Meghalt John Singleton

Publikálás dátuma
2019.04.30. 06:54

Fotó: ROBYN BECK / AFP
A filmrendező-producer Los Angelesben, 51 éves korában hunyt el.
A művész áprilisban szenvedett agyvérzést, és két hete újabb agyvérzéssel került kórházba. Múlt péntekre virradóra kómába esett, és az orvosok szerint nem volt esély arra, hogy magához térjen. A család egyetértésével hétfőn délután lekapcsolták az életfunkcióit biztosító gépeket.
„John békésen, családtagjai és barátai körében hunyt el”

– olvasható a család által kiadott közleményben, amelyet több amerikai televíziós csatorna is ismertetett.

Singleton 1991-ben, 23 évesen debütált rendezőként a Fekete vidék című filmjével, amelynek egyúttal a forgatókönyvírója is volt. A Los Angeles szegénynegyedeiben uralkodó erőszakot bemutató, önéletrajzi elemeken alapuló alkotást 1992-ben két Oscar-díjra is jelölték. Ő volt az első afroamerikai – és egyben a legfiatalabb – rendező, akit legjobb rendezőként Oscar-díjra jelöltek. Ezt követően olyan filmeket rendezett, mint a Hazug igazság, a Shaft, a Négy tesó vagy az Elhurcolva.
„Látomásos rendező és a társadalmi jelenségek kommentátora volt”

– írta halálhírére reagálva az őt képviselő ICM irodalmi és filmügynökség.

Szerző

A győzelem stációi - Díjkiosztóval ért véget a Filmhét

Publikálás dátuma
2019.04.29. 18:45

Fotó: Mónus Márton / MTI
Kisebb-nagyobb bakikkal, de papírforma díjakkal zajlott le a negyedik díjkiosztó gála. Azt est nagy nyertese Reisz Gábor és a Rossz versek lett.
A 4. Magyar Filmdíj kiosztó gálájával ért az 5. Magyar Filmhét vasárnap este a Vígszínházban. Az est a januárban elhunyt Andy Vajna búcsúztatásával kezdődött: egy ízlésesen összevágott videóban vallott ars poeticájáról. Ezután Havas Ágnes tartott rövid beszédet, amelyben mindenkit megnyugtatott, hogy a miniszterelnök felkérte arra, hogy folytassa azt, amit Vajnával közösen felépített. Mivel azonban a „szupererővel” rendelkező kormánybiztos már nincs velünk, a filmesektől kérte, hogy tartanak össze, együtt építsék a jövőt. Ember legyen a talpán, aki nyomon tudja követni a Magyar Filmakadémia rendezvényeinek logikáját és felépítését, de mi megpróbáljuk. Az biztos, hogy április 22-27. között több mint kétszáz magyar filmet vetítettek le Magyar Filmhét címszó alatt a budapesti Corvin moziban. Ezek között egyetlen premier sem volt, mivel vagy a Magyar Nemzeti Filmalap vagy a Magyar Média Mecenatúra program által támogatott és korábban televízióban vagy moziban bemutatott produkciókról szerepeltek a programban. Jó hír azonban, hogy idén független produkciók is bekerültek, így aki kihagyott valamit, nyomott áron – ötszáz forintért – pótolhatta. A szervezők közleménye szerint Corvin moziban voltak teltházak, mi láttunk több kevésbé népszerű vetítést is, de hát fesztiválok már csak ilyenek. Azt azonban, hogy pontosan mennyi jegyet értékesítettek, hiába kérdeztük a szervezőktől. Díjakat viszont rekordszámban osztottak. A filmhét alatt ugyanis két gála is volt, szombaton a tévés produkcióknak adtak át elismeréseket negyvenöt kategóriában, vasárnap pedig a már említett mozis forgalmazásba került egészestés műfajú alkotások kaptak tizenkilenc kategóriában valamilyen díjat. Hogy érezzük a számok erejét: idén huszonegy nagyjátékfilm és három egészestés animációs film versenyzett a mozis mezőnyben.
Szamosi Zsófia a legjobb női főszereplőnek járó díjjal
Fotó: Mónus Márton / MTI
A számmisztika nagy úr, ez alapján kijelenthető, hogy a legtöbb elismerést Nemes Jeles László rendezte Napszállta kapta, szám szerint hatot: a legjobb operatőr, a legjobb díszlet/látvány, a legjobb jelmez, a legjobb smink, a legjobb zene és a legjobb hang díját. A Napszállta a technikai kategóriák esetében tarolt – azaz a leginkább filmszerű professzionális alkotás volt, viszont a díjakról döntő több mint háromszáz Magyar Filmakadémiai tag úgy gondolta, hogy a legkomolyabb díjakért folyó versenyben a mű értékelhetetlen volt, hiszen Nemes Jeles Lászlót sem forgatókönyvíróként, sem rendezőként nem jelölték, ahogy a legjobb film kategóriába sem fért be. Az a nagyon furcsa helyzet alakult ki, hogy a legtöbb díjjal kidekorált alkotás lett az este nagy vesztese is. De legyünk pozitívak! Beszéljünk a nagy nyertesről, a fődíjat elnyerő Rossz versekről, amely a legjobb vágás (Tálas Zsófia), mellett a legjobb rendező díját (Reisz Gábor) is besöpörte. A legjobb elsőfilm a Szilágyi Zsófia rendezte Egy nap lett, a rendező hazavihette a legjobb forgatókönyvért járó elismerést is Mán-Várhegyi Réka társíróval. A legjobb női főszereplőnek járó díjat Szamosi Zsófia (Egy nap) vehette át, a legjobb férfi főszereplő kategóriában Hegedűs D. Géza (A hentes, a kurva és a félszemű) nyert, az egészestés animációs filmek közül pedig a Ruben Brandt, a gyűjtő bizonyult a legjobbnak. Mondhatnám, hogy ez így nagyjából rendben van, de igencsak hiányzott az elismertek listájáról a Schwechtje Mihály rendezte Remélem legközelebb sikerül meghalnod :) – ha ez a brutálisan jó tinidráma is kapott volna valamit, nem lehetne egy rossz szavunk sem. Elvégre a BÚÉK nyerte a közönségszavazást és nem a Valami Amerika 3. Mivel az idei Magyar Filmdíj gála már a negyedik ilyen esemény volt, nehezen tud az ember szemet hunyni az ordenáré bakik felett. Például, hogy számos bejátszót vízjeles és a jogtulajdonost jegyző kópiákból vágták össze. A legvagányabb résztvevő Szamosi Zsófia színésznő volt, aki a díjával kezében azt mondta: megtudta, hogy a gála ma lesz, de mivel nem hívták meg hivatalosan, kis híján el sem jött. Ezek után komolyan gondolkodóba estem, mi lehet az oka, hogy több díjazott neve hiába hangzott el a Vígszínházban, senki sem indult el a színpad felé. De hát, legyünk elegánsak, könyveljük el rejtélyként az esetet.

Így lesz az ötödik a negyedik

2014 őszén szervezték az első filmhetet, azonban díjakat akkor nem osztottak. A tervezettnél hosszabban tartó szervezeti jogi eljárások miatt gálát nem rendeztek, az elismerések átadását pedig 2016-ra, a második Magyar Filmhétre halasztották.  

Cannes-ban vigasztalódhat Schwechtje Mihály és stábja

Bár a Remélem legközelebb sikerül meghalnod :) nem kapott Magyar Filmdíjat, Cannes-ba meghívták a művet, amely egy különálló filmes válogatásba, az úgynevezett Cannes Écrans Juniors-ba kapott meghívást. Ez párhuzamosan fut a nagyfesztivállal május 19. és 25. között. A programban olyan filmeket mutatnak be, amelyek különösen érdekesek lehetnek 13 és 15 év közötti gyerekek számára. A deklarált cél, hogy a saját korosztályukról szóló filmeken keresztül ismerjenek meg más kultúrákat és fedezzék fel a filmművészetet. Az idei programba Schwechtje Mihály elsőfilmje mellett nyolc másik alkotást hívtak meg. Díjat is oszt a diákokból álló zsűri.

Témák
magyar filmhét

Eddig nem ismert könyveket is találtak Kolombusz fiának most előkerült katalógusában

Publikálás dátuma
2019.04.29. 11:00
Edward Wilson- Lee (balra) és José María Pérez Fernández nekiállt az anyag feldolgozásának
Hernando Colón - az Amerikát felfedező Kolumbusz Kristóf törvényen kívül született fia - válogatás nélkül gyűjtötte a könyveket a XVI. században, most előkerült könyvtárának katalógusa.
Hernando Colónnak, az Amerikát felfedező Kolumbusz Kristóf törvényen kívül született fiának élete célja az új Gutenberg-galaxis begyűjtése volt az, hogy létrehozza a világ legnagyobb könyvtárát a 16. században: gyűjtött mindent, amire rá tudta tenni a kezét a könyvnyomtatás korai időszakában a fontos filozófiai és vallási művektől kezdve pamfletekig. Hernando Kolombusz Kristóf második házasságon kívül született fia volt abból az időből, amikor a felfedező a spanyol udvarban lobbizott, hogy pénzt szerezzen nyugati útjához. Mivel 1492-ben sikerült megtalálnia az utat az aranyhoz, a fiú jólétben nőtt fel, bár törvénytelen utód lévén nem élvezhette azokat a kiváltságokat, mint apja. Viszont örökölte apja nagyra törő természetét. Az általa kitűzött cél elérése, már akkor, a könyvnyomtatás kezdetén nyilvánvaló volt, hogy a gyorsan növekedő állomány aligha tartható nyilván, hacsak nincs rendesen katalogizálva. Ezért egész hadsereget alkalmazott, hogy elolvassák és kivonatolják könyveit. Így nem csak egy sima katalógusról van szó, amiben nem csak felsorolva vannak a Colón könyvei, de közülük kétezernek megvan benne a rövid kivonata – olyan könyveké is, amelyek mára elvesztek. A Kolombusz fia által íratott hatalmas katalógus célja az volt, hogy könnyen kereshetővé tegye könyvára könyveit Ez a mű volt a Libro de los Epítomes (A könyvek összefoglalója), ami nem sokkal Hernando 1539-ben bekövetkezett halála után eltűnt. Három héttel ezelőtt Dániában találták meg egy főleg izlandi kéziratokat tartalmazó gyűjteményében. Észrevétlen is épp azért maradt idáig, mert nem izlandi lévén, nem méltatták figyelemre. Rossz időben, rossz polcon volt. A spanyol nyelvű katalógus jelentőségét a kanadai kutató, Guy Lazure ismerte fel, majd a gyűjtemény kezelője felvette a kapcsolatot a Colón életét kutató Edward Wilson-Lee-vel és José María Pérez Fernándezzel. A két tudós nekiállt az anyag feldolgozásának, az eredményeket várhatóan 2020-ban teszik közzé.
„A könyv akkora, mint egy kávézóasztal, és mintegy harminc centiméter vastag, 2000 oldalát gyönyörű kézírás tölti ki”

- mondta Edward Wilson-Lee, A hajótörött könyvek katalógusa című munka szerzője, amely Hernando Colón életét tárgyalja.

A gyűjtemény 15-20 ezer példányból állt - ma negyedüket a Sevillai Katedrálisban őrzik -, sok kötetről csak azért tudunk, mert a katalógusában szó esik róluk. A könyvek eltűnése egyébként Hernando örököse, a nem túl megbízható - bigámiáért börtönbe is zárt – unokaöcs számlájára írható. Edward Wilson-Lee (balra) és José María Pérez Fernández nekiállt az anyag feldolgozásának Forrás: Arnamagnæan Institute, University of Copenhagen
Szerző
Témák
könyv katalógus