Putyin: az orosz és az ukrán valójában egy nép

Publikálás dátuma
2019.04.29. 19:56
Vlagyimir Putyin orosz elnök
Fotó: STEPHANE DE SAKUTIN / AFP
A szakadár csapatok mellett orosz útlevelekkel és a támogatás ígéretével is próbálja gyengíteni az ukrán kormányt Moszkva. Vlagyimir Putyin hétfőn már a közös állampolgárság lehetőségéről beszélt.
„Tényleg? Valóban ezt mondta? Nagyon jó . Ez arra utal, hogy valószínűleg meg fogunk állapodni” - jelentette ki Putyin arra reagálva, hogy Volodimir Zelenszkij megválasztott ukrán elnök hétvégi Facebook-bejegyzésében kilátásba helyezte: ukrán útlevelet ad oroszoknak. „Ha ők állampolgárságot adnak az oroszoknak Ukrajnában, mi pedig az ukránoknak Oroszországban, akkor elég gyorsan közös nevezőre és a kívánt eredményre jutunk.   Közös állampolgárságunk lesz”- jegyezte meg az orosz elnök, majd újra hangot adott álláspontjának, amely szerint az orosz és az ukrán, a kulturális és a nyelvi sajátosságok ellenére egy nép. 
„Sok bennünk a közös. Ha egységes lesz az állampolgárságunk, azzal csak nyernek az oroszok és az ukránok.”

Elkezdődött az útlevél-hadművelet

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette:  Moszkva mindent "gondosan rögzít és figyelembe vesz" Zelenszkijnek az ukránok számára kilátásába helyezett orosz útlevélosztásra és a kelet-ukrajnai konfliktus rendezésére vonatkozó álláspontjával kapcsolatban. Peszkov szerint Putyin a szombati pekingi sajtótájékoztatóján világosan kifejtette álláspontját az orosz-ukrán párbeszéd alapjairól. Peszkov szerint az sem vezet majd zűrzavarhoz, ha a Kijev ellenőrzése alól kikerült délkelet-ukrajnai területek lakói orosz állampolgársághoz jutnak, anélkül, hogy feladnák az ukránt. Felhívta a figyelmet, hogy vannak olyan ukrán állampolgárok, akik lengyel vagy magyar útlevéllel is rendelkeznek.
Az oroszországi Rosztov megyében, Novosahtyinszkban egyébként kedden megnyílt az útlevélközpont, amely orosz okmányokkal fogja ellátni a délkelet-ukrajnai szakadár luhanszki "népköztársaság" lakosait. Az orosz belügyminisztérium szerint a donyeckiek igényeinek kielégítésére hamarosan hasonló intézmény nyílik.
Oroszországban szerdán jelent meg az a rendeletet, amely humanitárius okokra hivatkozva leegyszerűsíti a délkelet-ukrajnai szakadár területek lakóinak oroszországi honosítását. Kérelmeiket az orosz belügyminisztérium illetékes szerveinek három hónapon belül el kell bírálniuk. Az igénylőknek nem kell lemondaniuk ukrán állampolgárságukról.  Szombaton, pekingi látogatásán Putyin még arról beszélt, hogy Oroszország nemcsak a két kelet-ukrajnai szakadár "köztársaság", Donyeck és Luhanszk lakói számára könnyítené meg az állampolgárság megszerzését, és a két ország közötti kapcsolatok javításának lehetséges jeleként felvetette azt is, hogy találkozzon Zelenszkijjel, hogy megvitassa vele, miként vessenek véget Kijev konfliktusának az oroszbarát szakadárokkal Ukrajna délkeleti részén.  

Zelenszkij az oroszok szabadságáért is harcolna

Zelenszkij a Facebookon vasárnap megjelentetett válaszában azt tanácsolta az orosz hatóságukat, ne vesztegessék az idejüket azzal, hogy orosz útlevél beszerzésére próbálják "csábítani" az ukránokat, akik szerinte szabad emberek, és jól tudják, mennyit ér az ilyen irat. Felajánlotta, hogy elküldi Putyinnak az Ukrajnából menekülni készülő korrupt hivatalnokok listáját. Egyúttal, a posztszovjet térség mintademokráciájaként pozícionálva Ukrajnát, az írta, hogy hazája küldetésének része lesz, hogy "védelmet, menedéket és ukrán állampolgárságot biztosítson mindenkinek, aki hajlandó harcolni a szabadságért", egyebek között az oroszok szabadságáért - írja az MTI.
Szerző

Császárváltás egy szívszorító dráma árnyékában

Publikálás dátuma
2019.04.29. 19:10

Fotó: KAZUHIRO NOGI / AFP
Új korszak köszönt be Japánban Naruhito trónörökös szerdai hivatalba lépésével. Ám a dinasztikus utódlás kényes kérdés a szigetországban, tanúság rá a leendő császárné szívszorító története.
Maszako hercegnő nemrég, 55. születésnapján nyilatkozatban fordult a japánokhoz. Azt írta, bizonytalansággal tölti el a császárnéi szerep, de erőfeszítéseket tesz népe boldogsága érdekében. A szokatlan üzenet oka közismert: az asszony súlyos érzelmi válsághelyzeten ment keresztül. Ovada Maszako ifjan sikerre volt ítélve. Diplomatagyerekként bejárta a fél világot, négy idegen nyelvet tanult meg, a patinás Harvardon végzett. A külügyminisztérium felvételijén nyolcszáz pályázó közül csupán három nő felelt meg – ő volt az egyikük. Ígéretes diplomáciai pályafutás előtt állt, ám ekkor közbejött valami egészen váratlan. Egy teadélutánon beleszeretett a trónörökös, és megkérte a kezét. A fiatal nő, úgy tudni, kétszer is kosarat adott Naruhitónak, mert félt, hogy az uralkodóház szigorú szabályai megfosztanák személyes szabadságától. Az az érv győzhette meg mégis, hogy a trónörökös hitveseként szintén Japánt szolgálja majd – csak egy kicsit másképp. Harmadjára Maszako igent mondott, és megismerkedésük után hét évvel, 1993-ban hozzáment a koronaherceghez.
A hercegi pár esküvője
Fotó: Kanshiro Sonoda / Yomiuri
Az újdonsült hercegnőt csak a legfontosabbra nem készítette fel az elitképzés: hogy sürgősen trónörököst szüljön. Árgus szemmel figyelték, mikor kezd domborodni a hasa. Hat hosszú év telt el az esküvő után, majd a várva várt terhesség idő előtt, vetéléssel végződött. 2001-ben végre egészséges gyermeke született Maszakónak, de az anyai örömöket beárnyékolta, hogy az újszülött nem lehet trónörökös – mert kislány. A Jamato-dinasztia, a földkerekség legrégebbi uralkodóháza sok száz évvel a keresztény időszámítás kezdete előttre vezeti vissza felmenőit. A „krizantém trón” hagyományosan férfiágon öröklődik. Ez azt jelenti, hogy nő is ülhetett rajta, ha például császár lánya volt. A japán történelem nyolc császárnőt tart számon. Legutóbb akkoriban uralkodott nő a felkelő nap országában, amikor Magyarországon: II. Szakuramacsi (1762–70) Mária Terézia kortársa volt. A japán császárnők gyermekei értelemszerűen kimaradtak az örökösödésből – hiszen leányágiak –, de férfi uralkodók után sem feltétlenül az elsőszülött örökölte a trónt, hanem gyakran más, rangidős férfirokon. Fiúgyermekből sohasem volt hiány, már csak azért sem, mert egy császár annyi feleséget tartott, amennyit akart. Ironikus, hogy a nőket éppen a Meidzsi-kori modernizáció zárta ki az öröklésből, a tizenkilencedik században, porosz mintára. A lehetséges utódok körét tovább szűkítette egy 1947-es törvény, Taisó császár (Naruhito dédapja, uralkodott 1912–26) egyenes ági leszármazottaira. Nem számítottak arra, hogy a családban a hatvanas évektől egyáltalán nem születik fiú, ami a dinasztia kihalásával fenyegetett. Persze a szabályt meg lehetne változtatni, de a politikusok vonakodnak, nehogy konzervatív szavazókat veszítsenek. Pedig a felmérések azt mutatják, az alattvalók többsége nem bánná, ha egy nő testesítené meg, az alkotmány szavaival, „az állam és a nép egységét”. Az ezredfordulón, a kis Aiko hercegnő születésekor úgy tűnt, csak a törvénymódosítás mentheti meg a császári házat. De újabb fordulat következett. 2006-ban mégis megszületett a várva várt fiú – nem a leendő császár gyermeke, hanem a fivéréé. Az öröklési rangsorban másodiknak előlépő unokaöcs, Hiszahito herceg az egyetlen, aki tovább éltetheti a dinasztiát. A lemondott Akihito császártól és 84 éves, gyermektelen öccsétől már aligha remélnek utódokat, több szóba jöhető férfi pedig nincs. A kényes döntést mindenesetre elodázták, a parlament azóta sem fogadta el a leányági trónöröklést.   
Naruhito herceg és Maszuko hercegnő 2019. április 25-én
Fotó: Toshiaki Shimizu / Yomiuri
Lányának születése után Maszako hercegnő eltűnt a nyilvánosság elől. Hivatalos magyarázat híján „kimerültségről” suttogtak. Végül két év kínos hallgatás után a császári palota – óvatosan megválogatott szavakkal – megerősítette, amit sejteni lehetett. A hercegnő nem bírja a rá nehezedő nyomást, súlyos depresszióval kezelik. Bezárkózott a tokiói Togu palotába, képtelen ellátni protokolláris kötelezettségeit. Közbevethetnénk: abszurd, hogy a huszonegyedik században egy anyának szégyenkeznie kell, mert lányt szült. Pláne, hogy a baba nemét az apa határozza meg – Y kromoszómát csak ő örökíthet. Maszako, az egykori éltanuló mégis úgy élte meg, megbukott a vizsgán. Összeroppantotta a kudarcélmény. Sokáig kerülte a szereplést, csak írásban köszönte meg az érte aggódók jókívánságait. Ám az utóbbi években javult az állapota. Külföldre is elkísérte férjét, például Vilmos Sándor holland király beiktatására. Februárban egy tokiói hangversenyen látták – a szemtanúk szerint jókedvűnek tűnt. Amióta gyógyul, már nem titkolja betegségét. „Maszako jelképpé vált”, fogalmazott Kajama Rika professzor a Japan Times-nak. A pszichiáter elmondta, sok nő ismert rá saját problémáira a szigetországban, ahol a hagyományos és a modern elvárások – anyaság és karrier – alig egyeztethetők össze. Ilyen előzmények után feltűnést keltett, mekkora bizalommal fordultak Maszakóhoz a fukusimai katasztrófa túlélői, amikor a hercegnő meglátogatta őket. Az a tudat, hogy ő is szenvedett, a jelek szerint közelebb hozta az alattvalókhoz, emberivé tette a szemükben. Nagy újdonság ez Japánban, ahol három nemzedékkel ezelőtt még istenként tisztelték az uralkodót, míg Naruhito nagyapja le nem mondott erről a kiváltságról. A leendő császárné nemcsak a nők helyzetéről generált tabudöntő társadalmi vitát, hanem a monarchia jövőjéről is. Biztosan nem így akarta, de ezzel tett szolgálatot a hazájának.

A trónutódlás szertartása és menetrendje

Leköszön kedden trónjáról Akihito, a 125. japán császár. Lemondása a krizantémtrónról rövid, viszonylag egyszerű és igen ritka esemény lesz. Legutóbb 1817-ben mondott le japán császár a trónról. Naruhito szerdán lesz császár, a hivatalos trónra lépést és az ünnepélyesebb szertartást októberben tartják, amelyre külföldi méltóságokat is meghívnak. Az alig tízperces lemondási ceremónia közép-európai idő szerint 10 órakor kezdődik kedden. A szertartást a császára palota polírozott faburkolatáról híres Macu no ma, azaz Fenyő-termében tartják, amelyet a palota legelegánsabb termének tekintenek. Császári kamarások viszik a terembe az állami és a magán pecsétet "a három szent kincs" közül kettővel, a karddal és a matagama ékszerrel. Ez utóbbi két ereklye egy tükörrel együtt a trón jelképe.        Abe Sindzó kormányfő ezt követően bejelenti a császár lemondását, majd Akihito megtartja utolsó beszédét császárként. Micsiko császárné, Naruhito és Maszako hercegnő is jelen lesz a szertartáson a parlament két házának és a legfelsőbb bíróság vezetőivel együtt. A trónöröklés május 1-jén közép-európai idő szerint 10.30-kor kezdődik, és szintén alig tízperces lesz. Ez lesz Naruhito trónra lépésének első szakasza. A kamarások asztalokra helyezik az új császár elé a pecséteket, a kardot és az ékszert, ez a bizonyítéka a jogszerű trónöröklésnek. A szertartáson csak kevesek vesznek részt, közöttük a császári család felnőtt férfitagjai, a három hatalmi ág képviselői, közöttük Abe Sindzó és kormánya. Akihito és Micsiko ezen a szertartáson nem lesz jelen. A szertartáson a császári család női tagjai nem vehetnek részt, de Katajama Sacuki, az Abe-kormány egyetlen női minisztere a modern történelem az első nő lesz, aki jelen lesz a szertartáson. Naruhito frakkot visel majd. Akihito a beiktatásakor, 1989 januárjában a heiszei, a "teljes béke megvalósításának" korszaka kezdetekor zsakettet viselt. Május 1-jén az új császár a Fenyő-teremben megtartja első beszédét. Valószínűleg céljairól, illetve az uralkodásához fűzött reményeiről szól majd.      Május 4-én az új császár és a császárné üdvözli a jókívánságukat tolmácsolókat a palotánál. Naruhito és Maszako először jelenik meg új tisztségében a nyilvánosság előtt, a császári palota előtt üdvözlik az embereket. Hat alkalommal jelennek meg a nap folyamán helyi idő szerint délelőtt tíz órától (közép-európai idő szerint hajnali 3 órától). Nagy tömeget várnak, mert a nyilvános esemény egy 10 napos ünnepre esik.  Október 22-én tartják a hivatalos trónra emelési szertartást. Naruhitót hozzávetőleg 200 ország méltóságainak jelenlétében emelik majd trónra. 

Az amerikai választók többségének már elege van Trumpból

Publikálás dátuma
2019.04.29. 18:59

Fotó: MANDEL NGAN / AFP
Csak alig több mint harmaduk elégedett a jelenlegi elnök eddigi teljesítményével.
 A The Washington Post című lap és az ABC televízió közös felmérése szerint amerikaiak 55 százaléka nem szavazna Donald Trumpra a jövő évi elnökválasztáson. A hétfőn nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás adatai szerint a megkérdezetteknek csak 39 százaléka elégedett Donald Trump eddigi teljesítményével  - írja az MTI.
Arra a kérdésre, hogy 2020-ban szavaznának-e Donald Trumpra, a megkérdezettek 14 százaléka azzal válaszolt, hogy fontolóra venné ezt, 28 százalékuk pedig határozottan támogatná Trump második elnöki ciklusát. A felmérés alapján a Trumpot nem támogatóknak csupán 29 százaléka voksolna a Demokrata Párt elnökjelöltjére. Kétharmaduk ugyanakkor azt mondta, megvárja, ki lesz a demokraták jelöltje, és majd ezt követően dönt. A közvélemény-kutatást a két médium ezer fő körében, telefonon végezte.
Szerző