Szakorvoshiány: átmenetileg bezár a szolnoki kórház fertőző osztálya

Publikálás dátuma
2019.04.30. 16:26
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A dolgozókat az intézményen belül más szakterületre irányították át.
Május elsejétől szakorvoshiány miatt átmenetileg bezár a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézet 20 ágyas infektológiai, vagyis fertőző betegségekkel foglalkozó osztálya – írja a kórház közleményére hivatkozva a szoljon.hu. A portál szerint a Nemzeti Népegészségügyi Központ Egészségügyi Igazgatási Főosztálya április 23-án határozott arról, hogy a Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, valamint a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórház látja el május elsejétől a Hetényi Géza Kórház fertőzőbetegeit. A betegek beutalása a centrumokba a háziorvosoknak, és azoknak az intézmények feladata, ahol a beteg jelentkezik. Az osztály dolgozóit az intézményen belül átmenetileg más szakterületre irányították át. A kórház bízik abban, hogy amint a humánerőforrás helyzet javul – vagyis lesz szakorvos – ismét fogadhat betegeket az osztály. 
Szerző

Karácsony a katasztrófavédelemhez fordul a patkányhelyzet miatt

Publikálás dátuma
2019.04.30. 16:01

Fotó: Tóth Gergő
„Nem hiszünk abban, hogy minél rosszabb, annál jobb” – mondta Zugló polgármestere.
Karácsony Gergely baloldali főpolgármester-jelölt az Országos Katasztrófavédelem főigazgatójának segítségét kérte kedden Budapesten, hogy a főváros közbeszerzésen kívüli, közvetlen megbízást adhasson a patkánymentesítést korábban évtizedekig sikeresen végző cégnek. Zugló polgármestere, a Párbeszéd társelnöke azt követően ismertette javaslatát, hogy azt a Fővárosi Önkormányzat közbeszerzési bizottsága leszavazta és a patkánymentesítéssel tavaly közbeszerzési eljáráson öt évre megbízott konzorciumot kérte fel egy az alapfeladatokon túli, nyolc hónapig tartó intenzív irtásra. A nyílt vitában egyébként lehetőség nyílott volna megismernie a nagyközönségnek, hogy pontosan mekkora Budapesten a patkányfertőzöttség, továbbá ténylegesen mi szükség van az elkövetkező nyolc hónapban plusz 300 millió közpénz elköltésére, ám a kormánytöbbség lényegében továbbra is szóvirágokkal igen, míg számszerű adatokkal nem indokolta a százmilliós szerződésmódosítás szükségességét. Erről itt írtunk bővebben. Karácsony Gergely az MTI tudósítása szerint sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a testület kormánypárti többsége rossz döntést hozott, ugyanis újabb forrásokat adott egy olyan, szerinte alkalmatlan cégnek, amelynek nincsenek megfelelő referenciái. Hozzátette, hogy a mostani döntéssel nem javul majd a helyzet. Karácsony Gergely kérdésre közölte: a kormányhivatal adatközlésének hiányában a „brutális mértékben” megnövekedett lakossági észlelésekre hivatkozva állítják, hogy elszaporodtak a patkányok. Kitért arra is, hogy nem tekintik kampányügynek ezt a helyzetet, azt szeretnék, ha ez már az őszi önkormányzati választás előtt megoldódna és a budapestiek más témák alapján dönthetnének. „Nem hiszünk abban, hogy minél rosszabb, annál jobb” – mondta. Trippon Norbert, a Fővárosi Önkormányzat közbeszerzési bizottságának szocialista elnöke szintén úgy nyilatkozott, hogy hibás döntés született. Felháborítónak nevezte, hogy a tavaly októberi „hatósági vészjelzés” után több mint egy évvel, mostantól számított nyolc hónapon belül állhat vissza a patkánymentes állapot. Az MSZP budapesti képviselője megjegyezte: a bizottsági ülésen kiderült, a város koszossága, szemetessége, valamint a csatornarendszer elöregedettsége és rossz állapota közrejátszhatott abban, hogy a „patkánypopuláció példátlanul elszaporodhatott”. A városvezetők pedig felelősséggel tartoznak Budapest és a kerületek tisztaságáért – tette hozzá. 
Szerző

Jószerivel senkit nem lehet a nevén nevezni - bajban vannak a kaputelefonok, a panaszkönyvek és az orvosi szólítások

Publikálás dátuma
2019.04.30. 15:47

Fotó: P Deliss/Godong / AFP
A GDPR, azaz az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete már tavaly május óta éles, mégis még mindig sok a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a gyakorlatban hogyan változtatja meg az életünket, írja az index.hu.  Ennek részben az az oka, hogy bár a rendelet minden tagországban közvetlenül alkalmazandó, az egyes országok jogszabályait mégis csak hozzá kell igazítani. Magyarországon ezért a feladatért egy GDPR-salálatörvény, a 2019. évi XXXIV. törvény felelős, amely minden érintett jogszabályban elvégzi a szükséges módosításokat. A salálatörvényt április 11-én hirdették ki, a módosítások április 26-án, azaz majdnem egy évvel a GDPR után léptek hatályba.  Teljesen tiszta vizet azonban még ez sem öntött a pohárba. Ezt jól mutatta a bolti panaszkönyvek esete: április közepén az Index is megírta, hogy ezentúl újfajta panaszkönyvre lehet szükség, hogy a vásárlók ne láthassák az előttük beírók személyes adatait. Hasonló esetnek tűnt még tavaly ősszel az a hír is, miszerint a GDPR hatására eltűnhetnek a nevek a bécsi kaputelefonokról.  A fentiekhez hasonlóan számos olyan hétköznapi szituáció, amelyek eddig maguktól értetődőnek tűntek, de ha komolyan vesszük a GDPR szellemiségét, lehet, hogy fel kell őket áldoznunk a szigorúbb adatvédelem oltárán.
  • aláírásgyűjtő ívek (például népszavazáshoz)
  • iskolai névsorok, kifüggesztett vizsgaeredmények
  • tablók az üzletek kirakatában
  • asztalfoglaló cetlik a kocsmában
  • a mentők rádióforgalmazása
  • név szerinti szólítás orvosnál
Szerző
Témák
GDPR adatvédelem