Hiába kéri Guaidó, a hadsereg nem akar fellázadni

Publikálás dátuma
2019.05.02. 09:00

Fotó: FEDERICO PARRA / AFP
Egyelőre nincs foganatja az ellenzéki vezér felszólításának, hogy a fegyveres erők döntsék meg Nicolás Maduro hatalmát.
Juan Guaidó, a demokratikusan megválasztott parlament elnöke, aki szerint az elnöki palota lakója választási csalásnak köszönheti uralmát, ezért - még a télen - önmagát nyilvánította Venezuela ideiglenes vezetőjének, és aki élvezi az Egyesült Államok támogatását, kedden egy caracasi légitámaszponton elhangzott beszédében megpróbálta, de nem tudta maga mellé állítani a hadsereget. A SEBIN, a venezuelai titkosszolgálat vezetője, Manuel Ricardo Cristopher Figuera mindenesetre elpártolt Madurótól. Guaidó beszédének elhangzása közben a támaszponton lövések dördültek, de ezzel kapcsolatosan nincsenek megbízható további értesülések.  A biztonsági szervek erőszakot alkalmaztak kődobáló fiatalok egymástól elszigetelt csoportjaival szemben. Az egyik caracasi tüntetésen több tucatnyian sebesültek meg, és körülbelül egy tucat embert őrizetbe vettek.  Maduro azt állította, hogy meghiúsították az amerikaiak által ösztönzött puccskísérletet, a hadsereg továbbra is mellette áll, és hogy az országba „nagyrészt” visszatért a nyugalom. Az elnök – hogy nyomatékosítsa állítását - Vladimir Padrino védelmi miniszterrel együtt jelent meg a többségében a kormány által finanszírozott Telesur televízióban.  A szerdai helyszíni beszámolók azonban pattanásig feszült helyzetről, további készülő ellenzéki demonstrációkról szóltak. 
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a Twitteren közölte, hogy az Egyesült Államok teljes mértékben támogatja Guaidó felhívását a katonai felkelésre. John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó szerint a venezuelai hadseregnek ki kell állnia "a legitim intézmények mellett a demokrácia bitorlóival szemben". "Veletek vagyunk" - üzente a Maduro-rendszer ellen tüntető venezuelaiaknak Mike Pence amerikai alelnök is. Kellyanne Conway, Donald Trump elnök tanácsadója úgy fogalmazott: itt az ideje, hogy Maduro békésen átadja a hatalmat.  Később Pompeo a CNN-nek adott interjújában azt mondta: Maduro készen állt arra, hogy elhagyja az országot és Kubába meneküljön, de Moszkva maradásra bírta. Trump közben a Twitteren felszólította Kubát, hogy hagyjon fel a Maduro-rendszer katonai támogatásával, ellenkező esetben az amerikai kormány "totális embargót" rendel el a szigetország ellen. Washingtonban sajtóértekezletet tartott Guaidó képviselője, Carlos Vecchio, arra szólítva fel a venezuelaiakat, hogy "maradjanak az utcán a szabadság kivívása érdekében", a hadsereg tagjait pedig arra ösztökélte, hogy csatlakozzanak a tüntetőkhöz. "Eljött a pillanat Maduro számára, hogy távozzon a hatalomból" - fogalmazott Vecchio az újságíróknak. Az amerikai szövetségi légügyi hatóság megtiltotta valamennyi amerikai légitársaságnak a 26 ezer láb - mintegy 8000 méter - alatti berepülést a venezuelai légtérbe, és egyúttal elrendelte a jelenleg Venezuelában tartózkodó amerikai légitársaságok gépeinek és a magánrepülőknek, hogy 48 órán belül hagyják el a dél-amerikai országot. A döntést a hatóság "a növekvő mértékű politikai bizonytalanságokkal és feszültségekkel" indokolta. A Maduro-rendszert katonai jelenlétével is támogató Oroszország külügyminisztéruma a zavargások és az erőszak elkerülésére szólította fel a venezuelai ellenzéket. A tárca szerint az ellenzék a konfrontáció erőszakos eszközeihez folyamodott a békés rendezés helyett. Az orosz közlemény sürgette, hogy a kormányellenes erők mondjanak le az erőszakról a vérontás elkerülése végett.
A caracasi orosz nagykövetség a TASZSZ hírügynökségnek azt a tájékoztatást adta, hogy a Venezuelában lévő orosz katonák nem avatkoztak be az eseményekbe, mert ők műszaki szakemberek, akik a kétoldalú haditechnikai együttműködési megállapodás keretében karbantartási és kiképzési feladatokat hajtanak végre. A diplomáciai képviselet védelmének megerősítését egyelőre nem tervezik, mert az ország "törvényes kormánya" ellenőrzése alatt tartja a helyzetet, és a hadsereg is az ő oldalán áll. Antonio Guterres ENSZ-főtitkár a Venezuelában egymással szemben álló feleket „maximális visszafogottságra” szólította fel az erőszak elkerülése, a nyugalom helyreállítása érdekében.  Az európai országok egyelőre visszafogottan reagáltak a venezuelai fejleményekre. A politikai válság rendezése érdekében új választások megrendezését javasolták, abban viszont nem jött létre egységes uniós álláspont, hogy támogassák vagy sem az ellenzék hatalomátvételi törekvését. Nyilatkozatában az Európai Unió elítélte az erőszak minden formáját, és „szabad, tisztességes választásokat” szorgalmazott. Az európai politikusok közül az olasz Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke állt ki a leghatározottabban az ellenzék oldalán: spanyol nyelvű Twitter-bejegyzésében úgy vélekedett, hogy történelmi jelentőségű események tanúi vagyunk, a dél-amerikai országba visszatér a demokrácia és a szabadság. „Szabadítsuk fel Venezuelát” - fogalmazott a konzervatív Tajani., akinek a hazája egyébként az egyike annak a mindössze négy uniós tagországnak, amelynek a kormánya nem biztosította támogatásáról Guaidót, amikor a 35 éves ellenzéki politikus önmagát deklarálta Venezuela törvényes átmeneti államfőjének. Olaszország mellett a másik három ilyen EU-tagállam Görögország, Ciprus és Szlovákia. Itáliában egyébként a koalíció jobboldali populista tagja, a Liga Guaidó elismerése mellett lett volna, ám baloldali populista partnere, az Öt Csillag Mozgalom ezt ellenezte. Szlovákia azt hangsúlyozza, hogy bár pillanatnyilag nem ismeri el Guaidót államfőnek, Maduró beiktatásán sem képviseltette magát a tavalyi elnökválasztás után. A dél-amerikai országokkal különleges viszonyt ápoló Spanyolország olyan diplomáciai finomhangolást választott, hogy elismeri ugyan Guaidót, de madridi különmegbízottját nem hajlandó nagykövetnek minősíteni.
Témák
Venezuela

Feleséggé „léptette elő” királyi szeretőjét a thai uralkodó

Publikálás dátuma
2019.05.02. 08:58
Maha Vadzsiralongkorn királynővé teszi korábbi szeretőjét, Szuthida Na Ajudhját
Fotó: THAI TV POOL / AFP or licensors
A korábban tábornokká kinevezett nőről mindenki tudta, hogy a király ágyasa, így most több előjogot is kap.
Feleségül vette saját biztonsági szolgálatának vezetőjét a thaiföldi király: Maha Vadzsiralongkorn ezzel a királynői címet adományozta korábbi szeretőjének – idézi a BBC a királyi ház közleményét. A meglepetésszerű bejelentés azután történt, hogy a 66 éves Vajdzsiralongkornt a napokban megkoronázták, és szentelt vízzel áldották meg. A frissen koronázott (de posztját 2016 óta betöltő) király szerdán megkérte tábornoki rangban szolgáló szeretője, a 40 éves Szuthida Na Ajudhja kezét – majd ugyanaznap királynővé is tette. Szudhita a földön fekve várta, míg az uralkodó néhány csepp szentelt víz segítségével királynővé választotta őt - a megalázó póz egyébként bevettnek számíthat az udvarban, hiszen az uralkodó udvaroncai is földre kuporodtak a szertartás közben. 
A nő korábban a kevésbé tiszteletreméltó „királyi szerető” címét viselhette, de most már a királynői előjogokat is élvezheti, a thai uralkodóház pedig szó szerint előléptetésnek nevezte a házassági ceremóniát. 
Szerző

Öngyilkosságba hajszolt rendőrök

Publikálás dátuma
2019.05.02. 08:30

Fotó: ANNE-CHRISTINE POUJOULAT / AFP
Franciaországban a belbiztonsági erők tagjai közül sokan vetnek véget önkezükkel életüknek. A pontos okokat a szakemberek sem ismerik.
Franciaországban manapság nem jó rendőrnek lenni. A sárgamellényesek november óta minden szombaton kemény munkát adnak az egyes alakulatoknak. Ráadásul a mozgalom szélsőséges tagjai mintha csak azért mennének tüntetni, hogy balhét okozzanak, törjenek, zúzzanak. Párizs több részén, így a Champs Élysée-n betiltották a tüntetéseket. A megmozdulások mélypontja az volt, amikor nemrégiben a rendőrséggel szemben álló tömeg azt kezdte el skandálni: „Legyetek öngyilkosok”. Egy nem új keletű, de a szőnyeg alá söpört problémával bosszantották a belbiztonsági erőket. mind több rendőr vet véget önkezével életének, vélhetőleg talán a rengeteg munka okozta stressz miatt. Eric Morvan, a francia rendőrség igazgatója levélben fordult a mintegy 150 ezer munkatársához, és azt írta: semmi kivetnivaló sincs abban, ha elismerik, rosszul érzik magukat rendőrként. „Ez nem az emberi gyengeség jele” – hangoztatta Morvan.
Idén különösen riasztó a helyzet. Az év eleje óta már 29 rendőr vetett véget önkezével életének, az előző évben összesen 35-en lettek öngyilkosok.

A párizsi belügyminisztérium ezért prevenciós központot hozott létre. Júniustól kezdve a nehéz helyzetbe került munkatársak bármikor tárcsázhatnak egy számot. A vonal túlsó végén pszichológus áll a rendelkezésükre, aki lelki segélyt nyújt. Christophe Castaner belügyminiszter szerint a jövőben igyekeznek másképpen viszonyulni a rendőrség soraiban tapasztalható öngyilkosság kérdéséhez, bátran beszélnek majd a kérdésről, hogy a rendőrök is könnyebben nyíljanak meg. Sokan azt kérdezik, miért nem foglalkoztak már hamarabb a témával. A rendőrszakszervezet évekkel korábban felhívta a figyelmet a drámai jelenségre. Statisztikák szerint ugyanis az eltelt két évtized folyamán esztendőnként 30 és 60 közötti rendőrségi alkalmazott vetett véget önkezével életének. A csendőrségnél ezzel szemben általában jóval alacsonyabb az öngyilkosok száma. A párizsi belügy már egy évvel ezelőtt tett bizonyos óvintézkedéseket, hogy segítséget nyújtsanak a bajba jutott munkatársaknak – emlékeztetett a Neue Zürcher Zeitung. Ám az akkori intézkedéseket mind a rendőrségi szakszervezet, mind egyéb érdekcsoportok kevesellték. Arra mutattak rá, hogy a kormányzat csak tüneti kezelést hajt végre, és nem a valós okokkal foglalkozik. Gyakran ugyanis az egyes esetek vizsgálatánál az illetékesek arra a következtetésre jutnak, hogy személyes okok vezettek az öngyilkossághoz, és nem a rendőri munka vezetett a tragédiához. A szakszervezetek szerint ez álságos, és mielőbb változtatni kellene a munkakörülményeken. A francia médiában az elmúlt hónapokban több névtelen beszámolót is lehetett olvasni arról, milyen siralmas körülmények között kell dolgozniuk a rendőrség alkalmazottainak. Egy sor rendőr azt tette szóvá, hogy a sárgamellényesek megmozdulásai óta rendkívüli pszichés nyomás nehezedik rájuk. Jelentősen emelkedett a szolgálati órák száma, szüntelenül bevetésen kell lenniük, számolatlanul kell teljesíteniük a túlórákat, miközben a felszerelésük minősége kívánnivalót hagy maga után. Már az állandó terrorfenyegetés árnyékában is folyamatos volt a pszichikai nyomás, de tavaly november óta összehasonlíthatatlanul rosszabbá vált a helyzet. Jól mutatja a komoly kihívást, hogy a legnagyobb tüntetések idején összesen 89 ezer rendőrt mozgósítottak. A folyamatos megterhelés hatására a kormányzat december végén bejelentette, kifizetik a túlórát.  Kérdés viszont, hogy valóban csak a több megterhelés miatt növekedett-e az öngyilkosságok száma. Sébastian Roché kriminológus a Le Monde hasábjain óva intett a hamis következtetések levonásától. Szerinte csak a túlórák megnövekedése még nem magyarázza a tragikus jelenséget. Meglátása szerint az okok között szerepelhet a rendőrség és a lakosság nem éppen felhőtlen viszonya. A rendőrség megítélése az utóbbi hónapokban némiképp romlott, mivel tagjai több ízben gumilövedékeket használtak a sárgamellényesekkel szemben. E bevetések során sokan megsérültek. Ettől függetlenül manapság Franciaországban a rendőrség még mindig a leghitelesebb intézmények közé tartozik. Egy felmérés szerint ugyanis a megkérdezettek háromnegyede alakított ki kedvező véleményt róla. Egyelőre azonban a szakértők sötétben tapogatóznak a valós okokat illetően. 2014-ben és 2017-ben például 55, illetve 51 öngyilkosságot jegyeztek fel a rendőrségnél. Catherine Pinson, a rendőrség pszichológiai szolgálatának vezetője 2018-as parlamenti meghallgatásán arról számolt be, hogy ez legalább 10-15 okra vezethető vissza. A rendőröknél nagy rizikófaktort jelent, hogy fegyverrel rendelkeznek, gyakran találkoznak a halállal, folyamatos készenlétben kell lenniük. Ám még ezek egyvelege sem magyarázza a jelenséget. Szakértők rámutatnak, azért sem lehet tudni a valós okokat, mert komolyan vehető vizsgálat még nem folyt arról, miért is ennyire magas az öngyilkosságok száma. Mindenesetre sokat elmond az is, hogy a rendőrök kilencven százaléka azt mondja gyermekének: bármilyen hivatást választhat, csak rendőrnek ne menjen.