Szeretik a zöldhulladékból készült komposztot a bécsiek

Publikálás dátuma
2019.05.01. 13:13
Illusztráció
Fotó: NouN/Biosphoto / AFP
Rekordmennyiségű, háromszázezer zsáknyi újrahasznosított virágföldet vásároltak a bécsiek 2009 óta. A város zöldhulladékából készült, tőzegmentes föld bio-termesztésben is felhasználható.
A zöldhulladékok tárolására alkalmas kukákat, amelyeket hetente egyszer ürítenek, az osztrák ingatlantulajdonosok ingyen igényelhetik. A Bécs külső kerületeiben lévő nyolcvanezer bio-szemetes tartalma, a mintegy százezer tonnányi zöldhulladék: salátalevél, almahéj és növényi nyesedék a lobaui komposztálóüzembe kerül. Ide érkezik a város szeméttelepein leadott zöldhulladék, valamint a parkok és zöldterületek gondozása során keletkező bio-szemét is.
Európa legnagyobb, nyílt rendszerű komposztálóüzemében évente mintegy 45 ezer tonnányi jó minőségű komposztot állítanak elő, amelynek egy része a bécsi parkokban, zöldterületeken, illetve a város területén zajló, biológiai növénytermesztésben hasznosul. A komposzt másik részéből készül a Guter Grund nevű virágföld, amely alkalmas kerti- és balkonnövények ültetésére is. A bécsi föld különlegessége, hogy egyáltalán nem tartalmaz tőzeget, helyette fakéreg-humusszal és megfelelően előkészített farostokkal teszik lazává és könnyűvé a szerkezetét. 
A virágföld bármelyik bécsi szeméttelepen megvásárolható, a 18 literes zsák 3, a 40 literes pedig 5 euróba kerül. Az osztrák főváros köztisztasági vállalata 2009 óta állít elő a város területén keletkező, illetve a lakosságtól begyűjtött zöldhulladékból virágföldet, amiből eddig összesen 300 ezer zsáknyi fogyott - írta a Don't Waste It
Szerző

Egy tengeralattjáróról szólított fel a vizek védelmére a Seychelle-szigetek elnöke

Publikálás dátuma
2019.05.01. 09:09

Egy tudományos tengeralattjáróról elmondott, drámai hangvételű beszédben szólított fel a vizek hatékonyabb védelmére a Seychelle-szigetek elnöke, Danny Faure.
A világon először, még április közepén, közvetítettek államfői beszédet tengeralattjáróról - írta az Érdekes Világ. A Seychelle-szigetek elnöke, Danny Faure arra hívta fel az emberiség figyelmét a víz alól, hogy a Föld felszínének kétharmadát borító óceánok világa továbbra is ismeretlen a kutatók előtt, úgy fogalmazott, még a Marsról is jobb térképeink vannak, mint az óceán fenekéről. Sokan alá is becsülik ezeknek a vizeknek a szerepét, pedig a belélegzett oxigén felét termelik, ezért nem várhatunk a megmentésükkel.
„Kifogyunk a tétlenségünket igazoló kifogásokból, és kifutunk az időből”

– hangsúlyozta az elnök.

A klímaváltozással járó tengerszint-emelkedés a kis szigetországokat fenyegetheti leginkább. A földerózió, a haldokló korallzátonyok és a szélsőséges időjárás szintén fenyegeti a létüket. A britek vezette kutatás során a tengerbiológusok tengeralattjárókkal és drónokkal térképezik fel az Indiai-óceán mélyének élővilágát. Az eredményeket a Seychelle-szigetek arra használná fel, hogy 2020-ig felségvizeinek harmadát védelem alá vonja. 
Az ENSZ decemberi chilei klímacsúcsának egyik fő témája az óceánok védelme lesz.
Szerző

Kiszáradhat a Panama-csatorna, korlátozták a forgalmát

Publikálás dátuma
2019.04.30. 15:33
Illusztráció
Fotó: LUIS ACOSTA / AFP
A csökkenő vízmennyiség miatt korlátozni kellett a Panama-csatorna forgalmát.
Az intenzív aszály miatt kiszáradóban van a Panama-csatorna vízutánpótlását biztosító, mesterséges Gatún-tó – írta az Euronews. Áprilisban 15-20 centimétert apadt a vízszintje, mert az elmúlt 4-5 hónapban egy csepp eső sem esett.
„Ez a legszárazabb száraz évszak a csatorna 105 éves történetében”

– mondta Carlos Vargas, a csatornahivatal vízügyi- és környezetvédelmi alelnöke.

A csökkenő vízmennyiség miatt korlátozni kellett a csatorna forgalmát: csak a kisebb merülésű hajók használhatják, ez már eddig 15 millió dolláros bevételkiesést jelent a közép-amerikai országnak.
Bár a trópusi országok közül Panamában a legmagasabb az éves csapadékmennyiség, a 2015-2016-os aszály miatt a lakossági vízfogyasztást is korlátozni kellett.
Szerző