Peregtek a dobok, talpukkal is verték az ütemet a szakszervezeti felvonulás résztvevői, mielőtt elindultak a Kodály köröndről a Városligetbe, a Koós Károly sétányon felállított nagyszínpadhoz. Több bért, több jogot a munkavállalóknak – hirdette a nyolc-tíz szervezet vezetője által közösen tartott molinó a menet élén, amit később hasonló szövegek követtek mindenféle alapanyagon.
Volt, amelyik a korhatár előtti nyugdíjat követelte vissza, mások új Munka törvénykönyvét, szociális párbeszédet sürgettek, vagy azt hirdették: kevesebb túlórát és több jogot a munkásnak, a szakszervezeteknek! Volt lufi, zászló, egyen-mellény, sok megfáradt arc és kevés fiatal.
Na és igen, a lényeg: ijesztően rövid volt ez a menet. A hét elején már lehetett látni, hogy a vidéki tagság nem akar buszokba ülni és a fővárosba zötykölődni a felvonulásra, de a pesti dolgozókat is inkább a gyerekprogramok érdekelték, mint az érdekvédők menete. Kellő távolságból azért sokan figyelték, ahogy haladt a nagyjából ezer emberből álló csoport, sőt lépten-nyomon olyan megjegyzéseket lehetett hallani, mennyire fontos, amit a szakszervezetek csinálnak. Szimpatizálok velük – jelentette ki határozottan egy középkorú asszony, amikor mellé értem, de a kérdésre, hogy akkor miért nem áll be a sorba, csak egy csodálkozó tekintet volt a válasz.
Nem hozta lázba aztán a felvonulókat az a tíz beszéd sem, amit végig kellett volna hallgatniuk. Az elején még hangos taps fogadta Thiébaut Webert, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) szövetségi titkárát és Jan Willem Goudriaant, az Európai Közszolgálati Szakszervezeti Szövetség (EPSU) főtitkárát, amikor magyarul üdvözölték a hallgatóságot, de ahogy telt az idő, úgy zsugorodott a tömeg.
Közösen kell megállítani a magyar dolgozók kihasználását, a nemzetközi szakszervezeti szövetségek ebben támogatják magyar társaikat – hangsúlyozták a vendégek, majd Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke sorolta a dolgozók követeléseit a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségétől A munka törvénykönyve és a sztrájktörvény szakszervezetekkel egyeztetett módosításáig. Ezek mellett tett hitet Szilágyi József, a LIGA Szakszervezetekhez tartozó villamosipari szakma érdekképviseletének vezetője is.
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke az oktatási rendszer hibáira hívta fel a figyelmet. Kuti László szerint a multik érdekeit szolgálja, hogy alacsonyan képzett fiatalok kerülnek ki a munkaerőpiacra, vagy hogy nyelvvizsga nélkül a diplomásoknak is alacsony bért fizethetnek. A jövőre felkészítő, biztos megélhetést nyújtó szakmákra azért is szükség lenne, mert a fiatalok csak ilyen háttérrel mernek gyereket vállalni - tette hozzá Kiss Nikoletta, a MASZSZ Ifjúsági Tagozatának vezetője.
Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke arról számolt be, hogy a kormány több hete nem hajlandó együtt leülni a közszféra országos sztrájkbizottságának tagjaival, fel akarja szalámizni őket. Az érdekvédők csütörtökre akarták meghívni a kabinet képviselőit, ám váratlanul több tárca is épp erre a napra javasolt időpontokat az egyes szakterületek képviselőinek. Ha ezt a módszert folytatja a kormány, elkerülhetetlen lesz a sztrájk a közszférában – értékelte a helyzetet Földiák. Az ilyen megmozdulások szervezésében rutinosnak számító Boros Péterné, a köztisztviselők szakszervezetének elnöke ezt a gondolatot folytatva hangsúlyozta, új tagokért indulnak harcba, mert az Orbán-kormány csak az erőből ért, ha tömeggel találja szemben magát, meghátrál.
Számtalan jelzést kap lapunk is, hogy az utóbbi hónapok látványos és sikeres akciói nyomán megkezdődött a szakszervezeti taglétszám emelkedése. A csekély érdeklődés azonban arra figyelmeztet, hogy az eredményes bértárgyalási kör után sem engedhetik meg maguknak a lazítást az érdekvédők.
