Családok éve: több ezren kerültek az utcára

Publikálás dátuma
2019.04.30. 06:30

Fotó: Tóth Gergő
Május elsején újra elkezdődnek a kilakoltatások. A kormány nem tárgyalt a megoldási lehetőségekről.
A mai napon lejár a moratórium, így szerdától már semmi nem védi a kilakoltatással fenyegetett családokat attól, hogy elveszítsék otthonukat. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar adatai szerint tavaly – „családok éve” ide vagy oda - összesen 3212 regisztrált kilakoltatás történt, ami szakértők becslése alapján közvetlenül legalább 9-10 ezer embert érintett – felnőtteket és gyerekeket egyaránt. A várakozások szerint a regisztrált kilakoltatások száma idén is háromezer körül alakul majd. Az esetek többsége továbbra is devizahiteles ügy. Ugyanakkor ennél is magasabb lehet a magánalbérleti szektorban történő kilakoltatások száma – pontos adat azonban nincs, ezeket az eseteket ugyanis semmilyen hatóság nem dokumentálja. - Csak ritkán fordul elő, hogy egy magánalbérletből a tulajdonos végrehajtási eljárással akarná kirakni a bérlőt – mondta Misetics Bálint, A Város Mindenkié (AVM) Csoport aktivistája. Szerinte a jogbizonytalanság ilyen eseteben mind a bérlő, mind a bérbeadó, mind a hatóságok részéről érezhető – ez az egyik oka annak, hogy még a tiltott időszakban is előfordulhat, hogy utcára kerülnek emberek. 
A másik, hogy a végrehajtási törvény két esetben lehetővé teszi a kilakoltatást a téli moratórium alatt: ha az érintett önkényes lakásfoglaló volt, vagy az eljárás alatt rendbírsággal sújtották.

A Bírósági Végrehajtói Kar adatai szerint 2019 első negyedévében összesen 114 ingatlannal kapcsolatos „végrehajtási cselekmény” történt, ezek közül 19 volt önkényesen elfoglalt lakás kiürítése. Az Utcajogász Egyesületnek több olyan ügyfele is volt, akiket önkényes lakásfoglalónak minősítettek, és emiatt akarták a téli hidegben kilakoltatni őket – csakhogy az irataikból kiderült, esetükben szó sincs önkényes lakásfoglalásról. Egész pontosan az történt, hogy korábban jogszerűen használták a lakást, ám ez időközben megváltozott (például lejárt vagy felmondták a bérleti szerződést). Az önkényes lakásfoglalás ezzel szemben olyan szabálysértés, ami üres lakás elfoglalását jelenti úgy, hogy arra a tulajdonos nem adott engedélyt. - Idén legalább 6-7 olyan esettel találkoztunk, hogy tévesen minősítettek valakiket önkényes lakásfoglalónak – nyilatkozta lapunknak Kalota Ágnes ügyvéd, az Utcajogász Egyesület tagja. Ezekben az ügyekben sikerült ugyan elérni, hogy a lakások kiürítését április 30. utánra halasszák, de az egyesület szerint elképzelhető, hogy télen sokan jogszabálysértés miatt kényszerültek elhagyni otthonukat. Az egyesület kérte a Bírósági Végrehajtói Kart, vizsgálják ki, hogyan kerülhetett sor az eljárási szabálytalanságokra, ám azt a választ kapták, minden jogszerűen történt. - A hozzánk eljutott esetek viszont nem ezt mutatják, ezért folytatjuk az egyeztetést, és további intézkedéseket fogunk kérni – mondta Kalota Ágnes. Hozzátette: a jogtalanul kitett bérlők kártérítési pert is indíthatnának, ám egy ilyen eljárás több évig is elhúzódhat – ezt szinte senki nem vállalja be. Az AVM és az Utcajogász Egyesület egy olyan törvényjavaslatot is kidolgozott, ami legalább azt megtiltaná, hogy kisgyermekes családokat megfelelő elhelyezés nélkül utcára lehessen tenni. A javaslatot – egy több mint tízezer aláírást tartalmazó petícióval együtt – a kormánynak is megküldték, ám a kabinet eddig még egyeztetni sem volt hajlandó.
Szerző
Témák
kilakoltatás

Elviszi a balhét a Bajcsy-Zsilinszky Kórház a szemsérült kisfiú kálváriája miatt

Publikálás dátuma
2019.04.29. 21:26

Vállalták a felelősséget az ügyben.
Elismerte felelősségét a Bajcsy Zsilinszky kórház a két éves szemsérült kisfiú ellátásával kapcsolatban – értesült a Népszava. Az intézmény 2019. április 29-én lezárult saját belső vizsgálata megállapította, hogy a kórháznak mint ügyeletesnek, el kellett volna végeznie az elsődleges szakorvosi ellátást, vagy telefonos értesítés után kellett volna továbbküldenie a beteget a Semmelweis Egyetem (SE) klinikájára.
Azután indult vizsgálat, hogy egy szemsérült kisfiút csak balesete után 21 órával kezeltek megfelelően húsvétkor, mert nem találtak számára megfelelő ellátóhelyet. A gyereket szállító mentőt a mentésirányító az ügyeletes Bajcsy-Zsilinszky Kórházba irányította. Időközben azonban kiderült, hogy a Bajcsynak nincsenek eszközei gyerek altatásához, ezért a mentőt továbbküldték a Semmelweis Egyetem Szemklinikájára.  A vizsgálat eredményéről a Bajcsy kórház igazgatója tájékoztatta a Semmelweis Egyetem rektorát. Az SE a sérült kisfiú ellátásáról korábban közleményében azt írta: a klinikájára április 18-án délután érkező, gyermeket soron kívül, a szakma szabályainak megfelelően ellátták, függetlenül attól, hogy ezen a napon a klinika nem volt a sürgősségi ügyeletre kijelölt fővárosi intézmények között.
Szerző
Témák
egészségügy

Csak a gyíkemberek maradtak ki Szijjártó genfi szónoklatából

Publikálás dátuma
2019.04.29. 21:21
Szijjártó Péter külügyminiszter Genfben is sorozott egy jót
Fotó: KKM/Mitko Sztojcsev / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Soros György az ENSZ-t, az ENSZ pedig a terrorista Ahmed H.-t védi és támogatja – fejtegette a magyar külügyminiszter.
Az ENSZ sokkoló támadást indított Magyarország ellen a migráció kérdésében, az egyik emberi jogokkal foglalkozó biztosa azért akarja eljárás alá vonni Magyarországot, mert Magyarországon egy Ahmed H. nevű személyt terrorista tevékenység miatt a bíróságok elítéltek - mondta hétfői felszólalásában Szijjártó Péter  külügyminiszter, az ENSZ Faji Megkülönböztetés Felszámolásával Foglalkozó Bizottságának genfi ülésén.    Mint az MTI-nek fogalmazott: Ahmed H.  egy támadást vezényelt a magyar határt védő magyar rendőrökkel szemben. Az általa vezetett támadás következtében számos magyar rendőr megsérült. „Ez az ember egyszerű terrorista. Ez az ember Magyarország területi integritását és szuverenitását meg akarta sérteni, és azt akarta elérni, hogy illegális bevándorlók százai, ezrei tudjanak bejönni Magyarországra” -fejtegette a politikus.
„Ezt a terroristát védi most az ENSZ, hiszen az világszervezet egyik emberi jogi biztosa arról tájékoztatta a magyar kormányt, hogy eljárást kezdeményez az Ahmed H.-val kapcsolatos magyarországi bánásmóddal kapcsolatban, és gyakorlatilag a terrorista védőügyvédjeként lép fel Magyarországgal és a magyar kormánnyal szemben” - mondta Szijjártó Péter, aki arról is beszélt, hogy az az emberi jogi megbízott szintén Soros György embere, hiszen a Nyílt Társadalom Alapítvány egyik vezetője. Egyértelmű tehát, hogy az ENSZ is - hasonlóan Brüsszelhez - Soros György befolyása alatt áll migrációs kérdésekben, összegzett Szijjjártó. 
A külügyminiszter gyújtó hangú beszédét némiképp hitelteleníti, hogy bár alaposan körberajzolta, de megnevezni nem akarta a Soros-bérencnek tartott emberi jogi biztost.  Másrészt, Ahmed H.-t úgy ítélték terrorizmus miatt, hogy megafonba kiabált, és köveket dobott a rendőrök felé a 2015-ös röszkei zavargások idején. A ciprusi férfi ezért összesen öt évet kapott, ami egy valós terrorcselekmény esetében túl enyhe bűncselekmény lenne, néhány kő eldobásáért viszont aránytalanul súlyos ítéletnek tűnik.

Szijjártó háborgása, és a valódi szégyen

A távirati iroda beszámolójából ugyan kimaradt, de bizottság genfi ülésén nem csak Szijjártó kapott szót: az eseményre eljött két magyar civil szervezet képviselete is. A Magyar Helsinki Bizottság és a Gyűlöletbűncselekmények elleni Munkacsoport képviselői arról beszéltek, hogy a magyar rendőrség rendszerszintű hibákkal kezeli a romák elleni gyűlöletbűncselekményeket - óriási az ilyen esetek látenciája, ami abból is adódik, hogy a hatóságok nehézkesen járnak el, a romák pedig nem bíznak a rendőrségben, és sokszor nem is jelentik az őket érő sérelmeket. Az MHB arra is emlékeztetett, hogy a magyar kormány ötvenmillió eurónál is többet költött idegengyűlöletet keltő plakátkampányokra és antiszemita felhangú propagandával támadta Soros Györgyöt. A  jogvédő csoport felidézte, hogy menekültek százait zárták akár 16 hónapra is tranzitzónába, és tízezreket utasítottak ki Magyarország területéről úgy, hogy esélyt sem hagytak nekik a menedékkérelem benyújtására.
Szerző