Csillagászati összegeket költünk hadseregre

Publikálás dátuma
2019.04.30. 09:30
Orosz ballisztikus rakétahordozók Moszkvában, a 2018-as Győzelem napi katonai felvonulásopn
Fotó: Sefa Karacan / 2018 Anadolu Agency
A világ összesen 1822 milliárd dollárt költött tavaly a hadseregekre.
Világszerte összesen 1822 milliárd dollárt költöttek az államok tavaly hadseregükre, ami 2,6 százalékos növekedés 2017-hez képest - derül ki a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) éves jelentéséből. Ez a világ bruttó hazai termékének (GDP) 2,1 százaléka, avagy minden embernek 286 dollár (kb. 80 ezer forint) ütné a markát, ha az összeget inkább szétosztogatnák. Az erőviszonyok nem sokat változtak, az élen messze elhúzva továbbra is az Egyesült Államok áll 649 milliárd dollárral, ami majdnem annyi, mint amennyit a mögötte álló nyolc ország összesen hadseregre fordít. Az ezüstérmes tavaly is Kína (250) volt, majd Szaúd-Arábia (67,6), India (66,5) és Franciaország (63,8) következett. Az emelkedés is főként annak köszönhető, hogy a nemrégiben meghirdetett modernizációs program keretében Washington mélyebben a zsebébe nyúlt, és Peking is folytatta az immár évtizedes múltra visszatekintő haderőfejlesztését. Főként a kínai fenyegetés hajtja az ázsiai és óceániai fegyverkezést, kisebb csökkenést mértek viszont a Közel-Keleten és Afrikában. Érdekesség , hogy Oroszország 61,4 milliárd dolláros védelmi költségvetésével, 3,5 százalékos csökkenéssel a korábbi negyedikről már csak a hatodik helyre fért be. Igaz, emögött elsősorban a rubel gyengélkedése áll, ám mint Kelet-Ukrajna és Szíria példája is mutatja, Moszkva viszonylag kevésből tud rendkívül hatékonyan fellépni. A SIPRI adataiból kitűnik, hogy orosz gyengülés, vagy legalábbis stagnálás ellenére sem csitul az újjáéledő hidegháborús hangulat: Kelet-Közép-Európában egyre többet szánnak a haderőre. Élen jár ebben Lengyelország, a térség vezető erejeként 2018-ban már 11,6 milliárd dollárt költöttek hadseregre, ami 8,9 százalékos növekedés az előző évhez képest. Az ország keleti részén továbbra is harcoló, de gazdasági kihívásokkal is küzdő Ukrajnának pedig még tavaly is belefért egy 21 százalékos emelés. Jól szemlélteti az erőviszonyokat, hogy a NATO 29 tagállama 963 milliárd dollárt szánt védelemre, ami a világ összkiadásának 53 százaléka. Ugyanakkor például még az Egyesült Királyság vagy Németország is messze áll attól a NATO célkitűzéstől, hogy a tagországok a GDP legalább 2 százalékát fordítsák haderejükre. Főként Donald Trump amerikai elnök sürgetése nyomán erre most a legtöbben ígéretet tettek, így várhatóan a növekedési trend a következő években is folytatódni fog. 
Szerző

Európa-párti győzelem Spanyolországban nehéz kormányalakítással

Publikálás dátuma
2019.04.30. 09:00

Fotó: Juan Carlos Lucas / NurPhoto
A spanyol parlamenti választáson ugyan előretört a szélsőjobb, ám az eredmények reményt adhatnak az európai demokratáknak. Szocialista diadal született, nehéz kormányalakítás következik.
Bevörösödött Spanyolország hosszú ideje kék választási térképe, a baszk, a katalán területek és Navarrán kívül mindenhol a Pedro Sánchez miniszterelnök vezette Spanyol Szocialista Munkáspárt, a PSOE nyert. A 123 mandátum ugyan nem elegendő az önálló kormányalakításhoz, de a negyedik helyen végzett újbaloldal, a rendszer- és politikai elit ellenes Podemosszal együtt, amely 42 mandátumot nyert el, már csak 11 képviselőt kell meggyőzniük. A PSOE-nek van mit ünnepelnie annak ellenére, hogy kemény kormányalakítási tárgyalások elé néz. 1986 óta nem tudtak választást nyerni a Néppárt (PP) erősségének számító Madridban a szocialisták, ez most sikerült Sáncheznek. A Pablo Casado vezette PP történelme legsúlyosabb vereségét szenvedte el. A 2016-ban megszerzett 137 mandátumából 66 maradt, ami kevesebb, mint amennyit veszített (71-et). A PP elveszítette a hagyományos dominanciáját az autonóm spanyol közösségekben is, ahol 1977 óta minden választást megnyert, ezúttal csak egyetlen ilyen tartományban, az észak-afrikai autonóm Melillában sikerült többséget szereznie. A Néppárt, annak ellenére, hogy második lett, gyakorlatilag megszűnt váltópárt, mindenkori alternatíva lenni, már csak alig 200 ezer voks választja el partnerétől, a Ciudadanostól. A szocialistákon túl a vasárnapi voksolásnak két nagy nyertese is van – a katalán gyökerű jobbközép liberális Ciudadanos, amely fenyegető közelségbe került a PP-hez, 57 mandátumot szerzett. A másik nagy nyertes a nyíltan újfasiszta elveket valló Vox. A szélsőjobb azonban valamivel gyengébb eredményt ért el, mint amit a felmérések mutattak a kampányban – 10 százalékkal 24 mandátumhoz jut.  
Sánchezék leglátványosabb győzelme Andalúziában született, ahol a decemberi tartományi választásokon még a Néppárt és a Ciudadanos diadalmaskodott és a szélsőjobb Vox támogatásával alakított kormányt. Andalúziában a Ciudadanos is megelőzte már a Néppártot, holott decemberben még a PP állt az élen. Pablo Casado néppárti vezér az eredmények nyilvánosságra kerülése után Twitter bejegyzésében azt hangsúlyozta, hogy pártja a legerősebb ellenzéki erő lesz a madridi törvényhozásban és a hibák korrigálására törekszik.  A szélsőjobb színrelépése ugyan aggasztó, mint ahogy az is, hogy a 2013-ban megalakult formáció, amely a legutóbbi választáson még csak 47 ezer támogató voksot tudott szerezni, elérte azt, hogy vasárnap már több mint két és félmillióan üssék nevük mellé a pecsétet, de agresszív kampánya, antidemokratikus nézetei mozgósító erővel is bírtak a demokraták között. A vasárnapi voksolás a spanyol demokrácia történetének legmagasabb részvételi arányát - 75,8 százalék – hozta. A néppárti politikusként indult majd a Voxot létrehozó Santiago Abascal pártelnök valóságos csodának nevezte látványos erősödésüket és azt ígérte híveinek, „ez csak a kezdet, a Vox azért jött, hogy maradjon”. A középkori nyolc évszázados muszlim uralomra célozva Abascal úgy fogalmazott, pártja megkezdte Spanyolország visszahódítását. A fiatal szélsőséges politikus a kampányban és a választások éjszakáján is végig ellenfeleit támadta, aggodalmát fejezte ki a baloldal országos győzelme miatt, a Néppártot pedig „gyáva jobboldalnak” nevezte. Hogy mennyit sikerül majd beváltania ígéreteiből, hogy tud-e tovább erősödni a Vox az rövidesen kiderül a májusi európai parlamenti és spanyol önkormányzati választásokon, de tény, mostani eredménye történelmi, hiszen 40 éve nem tudott a madridi parlament közelébe sem kerülni a szélsőjobb, még 1979-1982 között volt parlamenti képviselete a Franco diktatúra után nosztalgiázó Blas Pinar személyében. „A jövő nyert és a múlt veszített” fogalmazott győzelmi beszédében Sánchez. A hivatalban lévő miniszterelnök, aki rövid, 2018 júniusa óta tartó kormányzása idején igen sok kockázatot vállalt bátor döntéseivel – a Földközi-tengeren hányódó menekülthajók befogadásával, az Elesettek Völgyének a fasizmus elleni harc emlékhelyévé alakításával, Franco sírjának áthelyezésével, a nők elleni erőszak törvényének szigorításával stb. – maga is azt mondta: "Világos üzenetet küldtünk Európának és a világnak, hogy le lehet győzni a tekintélyelvűséget és a visszafejlődést". Feladata azonban nem lesz egyszerű. A függetlenségpárti Katalán Köztársasági Baloldal nélkül – amely tovább erősödött, 2016-hoz képest hattal több mandátumot szerzett – szinte lehetetlen kormányt alakítania. A katalánok előre jelezték, elzárkóznak a jobboldal támogatásától, de Sánchez sem számíthat feltétlen segítségre részükről. A miniszterelnök a győzelem éjszakáján, mintegy üzenve a katalán pártnak, hangsúlyozta, nyitott bármely demokratikus erővel együttműködni. És bár a Ciudadanos előzőleg kizárta ezt, mégsem elképzelhetetlen egy PSOE-Podemos-Ciudadanos kormány Madridban.
Szerző

Pénzt kér Trump az oltalomért

Publikálás dátuma
2019.04.30. 08:36
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
Arra utasította az amerikai elnök az igazságügyi és a belbiztonsági minisztériumot, hogy dolgozzon ki új előírásokat a bevándorlási szabályok megszigorítására, beleértve azt, hogy a mindmáig ingyenesen beadható menedékkérelmet csak illeték megfizetése mellett lehessen benyújtani.
Donald Trump azt is meg kívánja tiltani, hogy aki illegálisan lépett be az országba, az ne vállalhasson munkát, mielőtt elbírálják a menedékkérelmét. A washingtoni kormányzat ilyen eszközökkel próbálja nehezíteni a déli, mexikói határon egyre növekvő számban megjelenő, a közép-amerikai és karibi létbizonytalanság elől menekülők dolgát. Az amerikai vám- és határőrség adatai szerint csak márcousban mintegy százezer menedékkérő jelent meg az Egyesült Államok és Maxikó határán, ami több mint egy évtizedre visszatekintve a legmagasabb létszám egy hónapra vetítve. Az elnöki adminisztráció tisztségviselői szerint az amerikai jog valósággal bátorítja a megalapozatlan menedékkérelmek előterjesztését. A menekülteket segítő civil szervezetek ugyanakkor úgy látják, hogy a szövetségi kormány korlátozza az erőszak és az üldöztetés elől menekülők alapvető jogainak az érvényesíthetőségét.
„Az Egyesült Államokba érkezők többségének egy szál inge van, úgy kér menedéket” - nyilatkozott a Reutersnek Victoria Neilson, a bevándorlási kormányügynökség korábbi alkalmazottja, amellett érvelve, hogy az illetékkötelezettség, legyen az bármennyire kis összegű is, ellehetetlenítené sokak számára a menedék iránti kérelem beadását. Trump arra is utasítást adott, hogy biztosítsák jogszabályi szinten a menedékkérelmek hat hónapon belül, bevándorlási bíróság által történő eldöntését. Elvben most is fél éven belül kellene határozni a kérelmekről, de mintegy 800 ezres a felgyülemlett ügyrestancia, és a döntés sokszor évekig várat magára.

Lemondott Rosenstein

Május 11-i hatállyal benyújtotta lemondását Rod Rosenstein amerikai igazságügyi miniszterhelyettes, aki 2017 májusban, miután Donald Trump elnök eltávolította hivatalából James Comey FBI-igazgatót, azzal bízta meg Robert Muellert, hogy különnleges ügyészként eljárva vizsgálja ki, összejátszott-e Trump kampánycsapata a 2016-os elnökválasztás kimenetelének befolyásolására törekvő oroszokkal. Rosenstein már akkor jelezte távozási szándékát, amikor Jeff Sessions, a tárca előző vezetője székébe az elnök hívének számító William Barr került. Trump azonban felkérte Rosensteint, hogy Mueller vizsgálatának a lezárultáig maradjon posztján.