Populista pártvezéreket fogad Orbán Budapesten

Publikálás dátuma
2019.04.30. 06:45

Fotó: HANS PUNZ / AFP
Matteo Salvini után Heinz-Christian Strache, az Osztrák Szabadságpárt elnöke lesz a kormányfő vendége május 6-án – tudta meg a Népszava.
Populista diplomáciai keringő kezdődik a napokban Budapesten. Csütörtökön Magyarországra látogat Matteo Salvini olasz belügyminiszter, a szélsőjobboldali Liga elnöke: bár hivatalosan Pintér Sándor belügyminiszterrel találkozik, tárgyal majd Orbán Viktor kormányfővel is. Négy nappal Salvini után, jövő hétfőn Heinz-Christian Strache osztrák alkancellár, az FPÖ elnöke utazik Magyarországra. Úgy tudjuk, Strache hivatalosan miniszteri találkozóra, a diplomáciai protokoll szerint tehát kormányközi látogatásra érkezik, de az már nem teljesen világos, hogy Orbán Viktor kormányfőként, vagy a Fidesz elnökeként fogadja majd. Igaz, ennek már nincs is olyan nagy jelentősége, hiszen a két látogatás üzenete így is egyértelmű: a Fidesz az EP-választások kampányának közepén erősíteni akarja kapcsolatait két populista, az Európai Néppárt riválisának számító politikai erővel. Mindez világosan mutatja, hogy miután felfüggesztették a Fidesz tagságát az Európai Néppártban (EPP) Orbán több vasat tart a tűzben. Noha néhány nap múlva populistákkal tárgyal, Trócsányi László igazságügyi miniszter azért – mint megírtuk – részt vett az EPP kampánynyitó rendezvényén a múlt héten Athénben, pedig a Fidesz képviselői elvileg nem látogatják a néppárti fórumokat a felfüggesztés óta. Korábban egy fideszes forrásunk beszélt arról, hogy a felfüggesztés ellenére is folyamatos a kommunikáció az EPP vezetésével.
Érdekes ugyanakkor, hogy április elején Orbán Viktor még kitért Salvini meghívása elől, a Liga elnöke akkor Milánóba invitált egy sor populista, szélsőjobboldali európai politikai vezetőt, hogy egy újonnan létrehozandó európai parlamenti frakció megalapításáról tanácskozzanak. Strache pedig még tavaly szeptemberben azt nyilatkozta, hogy ha a Fideszt kizárják az Európai Néppártból, akkor szívesen látják Orbánékat saját európai frakciójukban. Az FPÖ a Nemzet és Szabadság Európája nevű formáció tagja olyan kifejezetten szélsőjobboldali pártokkal együtt, mint a belga Flamand Érdek, a francia Nemzeti Gyűlés, a már említett Liga, és a német AfD. Strache tavaly még a magyar jogállamiságot tárgyaló Sargentini-jelentés elfogadása előtt invitálta Orbán frakciójába. Akkor annak kapcsán nyilatkozott, hogy előzőleg Sebastian Kurz osztrák kancellár azt mondta: ha elindul a hetes cikkely szerinti uniós eljárás Magyarországgal szemben, a Fideszt ki kell tenni az EPP-ből.

Timmermans megosztott V4-eket lát migránsügyben

Erősödik a hajlandóság a közép-európai térségben a menekültkérdés közös megoldására az Európai Szocialisták Pártja (PES) EP-csúcsjelöltje, Frans Timmermans szerint. A holland politikus két hétfői német interjúban is arról beszélt, hogy változást tapasztal a migráció kérdéseinek megítélésében a visegrádi négyek – Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – térségében. A Deutschlandfunk közszolgálati rádiónak úgy fogalmazott: "Közép-Európában enyhén a pozitív irányba fejlődik a gondolkodás a migrációról és a szolidaritásról, Magyarországon nem, de Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban is látok némi javulást" (...) így "most ők is megértették, hogy nekik is szolidárisan együtt kell működniük". MTI

Frissítve: 2019.04.30. 08:12

Családok éve: több ezren kerültek az utcára

Publikálás dátuma
2019.04.30. 06:30

Fotó: Tóth Gergő
Május elsején újra elkezdődnek a kilakoltatások. A kormány nem tárgyalt a megoldási lehetőségekről.
A mai napon lejár a moratórium, így szerdától már semmi nem védi a kilakoltatással fenyegetett családokat attól, hogy elveszítsék otthonukat. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar adatai szerint tavaly – „családok éve” ide vagy oda - összesen 3212 regisztrált kilakoltatás történt, ami szakértők becslése alapján közvetlenül legalább 9-10 ezer embert érintett – felnőtteket és gyerekeket egyaránt. A várakozások szerint a regisztrált kilakoltatások száma idén is háromezer körül alakul majd. Az esetek többsége továbbra is devizahiteles ügy. Ugyanakkor ennél is magasabb lehet a magánalbérleti szektorban történő kilakoltatások száma – pontos adat azonban nincs, ezeket az eseteket ugyanis semmilyen hatóság nem dokumentálja. - Csak ritkán fordul elő, hogy egy magánalbérletből a tulajdonos végrehajtási eljárással akarná kirakni a bérlőt – mondta Misetics Bálint, A Város Mindenkié (AVM) Csoport aktivistája. Szerinte a jogbizonytalanság ilyen eseteben mind a bérlő, mind a bérbeadó, mind a hatóságok részéről érezhető – ez az egyik oka annak, hogy még a tiltott időszakban is előfordulhat, hogy utcára kerülnek emberek. 
A másik, hogy a végrehajtási törvény két esetben lehetővé teszi a kilakoltatást a téli moratórium alatt: ha az érintett önkényes lakásfoglaló volt, vagy az eljárás alatt rendbírsággal sújtották.

A Bírósági Végrehajtói Kar adatai szerint 2019 első negyedévében összesen 114 ingatlannal kapcsolatos „végrehajtási cselekmény” történt, ezek közül 19 volt önkényesen elfoglalt lakás kiürítése. Az Utcajogász Egyesületnek több olyan ügyfele is volt, akiket önkényes lakásfoglalónak minősítettek, és emiatt akarták a téli hidegben kilakoltatni őket – csakhogy az irataikból kiderült, esetükben szó sincs önkényes lakásfoglalásról. Egész pontosan az történt, hogy korábban jogszerűen használták a lakást, ám ez időközben megváltozott (például lejárt vagy felmondták a bérleti szerződést). Az önkényes lakásfoglalás ezzel szemben olyan szabálysértés, ami üres lakás elfoglalását jelenti úgy, hogy arra a tulajdonos nem adott engedélyt. - Idén legalább 6-7 olyan esettel találkoztunk, hogy tévesen minősítettek valakiket önkényes lakásfoglalónak – nyilatkozta lapunknak Kalota Ágnes ügyvéd, az Utcajogász Egyesület tagja. Ezekben az ügyekben sikerült ugyan elérni, hogy a lakások kiürítését április 30. utánra halasszák, de az egyesület szerint elképzelhető, hogy télen sokan jogszabálysértés miatt kényszerültek elhagyni otthonukat. Az egyesület kérte a Bírósági Végrehajtói Kart, vizsgálják ki, hogyan kerülhetett sor az eljárási szabálytalanságokra, ám azt a választ kapták, minden jogszerűen történt. - A hozzánk eljutott esetek viszont nem ezt mutatják, ezért folytatjuk az egyeztetést, és további intézkedéseket fogunk kérni – mondta Kalota Ágnes. Hozzátette: a jogtalanul kitett bérlők kártérítési pert is indíthatnának, ám egy ilyen eljárás több évig is elhúzódhat – ezt szinte senki nem vállalja be. Az AVM és az Utcajogász Egyesület egy olyan törvényjavaslatot is kidolgozott, ami legalább azt megtiltaná, hogy kisgyermekes családokat megfelelő elhelyezés nélkül utcára lehessen tenni. A javaslatot – egy több mint tízezer aláírást tartalmazó petícióval együtt – a kormánynak is megküldték, ám a kabinet eddig még egyeztetni sem volt hajlandó.
Szerző
Témák
kilakoltatás

Elviszi a balhét a Bajcsy-Zsilinszky Kórház a szemsérült kisfiú kálváriája miatt

Publikálás dátuma
2019.04.29. 21:26

Vállalták a felelősséget az ügyben.
Elismerte felelősségét a Bajcsy Zsilinszky kórház a két éves szemsérült kisfiú ellátásával kapcsolatban – értesült a Népszava. Az intézmény 2019. április 29-én lezárult saját belső vizsgálata megállapította, hogy a kórháznak mint ügyeletesnek, el kellett volna végeznie az elsődleges szakorvosi ellátást, vagy telefonos értesítés után kellett volna továbbküldenie a beteget a Semmelweis Egyetem (SE) klinikájára.
Azután indult vizsgálat, hogy egy szemsérült kisfiút csak balesete után 21 órával kezeltek megfelelően húsvétkor, mert nem találtak számára megfelelő ellátóhelyet. A gyereket szállító mentőt a mentésirányító az ügyeletes Bajcsy-Zsilinszky Kórházba irányította. Időközben azonban kiderült, hogy a Bajcsynak nincsenek eszközei gyerek altatásához, ezért a mentőt továbbküldték a Semmelweis Egyetem Szemklinikájára.  A vizsgálat eredményéről a Bajcsy kórház igazgatója tájékoztatta a Semmelweis Egyetem rektorát. Az SE a sérült kisfiú ellátásáról korábban közleményében azt írta: a klinikájára április 18-án délután érkező, gyermeket soron kívül, a szakma szabályainak megfelelően ellátták, függetlenül attól, hogy ezen a napon a klinika nem volt a sürgősségi ügyeletre kijelölt fővárosi intézmények között.
Szerző
Témák
egészségügy