Emberek, Európa, zöldségárak, Orbán neofasiszta haverja - Tóth Bertalan és Karácsony Gergely a Városligetben

Publikálás dátuma
2019.05.01. 13:22

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Európa vagy szociális lesz vagy nem lesz - deklarálta az MSZP és a Párbeszéd a Városligetben, erősen bízva benne, hogy jövőre a szabad Budapesten ünnepelnek.
Volt egy álmunk. Arról, hogy nyugat-európai életszínvonalon élhetünk, arról, hogy nyugat-európai bér jár a munkáért; arról, hogy a politikusokat felelősségre lehet vonni; arról, hogy a jog megvédi az embereket; arról, hogy az uniós támogatások a jobb élet megteremtését szolgálják – vette számba a rendszerváltás és az uniós csatlakozás reményeit Tóth Bertalan az MSZP és a Párbeszéd május elsejei majálisán a Városligetben. Csakhogy a szocialisták elnöke szerint a kormánynak esze ágában sincs a közös álmot szolgálni, az uniós pénzeket saját céljaira fordítja – miközben az emberek sorsa nem érdekli, sőt kifejezetten a magyar munkavállalók ellensége. Elvette a cafeteriát, emlékeztetett mindenkit Tóth Bertalan, így a munkaadók már nem tudják segíteni az étkezést, az utazást, a gyerekek beiskolázását. Aztán a kabinet felszámolta a lakástakarék-pénztárakat, így ellehetetlenítette, hogy a keveset kereső vagy épp idős emberek új otthont vásároljanak, vagy a meglévőt felújítsák. Mindezt úgy, magyarázta az MSZP elnöke, hogy a magyar munkavállalók kétharmada kevesebbet visz haza az átlagbérnél, illetve sok százezer család úgynevezett dolgozói szegénységben él, mert hiába dolgozik mindenki, hó végén így sem tudja kifizetni a számlákat. És végül, figyelmeztetett Tóth Bertalan, a kormány rákényszerítette az országra a rabszolgatörvényt, azt üzenve: „ha többet akarsz keresni, dolgozz többet”. Hát nem - mondta a politikus –, az MSZP azért küzd, hogy a nyolcórás munka mindenkinek biztosítsa megélhetését, és ne kelljen tizenkét-tizenhat órát robotolni. Épp ezért nagyon fontos a munka ünnepén az EP-választásról beszélni, mert egy sikeres szereplés Tóth Bertalan szerint lehetővé teszi, hogy az MSZP és a Párbeszéd az európai politikai színtéren harcoljon meg a magyar munkavállalók jogaiért. A szociális Európa programja keretében a két párt arra törekszik, hogy legyen európai minimális bér, és persze nyugdíj is, hiszen ma egymillió idős ember él szegénységben. Az MSZP és a Párbeszéd egységes európai családi pótlékért is küzd, ugyanis hiszik, hogy gyermekek között nem lehet különbséget tenni, nem lehet kirekeszteni a segítségből azokat, akik szegény családban nőnek fel, azokat, akiket egyetlen szülő kényszerül nevelni, és azokat sem, akikről nem nem házaspárok, hanem élettársak gondoskodnak.  
Most jövők Salgótarjánból - mesélte Tóth Bertalan - egy baloldali vezetésű városból, ahol az ellenzéki pártok együtt ünnepelik a civilekkel és az emberekkel május elsejét, mert mindannyian egy szabad közösség tagjai. A cél az, hogy jövőre minél több szabad városban (értsd: nyert önkormányzati választások után) lehessen ünnepelni május elsejét. Legyen így Budapesten is. A hely, ahol vagyunk szimbolikus hely: a Városliget a világ első közpénzből épített közparkja. 
A város vezetői már kétszáz éve tudták, hogy törődniük kell polgáraik jólétével. Továbbá 1890 óta itt ünneplik a szakszervezetek május elsejét – köszönt be Karácsony Gergely. Aki szerint a múlt büszkeségét beárnyékolja a jelen sötét szimbóluma, hiszen a Városligetben kezdődött Budapest bekebelezése is. A közparkot Zugló előző fideszes polgármester elvette a budapestiektől, csak azért, mert Orbán Viktor fejébe vette, hogy a Várba akar költözni, és kidobta onnan a tudományos, kulturális intézményeket, amelyek részben a Ligetben kapnak helyet. De a baloldal főpolgármester-jelöltje szerint a fák fölé magasodó daruk nem az építkezés, hanem rombolás jelképei. A Városligetet azért dúlják fel, hogy Orbán Viktor az egykori karmelita kolostor erkélyéről mutogathassa Budapestet külföldi vendégeinek, onnan, ahonnan már nem látszanak az emberek hétköznapi problémái. Ezen idén két fontos választáson változtathat az ország - hangsúlyozta Karácsony. Az első arról szól, feladják-e a magyarok az Unió álmát, vagy beletörődnek abba, hogy az EU a jövőben a korrupt kormányok Európáját jelenti. Ráadásul a mostani választás Európa számára is sorskérdés, az EU ugyanis válaszút előtt áll: vagy szociális lesz, vagy nem lesz. A kontinenst feszítő ellentéteket csak akkor lehet kezelni, ha létrejön az emberek Európája. Ha ez elmarad, akkor  Orbán és a hozzá hasonló bajkeverők széttörik az emberek álmát, és szétzúzzák a közösséget – például erre törekszik a most idelátogató neofasiszta Matteo Salvini, olasz belügyminiszter is. És bizony sorsdöntő ez a választás az egész világ szempontjából is, ugyanis a klímaváltozást csak egységesen fellépő Európa állíthatja meg, amíg egyes nagyhatalmakat olyan idióták (lásd: Donald Trump) vezetnek, akik szerint a klímaváltozás nincs is. Aki hajlamos osztani ezt a véleményt - érvelt Karácsony - az menjen ki a piacra, és gondolkozzon el, miért ilyen drágák a zöldségek, gyümölcsök, hány fok van nyaranta egy lakótelepi lakásban, hány ember hal meg, mert szervezete képtelen alkalmazkodni a megváltozott időjáráshoz. Az őszi önkormányzati választás sem kevésbé fontos - emlékeztetett mindenkit Karácsony. A lehetőség, hogy visszavegyék az emberek Budapestet az Orbán-kormánytól. Ugyanis a főváros most az a hely, ahol patkányok mászkálnak az utcákon, ahol elszabadultak az ingatlanárak, ahol tömegével ölik a fákat, ahol senkit nem érdekel, hogy az emberek nem tudják kifizetni a számláikat – mindezt azért, mert Tarlós István elvesztette főpolgármester-jellegét és Orbán helytartójaként üzemel. Egyszóval ahogy az országban, úgy Budapesten is változás kell. Ehhez létre kell hozni azt az egységet, ami garantálja, hogy egy alkalmas jelölt küzdjön meg minden budapestiért.
Szerző
Frissítve: 2019.05.01. 18:18

Így vonultak a szakszervezetek az Andrássy úton

Publikálás dátuma
2019.05.01. 13:14

Fotó: Mohai Balázs / MTI
Munkavállalói jogokat követeltek.
Nagyjából 1000 ember vonult a szakszervezetek felhívására a a Kodály köröndről a Városligetbe. A Magyar Szakszervezeti Szövetség, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma által meghirdetett demonstráción a szakszervezetek követeléseink adnak nyomatékot. Mit követelnek a tiltakozók?
  • A munkavállalókat védő, hatásosabb munka törvénykönyvét.
  • A sztrájkjog újraszabályozását illetve párbeszédet a hatalom birtokosai és a szakszervezetek között.
  • A bérek emelkedését figyelembe vevő nyugdíjemelést valamint rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszer kidolgozását.
  • A korengedményes és korkedvezményes nyugdíjak korszerűbb formában történő visszahozását.
Szerző
Frissítve: 2019.05.01. 16:52

Úgy tűnik, már egyáltalán nem vesznek komolyan minket: az EU figyelmen kívül hagyta a magyar vétót egy Izraelt elítélő nyilatkozat ügyében

Publikálás dátuma
2019.05.01. 12:04
Kai Sauer finn nagykövet
A magyar diplomácia rendszeresen fekszik keresztbe az egységes európai törekvéseknek.
Az Európai Unió gyakorlatilag figyelmen kívül hagyta a magyar kormányzat utolsó pillanatban benyújtott vétóját, és annak ellenére is egyfajta közös álláspontot fogalmazott meg Izrael ügyében az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén - jelentette az EUObserver szerdán.  A brüsszeli hírportál arról számolt be, hogy közvetlenül a hétfői ülés előtt Magyarország elutasította az EU tervezett nyilatkozatát, de az unió soros elnökségét júliustól betöltő Finnország ENSZ-nagykövete azt ennek dacára is felolvasta. Noha Kai Sauer azzal kezdte a felszólalását, hogy huszonhét uniós tagállam nevében beszél, amelyeket Magyarországot kihagyva fel is sorolt, utána olyanokat mondott, hogy "az Európai Unió súlyos aggodalmát fejezi ki a kétállami megoldást veszélyeztető jelenlegi trendek miatt", illetve az EU álláspontját ismertette az izraeli telepek és a palesztin tüntetők halála ügyében. Diplomáciai források szerint alapvetően a jelenlegi román EU-elnökségnek kellett volna előadnia a közösség álláspontját, de ehhez egyetértésre lett volna szükség a tagállamok között. Az EUObserver által megkérdezett illetékesek közölték, hogy Magyarország a "legeslegutolsó pillanatban" fejezte ki tiltakozását, és azt nem is indokolta semmivel, a végeredmény pedig így egyfajta "átmeneti pragmatikus megközelítés" volt a "magyar konokság" miatt. Egy névtelenséget kérő tisztségviselő "arroganciaként" értékelte, hogy az illetékes magyar uniós nagykövet még egy másnapi brüsszeli ülésükön sem adott semmilyen magyarázatot a történtekre. Magyarország az elmúlt két évben most ötödik alkalommal torpedózta meg az EU közös nyilatkozatát Izraellel kapcsolatban, bár volt, hogy ehhez más, például Csehország is csatlakozott. Tavaly pedig kilencszer blokkolta egy Kelet-Jeruzsálemre vonatkozó bizalmas belső jelentés elfogadását. Külpolitikai kérdésekben az EU tagállamai egységes szavazással hoznak határozatokat, azonban pont az ilyen vétók kikerülése érdekében az Európai Bizottság nemrég javaslatot tett a minősített többségi döntéshozatalra való áttérésre. Ezt az EU-tagok többsége, köztük Németország és Franciaország is támogatja, viszont ehhez is egyhangúságra lenne szükség, ami nem valószínű, hogy meglesz. A magyar vétó nem először hozza kellemetlen helyzetbe az EU-t. Így akadályozta meg például a magyar diplomácia az EU és az Arab Liga közötti megállapodás aláírását. Ez a dokumentum amúgy többek között az illegális bevándorlás visszaszorítása érdekében született volna.  De ugyanígy fúrta meg Magyarország például az afrikai országokkal kötendő megállapodást, a Kína fő külpolitikai-gazdasági projektjét elítélő közös nyilatkozatot vagy egy EU-Svájc közötti kapcsolatokról szóló határozatot.