Budapest;patkányhelyzet;

Képünk illusztráció

- Patkányinvázió hivatalosan semmiképp sincs, valamire mégis el kell költeni 300 milliót

Izomból átnyomta a főváros fideszes többsége a főváros Közbeszerzési Bizottságában, hogy a tavaly közbeszerzésen megállapított évi bruttó 260 milliós szolgáltatási ár felett további, 300 millió forintnyi patkányirtási megbízást kapjon a tavaly közbeszerzést éppen az olcsóbb szolgáltatási áraival elnyert RNBH konzorcium.

Karácsony Gergely zuglói polgármester, főpolgármester jelölt az ülésen kiosztott javaslattal próbálta megfordítani a történetet, így azt kérte, hogy közbeszerzés nélkül, a katasztrófavédelmi okokra hivatkozással a korábban 47 évig a főváros patkánymentes állapotát fenntartott Bábolna Bio Zrt. kapja meg a pluszmegrendelést, ám ezt a kormánytöbbség elutasította.

Bár eredetileg a főváros zártan akarta tárgyalni a javaslatát, a vita előtt az előterjesztő Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes végül nyílt tárgyalást kért.

A nyílt vitában lehetőség nyílott volna megismernie a nagyközönségnek, hogy pontosan mekkora Budapesten a patkányfertőzöttség, továbbá ténylegesen mi szükség van az elkövetkező nyolc hónapban plusz 300 millió közpénz elköltésére, ám a kormánytöbbség lényegében továbbra is szóvirágokkal igen, míg számszerű adatokkal nem indokolta a százmilliós szerződésmódosítás szükségességét.

Közbeszerzés után szaporodó patkányok

Az előterjesztő Szeneczey Balázs szerint ugyan ők 2018 nyarán szerződést kötöttek az RNBH konzorciummal a közbeszerzési eljárásban megállapított áron, ám néhány hónappal később a Kormányhivatal népegészségügyi osztálya jelezte a fővárosnak, hogy intenzívebb irtásra van szükség.

„Kérem ne menjünk bele, hogy ezt mi támasztja alá” - mondta Szeneczey Balázs, némileg meglepő módon, mivel közismert, hogy a „patkánymentességnek”, illetve a patkányfertőzöttségnek objektív mérőszámai vannak: akkor lehet patkánymentességről beszélni, ha kerületenként az épületek 1-2 ezrelékében érzékelhetők a rágcsálók jelenléte. Ezt eddig a Kormányhivatal, május elsejétől a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) monitorozza, havi rendszerességgel. Az, hogy az utóbbi hónapokban ténylegesen mennyi volt a mérőszám az ülésen megint csak nem derült ki, sem a kormányoldal, sem a főváros, sem a szakhatóság képviselői sem mondták meg, illetve lapunknak sem adták ki ezeket az adatokat.

„Nem példátlan patkányszaporodás van, hanem kampány van – mondta Szeneczey Balázs - „Nincsen közegészségügyi járványveszély. Ezek objektív tények” – tette hozzá a főpolgármester helyettes, aki szerint valójában preventív irtásról lenne szó az elkövetkező nyolc hónapban a plusz 300 milliós összegből.

Objektív tények helyett Zöldi Viktor, az NNK szakértője az ülésen csak annyit mondott, hogy az objektív méréseik alapján 2017-2018-ban nem különbözött egymástól a patkányfertőzöttség mértéke, „nincs érdemi változás” – fogalmazott Zöldi Viktor.

Azt ugyanakkor Zöldi Viktor is elismerte, hogy a lakossági észlelések száma jelentősen nőtt, ám ezzel szerinte igen csínján kell bánni, így például a lakosság által látott, fényes nappal sétafikáló állatok igen gyakran éppen az irtómunka eredményességét is jelzi, mivel azok olyan állatok, amelyek ettek a mérgezett csalétekből és utána, veszélyérzetüket elveszítve másztak elő az emberek közé.

„Mennyi a patkány? – tette fel a kérdést, ám szerinte igazából „leginkább csak a bizonytalanság mértékéről tudunk beszámolni”. Ugyanakkor szerinte a probléma a belső kerületekre jellemző. „Ha kimegyünk az utcán látjuk, hogy rendkívül szemetes a város. Másfelől a belváros teli van rossz infrastruktúrával, így régi, elavult csatornákkal, ahol a patkányok el tudnak szaporodni -villantotta fel, hogy a fővárosi patkánypopuláció szaporodásának az eddig a sajtóban tárgyaltakon túl milyen okai vannak.

„Tehát nemcsak patkányfronton, ám szemétfronton, csatornafronton is súlyos helyzet van” - reagált erre a bizottság szocialista elnöke Trippon Norbert. Ugyanakkor szerinte azzal, hogy a közbeszerzésen nyertes RNBH konzorciumot most plusz 300 milliós megrendeléssel ellátják, úgy felmerül, hogy végül „drágább lett a leves, mint a hús” – utalt arra, hogy végső soron így az RNBH az eredeti vállalásához képest jóval drágábban fogja irtani a patkányokat.

Válaszában Bácskai János fideszes zuglói polgármester lázas, ám tények nélküli matekozásba kezdett, szerinte ugyanis, az RNBH „feléért vállalta” a patkánymentesség fenntartását úgy a most megszavazott 300 millióval is még mindig olcsóbb lesz mint a másik cég. Sajnos a polgármester blöffölt: a Bábolna anno a közbeszerzésen havi nettó 21,1 millióért vállalta volna el a feladatot, míg az RNBH nettó 17 milliós ajánlattal futott be.

Azaz: a konzorciumnak lett egy szerződése, amiben bruttó 260 millióért irtja a fővárosban a patkányt és most ezen felül további 300 milliót kapott - ami együtt már 560 millió - egy évnyi időtartamra, hogy a fővárosi képviselők szerint nem létező patkányinváziót a jövőben is elhárítsa.

Közben még decemberben a Bábolna Bio Zrt. levélben jelezte a fővárosi képviselőknek, hogy a patkánymentesség helyreállítását a közbeszerzésben is jelzett 235 millióból meg tudja oldani. Ráadásul a cégnek komoly referenciája volt, hogy 47 éven át ők végezték ezt a munkát a fővárosban. Erre reagált Karácsony Gergely úgy, hogy részéről is támogatná, hogy a céget a főváros bevonja a rendkívüli patkányirtásba, ha kell közbeszerzés nélkül.

Erre viszont Szeneczey Balázs úgy fogalmazott: egy jogállamban „az nem működik, hogy közbeszerzés nélkül adjanak valakinek megbízást.” 

A magyar igazságszolgáltatás helyzetét, a bírói függetlenséget, a bírák kinevezési gyakorlatának jogszerűségét vizsgálta többek között az Európai Bírói Egyesület (EAJ) munkacsoportja Budapesten.