A mai napon lejár a moratórium, így szerdától már semmi nem védi a kilakoltatással fenyegetett családokat attól, hogy elveszítsék otthonukat. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar adatai szerint tavaly – „családok éve” ide vagy oda - összesen 3212 regisztrált kilakoltatás történt, ami szakértők becslése alapján közvetlenül legalább 9-10 ezer embert érintett – felnőtteket és gyerekeket egyaránt. A várakozások szerint a regisztrált kilakoltatások száma idén is háromezer körül alakul majd. Az esetek többsége továbbra is devizahiteles ügy.
Ugyanakkor ennél is magasabb lehet a magánalbérleti szektorban történő kilakoltatások száma – pontos adat azonban nincs, ezeket az eseteket ugyanis semmilyen hatóság nem dokumentálja. - Csak ritkán fordul elő, hogy egy magánalbérletből a tulajdonos végrehajtási eljárással akarná kirakni a bérlőt – mondta Misetics Bálint, A Város Mindenkié (AVM) Csoport aktivistája. Szerinte a jogbizonytalanság ilyen eseteben mind a bérlő, mind a bérbeadó, mind a hatóságok részéről érezhető – ez az egyik oka annak, hogy még a tiltott időszakban is előfordulhat, hogy utcára kerülnek emberek.
A Bírósági Végrehajtói Kar adatai szerint 2019 első negyedévében összesen 114 ingatlannal kapcsolatos „végrehajtási cselekmény” történt, ezek közül 19 volt önkényesen elfoglalt lakás kiürítése.
Az Utcajogász Egyesületnek több olyan ügyfele is volt, akiket önkényes lakásfoglalónak minősítettek, és emiatt akarták a téli hidegben kilakoltatni őket – csakhogy az irataikból kiderült, esetükben szó sincs önkényes lakásfoglalásról. Egész pontosan az történt, hogy korábban jogszerűen használták a lakást, ám ez időközben megváltozott (például lejárt vagy felmondták a bérleti szerződést). Az önkényes lakásfoglalás ezzel szemben olyan szabálysértés, ami üres lakás elfoglalását jelenti úgy, hogy arra a tulajdonos nem adott engedélyt.
- Idén legalább 6-7 olyan esettel találkoztunk, hogy tévesen minősítettek valakiket önkényes lakásfoglalónak – nyilatkozta lapunknak Kalota Ágnes ügyvéd, az Utcajogász Egyesület tagja. Ezekben az ügyekben sikerült ugyan elérni, hogy a lakások kiürítését április 30. utánra halasszák, de az egyesület szerint elképzelhető, hogy télen sokan jogszabálysértés miatt kényszerültek elhagyni otthonukat.
Az egyesület kérte a Bírósági Végrehajtói Kart, vizsgálják ki, hogyan kerülhetett sor az eljárási szabálytalanságokra, ám azt a választ kapták, minden jogszerűen történt. - A hozzánk eljutott esetek viszont nem ezt mutatják, ezért folytatjuk az egyeztetést, és további intézkedéseket fogunk kérni – mondta Kalota Ágnes. Hozzátette: a jogtalanul kitett bérlők kártérítési pert is indíthatnának, ám egy ilyen eljárás több évig is elhúzódhat – ezt szinte senki nem vállalja be.
Az AVM és az Utcajogász Egyesület egy olyan törvényjavaslatot is kidolgozott, ami legalább azt megtiltaná, hogy kisgyermekes családokat megfelelő elhelyezés nélkül utcára lehessen tenni. A javaslatot – egy több mint tízezer aláírást tartalmazó petícióval együtt – a kormánynak is megküldték, ám a kabinet eddig még egyeztetni sem volt hajlandó.
