Úgy tűnik, már egyáltalán nem vesznek komolyan minket: az EU figyelmen kívül hagyta a magyar vétót egy Izraelt elítélő nyilatkozat ügyében

Publikálás dátuma
2019.05.01. 12:04
Kai Sauer finn nagykövet
A magyar diplomácia rendszeresen fekszik keresztbe az egységes európai törekvéseknek.
Az Európai Unió gyakorlatilag figyelmen kívül hagyta a magyar kormányzat utolsó pillanatban benyújtott vétóját, és annak ellenére is egyfajta közös álláspontot fogalmazott meg Izrael ügyében az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén - jelentette az EUObserver szerdán.  A brüsszeli hírportál arról számolt be, hogy közvetlenül a hétfői ülés előtt Magyarország elutasította az EU tervezett nyilatkozatát, de az unió soros elnökségét júliustól betöltő Finnország ENSZ-nagykövete azt ennek dacára is felolvasta. Noha Kai Sauer azzal kezdte a felszólalását, hogy huszonhét uniós tagállam nevében beszél, amelyeket Magyarországot kihagyva fel is sorolt, utána olyanokat mondott, hogy "az Európai Unió súlyos aggodalmát fejezi ki a kétállami megoldást veszélyeztető jelenlegi trendek miatt", illetve az EU álláspontját ismertette az izraeli telepek és a palesztin tüntetők halála ügyében. Diplomáciai források szerint alapvetően a jelenlegi román EU-elnökségnek kellett volna előadnia a közösség álláspontját, de ehhez egyetértésre lett volna szükség a tagállamok között. Az EUObserver által megkérdezett illetékesek közölték, hogy Magyarország a "legeslegutolsó pillanatban" fejezte ki tiltakozását, és azt nem is indokolta semmivel, a végeredmény pedig így egyfajta "átmeneti pragmatikus megközelítés" volt a "magyar konokság" miatt. Egy névtelenséget kérő tisztségviselő "arroganciaként" értékelte, hogy az illetékes magyar uniós nagykövet még egy másnapi brüsszeli ülésükön sem adott semmilyen magyarázatot a történtekre. Magyarország az elmúlt két évben most ötödik alkalommal torpedózta meg az EU közös nyilatkozatát Izraellel kapcsolatban, bár volt, hogy ehhez más, például Csehország is csatlakozott. Tavaly pedig kilencszer blokkolta egy Kelet-Jeruzsálemre vonatkozó bizalmas belső jelentés elfogadását. Külpolitikai kérdésekben az EU tagállamai egységes szavazással hoznak határozatokat, azonban pont az ilyen vétók kikerülése érdekében az Európai Bizottság nemrég javaslatot tett a minősített többségi döntéshozatalra való áttérésre. Ezt az EU-tagok többsége, köztük Németország és Franciaország is támogatja, viszont ehhez is egyhangúságra lenne szükség, ami nem valószínű, hogy meglesz. A magyar vétó nem először hozza kellemetlen helyzetbe az EU-t. Így akadályozta meg például a magyar diplomácia az EU és az Arab Liga közötti megállapodás aláírását. Ez a dokumentum amúgy többek között az illegális bevándorlás visszaszorítása érdekében született volna.  De ugyanígy fúrta meg Magyarország például az afrikai országokkal kötendő megállapodást, a Kína fő külpolitikai-gazdasági projektjét elítélő közös nyilatkozatot vagy egy EU-Svájc közötti kapcsolatokról szóló határozatot.

Illés Béla akár egy forintért is eladja focicsapatát, amit a közpénzből épített ajándékstadion fojt meg

Publikálás dátuma
2019.05.01. 11:14

Fotó: Szombathely.hu
Szombathelynek kellett lépnie, hogy életben maradjon a Haladás.
A Szombathelyi haladás NB1-es foci csapatát működtető kft. többségi tulajdonosa, a Halmill Kft. azzal a kéréssel fordult az önkormányzathoz a közgyűlésen, hogy az előirányzott támogatás mellett plusz 150 milliót adjon a város, ennyi kell a csapat az életben maradáshoz - írja az ugytudjuk.hu. (Ezzel az összeggel együtt Szombathely éves szinten 275 millió forintot költene focira.) A kisebbségi tulajdonos a szombathelyi önkormányzat, a jogok gyakorlója pedig a kormánypárti polgármester Puskás Tivadar. Nemény András az Éljen Szombathely frakcióvezetője azt mondta: elfogadhatatlan, hogy valaki több száz millió forintot kér az önkormányzattól, ráadásul úgy, hogy két nappal a licencehez (ami ahhoz szükséges, hogy a Haladás az NB1-ben játszhasson) szükséges dokumentumok pótlási határideje előtt kell erről a summáról, és a focicsapat jövőjéről dönteni.
Illés Béla a többségi tulajdonos Halmill Kft. képviseletében többek között azt mondta: az utóbbi 12 évben stabil hátterű csapatot hoztak létre, a többségi tulajdonos 2015-ben 1,1 milliárd forintot tettek bele a klubba. A közgyűlésen Illés némiképp kiakadt, mondván: kapott ő már hideget-meleget azóta, hogy a Haladás többségi tulajdonosa lett - ezért ha valakit érdekel, akkor 1 forintért átadja a többségi tulajdont.  A város minden esetre kinyitotta a pénztárcát és adott pénzt, ezt azonban szigorú feltételekhez szabta. Teljes átvilágítás lesz a klubnál, hogy meg tudják nevezni, az összes felelőst, akik a kialakult helyzetért tettek. A tulajdonosoknak készfizető kezességet kell vállalniuk, ami azt jelenti, hogy ha nem kapják meg a licencet, akkor azonnal vissza kell fizetniük a kapott pénzt. A most adott pénzt előrehozott támogatásként számolják el. Vagyis 3 évig nem kap több önkormányzati támogatást a klub. Volt még egy nagyon érdekes hozadéka a tegnapi közgyűlésnek, ahol a Haladás Sportkomplexum üzleti tervét is meghallgatták. A tervet egyébként nem fogadta el a közgyűlés, de az kiderült, hogy nincs a jövő szezonra bérleti szerződése a Haladás focicsapatnak a sportlétesítménnyel. Ez pedig elengedhetetlen feltétele licencenek. Hiszen meg kell nevezni a pályát, ahol a csapat játszani fog. A szerződés azért macerás, mert a csapat és a létesítmény között elszámolási vita van. Amíg azt nem rendezték, nem tudnak szerződni a következő szezonra. És itt van a kutya elásva: a Haladás elsősorban az államtól kapott futballstadion miatt van bajban. A kormány december 23-i ülésén a Haladás VSE részére sportszakmai többletfeladatainak támogatására 180 millió forintot biztosított. Az idén közel 350 milliót adott a város a két egyesületnek, de ez is kevés, a tapasztalatokon alapuló számítások szerint évente mintegy 500 millióba kerül a sportkomplexum működtetése.
Szerző
Frissítve: 2019.05.01. 12:03

Orbán szerint a Néppárt öngyilkosságra készül, de ő tudja, hogy élhet túl mégis

Publikálás dátuma
2019.05.01. 10:18

Fotó: Alberto PIZZOLI / AFP
A magyar miniszterelnök receptje szerint a szélsőjobbos Salvini szükséges ahhoz, hogy a legnagyobb jobboldali pártcsalád újra megerősödjön. Mindezt úgy állítja Orbán, hogy maga sem tudja, milyen erőt képvisel majd az olasz kormánypárt EP-választások után.
Matteo Salvinit, a Liga olasz kormánypárt vezetőjét nevezte Európa jelenlegi legfontosabb emberének a migráció megállítása és az EU átalakítása terén Orbán Viktor miniszterelnök, akivel a La Stampa olasz napilap közölt interjút, Salvini magyarországi látogatása előtt. A Paktum Salvinivel egy új Európáért című interjúban Orbán Viktor azt mondta, hogy az Európai Néppárt (EPP) öngyilkosságra készül, és "elsüllyed", ha ismét az európai baloldalhoz akarja kötni magát. Hangsúlyozta, hogy a EPP egyre sikertelenebb, egyre kevesebb néppárti miniszterelnök van Európában, és az EPP-nek májustól kevesebb mandátuma lesz. Arra a kérdésre, hogy nem a kizárás ítélete vár-e a Fideszre a néppártban, a pártelnök-miniszterelnök megjegyezte, hogy ítélettel az EPP-nek kell szembenéznie, mégpedig a választókéval. "Ne kössük össze magunkat a baloldallal, keressünk egy másik utat, az európai jobboldallal való együttműködés útját! Nem tudjuk, Salvini milyen formációt tud majd létrehozni, de reméljük, hogy erőset. A néppártnak együtt kell működnie az európai jobboldallal" - jelentette ki Orbán Viktor. Hozzátette, hogy a Salvini vezette jobboldal és az EPP közeledésében a Silvio Berlusconi vezette Hajrá Olaszországnak (FI) van kulcsszerepe. Hogy mennyire lehet sikeres Salvini protezsálása a Néppártnál, arra Manfred Weber egyik interjúja ad választ, a Néppárt a konzervatív pártcsalád csúcsjelöltje ugyanis azt mondta a német Spiegel hetilapnak, hogy "Orbán Viktor rossz úton halad. Különösen a demokratikus rend alapvető kérdéseiben mutat azonosságot Salvinivel és Jaroslaw Kaczynskivel (utóbbi a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság elnöke - a szerk.) Ez nem az én utam, ez nem az EPP útja".   Orbán szerint a migrációra nincs közös európai megoldás: egy, az uniós pénzügyminiszterek tanácsához hasonló testületet javasol, hogy a schengeni országok belügyminiszterei kormányközi megoldásokat találjanak. Ami a migrációt illeti "tehát Brüsszelnek, a bizottságnak és az Európai Parlamentnek félre kell állnia" - jelentette ki.    A nacionalizmus veszélyét firtató kérdésre Orbán Viktor úgy válaszolt, nem osztja a nacionalizmus negatív értékelését, és jelenleg a veszélyt Brüsszelben látja. "A brüsszeli elit azt mondja, hogy mi a nacionalizmust tápláljuk, mi viszont úgy gondoljuk, hogy a brüsszeli elit az, amely nagy veszélyt gerjeszt azzal, hogy birodalmat akar kiépíteni. De rendben, hagyjuk magunk mögött a nacionalizmussal kapcsolatos terminológiai küzdelmet, írja azt, hogy patrióta vagyok" - mondta. Orbán Viktor hozzátette, azt sem osztja, hogy a nyugati multikulturalizmus képviseli a fejlődést. Ezzel szemben Magyarország nem akarja feladni identitását, és a kereszténységet tartja nemzetmegtartó erőnek - hangoztatta.
Frissítve: 2019.05.02. 09:36