Olyan ez az ASP rendszer, mint a légy összetett szeme, mindenre rálát. Plasztikusan így fogalmazta meg lapunknak Ajka polgármestere, hogy mit gondolnak a települések a munkájukat egyetlen központba becsatornázó nyilvántartó- és szolgáltatásrendszerről. Schwartz Béla vegyes tapasztalatokról számolt be az internetes felület működésével kapcsolatban. Elmondása szerint technikai oldalon a legtöbb gondjuk jelenleg a banki rendszerekhez való kapcsolódással van, mert a fejlesztők az OTP rendszerét vették alapul, de ha nem ez a pénzintézet a számlavezetője az önkormányzatnak vagy valamelyik cégének, akkor nehezen érik el a bankjukat.
Az ilyen típusú finomítások és fejlesztések annak ellenére folyamatosak, hogy hivatalosan lezárult az a majdnem 17,9 milliárdforintos uniós közigazgatás-fejlesztési projekt, amelynek részleteit kedden ismertették a munkában résztvevő állami szervezetek vezetői. Mészáros József, a központot működtető Magyar Államkincstár elnöke azt emelte ki, hogy egységes felület jött létre, aminek megtanulása ugyan nem volt egyszerű az önkormányzatok munkatársainak, de hosszú távon megkönnyíti az ő munkájukat is. Csampa Zsolt, a Belügyminisztérium nyilvántartásokért felelős helyettes államtitkára arról számolt be, hogy idén utolsóként az ország nagyvárosai és a fővárosi kerületek, összesen 210 település csatlakozott az ASP rendszerhez. (Az ASP, vagyis Application Service Provider, magyarul alkalmazás-szolgáltató rendszer megvalósítása 2015-ben indult, jelenleg 3175 települési- és 19 megyei önkormányzat tartozik hozzá.)
A Népszava kérdésére azt is hozzátette, hogy jelenleg 102 féle adatszolgáltatást nyújtanak az önkormányzatok, s a szám nem sokkal csökkenhet a jövőben sem. Azt elképzelhetőnek tartja – tette hozzá, hogy a mostani negyedéves, féléves beszámolókat egy idő után már nem kérik a településektől, de a felvetésre, hogy a kisebb önkormányzatok zárszámadását elkészíti-e valaha a központ, határozott nem volt a felelet. Az adathalmaz célja bevallottan a központi költségvetés önkormányzati sorainak megalapozása.
Épp ezzel van a legtöbb baja a településeknek, köztük Ajkának is, hisz a város már többször is rosszul járt az elszámolásnál. Schwartz Béla polgármester példaként említette, hogy a városban működő cégek állítják elő a hazai GDP 1 százalékát, sok helyi adót fizetnek, erre hivatkozva a szociális segélyekre fordítható keretet egyik pillanatról a másikra százmillió forinttal csökkentette a kormány, majd a szociális intézményekben ellátottak után járó központi támogatásból is visszavett. Erről határozatot, vagy legalább értesítést nem kaptak, csak az éves költségvetésük tervezésekor szembesültek a döntéssel. Ugyanígy számít minden fillér a közfoglalkoztatottak engedélyezett létszámának meghatározásakor is.
Az ASP rendszer ma már rálát a többségi önkormányzati tulajdonban lévő cégek gazdálkodására, például sporttámogatásaikra is. Ha akár ezek a vállalkozások, akár a településen működő piaci cégek tao támogatást adnak és a fejlesztéshez az önkormányzat teszi hozzá az önrészt, netán a polgármesteri keretből, könnyen jöhet a központi válasz, hogy ide nem kell több fejlesztési pénz – fogalmazta meg a jobb helyzetben lévő városok aggodalmát Ajka vezetője. Hogy ez mennyire valós veszély, azt Schwartz Béla szerint az is mutatja, hogy ha valamihez év közben eseti támogatást kérnek, a kincstári nyilvántartás minden feltöltött adatát átbogarásszák a döntéshozók, mielőtt jóváhagyják a város igényét.
Visszafelé azonban nehezebben működik a rendszer – utalt Ajka polgármestere arra, hogy amikor a MAL Zrt. a 2010-es vörösiszap katasztrófa után egyetlen fillért sem fizetett be helyi adóként a város kasszájába, négy évbe telt, mire a kormány elfogadta a tényt és nem számította be a 3-400 millió forintot feltételezett adóbevételként a következő évi támogatások tervezésekor.
