Hiába kéri Guaidó, a hadsereg nem akar fellázadni

Egyelőre nincs foganatja az ellenzéki vezér felszólításának, hogy a fegyveres erők döntsék meg Nicolás Maduro hatalmát.

Juan Guaidó, a demokratikusan megválasztott parlament elnöke, aki szerint az elnöki palota lakója választási csalásnak köszönheti uralmát, ezért - még a télen - önmagát nyilvánította Venezuela ideiglenes vezetőjének, és aki élvezi az Egyesült Államok támogatását, kedden egy caracasi légitámaszponton elhangzott beszédében megpróbálta, de nem tudta maga mellé állítani a hadsereget. A SEBIN, a venezuelai titkosszolgálat vezetője, Manuel Ricardo Cristopher Figuera mindenesetre elpártolt Madurótól. Guaidó beszédének elhangzása közben a támaszponton lövések dördültek, de ezzel kapcsolatosan nincsenek megbízható további értesülések.

A biztonsági szervek erőszakot alkalmaztak kődobáló fiatalok egymástól elszigetelt csoportjaival szemben. Az egyik caracasi tüntetésen több tucatnyian sebesültek meg, és körülbelül egy tucat embert őrizetbe vettek.

Maduro azt állította, hogy meghiúsították az amerikaiak által ösztönzött puccskísérletet, a hadsereg továbbra is mellette áll, és hogy az országba „nagyrészt” visszatért a nyugalom. Az elnök – hogy nyomatékosítsa állítását - Vladimir Padrino védelmi miniszterrel együtt jelent meg a többségében a kormány által finanszírozott Telesur televízióban.

A szerdai helyszíni beszámolók azonban pattanásig feszült helyzetről, további készülő ellenzéki demonstrációkról szóltak.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a Twitteren közölte, hogy az Egyesült Államok teljes mértékben támogatja Guaidó felhívását a katonai felkelésre. John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó szerint a venezuelai hadseregnek ki kell állnia "a legitim intézmények mellett a demokrácia bitorlóival szemben". "Veletek vagyunk" - üzente a Maduro-rendszer ellen tüntető venezuelaiaknak Mike Pence amerikai alelnök is. Kellyanne Conway, Donald Trump elnök tanácsadója úgy fogalmazott: itt az ideje, hogy Maduro békésen átadja a hatalmat.

Később Pompeo a CNN-nek adott interjújában azt mondta: Maduro készen állt arra, hogy elhagyja az országot és Kubába meneküljön, de Moszkva maradásra bírta. Trump közben a Twitteren felszólította Kubát, hogy hagyjon fel a Maduro-rendszer katonai támogatásával, ellenkező esetben az amerikai kormány "totális embargót" rendel el a szigetország ellen.

Washingtonban sajtóértekezletet tartott Guaidó képviselője, Carlos Vecchio, arra szólítva fel a venezuelaiakat, hogy "maradjanak az utcán a szabadság kivívása érdekében", a hadsereg tagjait pedig arra ösztökélte, hogy csatlakozzanak a tüntetőkhöz. "Eljött a pillanat Maduro számára, hogy távozzon a hatalomból" - fogalmazott Vecchio az újságíróknak.

Az amerikai szövetségi légügyi hatóság megtiltotta valamennyi amerikai légitársaságnak a 26 ezer láb - mintegy 8000 méter - alatti berepülést a venezuelai légtérbe, és egyúttal elrendelte a jelenleg Venezuelában tartózkodó amerikai légitársaságok gépeinek és a magánrepülőknek, hogy 48 órán belül hagyják el a dél-amerikai országot. A döntést a hatóság "a növekvő mértékű politikai bizonytalanságokkal és feszültségekkel" indokolta.

A Maduro-rendszert katonai jelenlétével is támogató Oroszország külügyminisztéruma a zavargások és az erőszak elkerülésére szólította fel a venezuelai ellenzéket. A tárca szerint az ellenzék a konfrontáció erőszakos eszközeihez folyamodott a békés rendezés helyett. Az orosz közlemény sürgette, hogy a kormányellenes erők mondjanak le az erőszakról a vérontás elkerülése végett.

A caracasi orosz nagykövetség a TASZSZ hírügynökségnek azt a tájékoztatást adta, hogy a Venezuelában lévő orosz katonák nem avatkoztak be az eseményekbe, mert ők műszaki szakemberek, akik a kétoldalú haditechnikai együttműködési megállapodás keretében karbantartási és kiképzési feladatokat hajtanak végre. A diplomáciai képviselet védelmének megerősítését egyelőre nem tervezik, mert az ország "törvényes kormánya" ellenőrzése alatt tartja a helyzetet, és a hadsereg is az ő oldalán áll.

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár a Venezuelában egymással szemben álló feleket „maximális visszafogottságra” szólította fel az erőszak elkerülése, a nyugalom helyreállítása érdekében.

Az európai országok egyelőre visszafogottan reagáltak a venezuelai fejleményekre. A politikai válság rendezése érdekében új választások megrendezését javasolták, abban viszont nem jött létre egységes uniós álláspont, hogy támogassák vagy sem az ellenzék hatalomátvételi törekvését. Nyilatkozatában az Európai Unió elítélte az erőszak minden formáját, és „szabad, tisztességes választásokat” szorgalmazott.

Az európai politikusok közül az olasz Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke állt ki a leghatározottabban az ellenzék oldalán: spanyol nyelvű Twitter-bejegyzésében úgy vélekedett, hogy történelmi jelentőségű események tanúi vagyunk, a dél-amerikai országba visszatér a demokrácia és a szabadság. „Szabadítsuk fel Venezuelát” - fogalmazott a konzervatív Tajani., akinek a hazája egyébként az egyike annak a mindössze négy uniós tagországnak, amelynek a kormánya nem biztosította támogatásáról Guaidót, amikor a 35 éves ellenzéki politikus önmagát deklarálta Venezuela törvényes átmeneti államfőjének.

Olaszország mellett a másik három ilyen EU-tagállam Görögország, Ciprus és Szlovákia. Itáliában egyébként a koalíció jobboldali populista tagja, a Liga Guaidó elismerése mellett lett volna, ám baloldali populista partnere, az Öt Csillag Mozgalom ezt ellenezte. Szlovákia azt hangsúlyozza, hogy bár pillanatnyilag nem ismeri el Guaidót államfőnek, Maduró beiktatásán sem képviseltette magát a tavalyi elnökválasztás után. A dél-amerikai országokkal különleges viszonyt ápoló Spanyolország olyan diplomáciai finomhangolást választott, hogy elismeri ugyan Guaidót, de madridi különmegbízottját nem hajlandó nagykövetnek minősíteni.