország, a térség vezető erejeként 2018-ban már 11,6 milliárd dollárt költöttek hadseregre, ami 8,9 százalékos növekedés az előző évhez képest. Az ország keleti részén továbbra is harcoló, de gazdasági kihívásokkal is küzdő Ukrajnának pedig még tavaly is belefért egy 21 százalékos emelés.
Jól szemlélteti az erőviszonyokat, hogy a NATO 29 tagállama 963 milliárd dollárt szánt védelemre, ami a világ összkiadásának 53 százaléka. Ugyanakkor például még az Egyesült Királyság vagy Németország is messze áll attól a NATO célkitűzéstől, hogy a tagországok a GDP legalább 2 százalékát fordítsák haderejükre. Főként Donald Trump amerikai elnök sürgetése nyomán erre most a legtöbben ígéretet tettek, így várhatóan a növekedési trend a következő években is folytatódni fog.
