Nyolcszázezer embert menekítenek ki a Fani ciklon miatt Indiában

Publikálás dátuma
2019.05.02. 11:11

Fotó: AFP
Az államban 14 körzetből evakuálják az embereket. A turistáknak azt tanácsolták, hogy hagyják el a part menti területeket.
Nyolcszázezer embert menekítenek ki buszokon és vonatokon csütörtökön India északkeleti részén, a Bengáli-öböltől nyugatra a közelgő Fani trópusi ciklon útjából. A meteorológiai előrejelzések szerint a rendkívül heves, egyes helyeken óránként 200 kilométeres sebességet elérő széllökések péntekre jutnak el Orisza állam déli partvidékéhez. Az államban 14 körzetből evakuálják az embereket, akiket óvóhelyeken, iskolákban és kollégiumi épületekben helyeznek el – derült ki a helyi kormányzat közleményéből. A turistáknak is azt tanácsolták, hogy hagyják el a part menti területeket. Az időjárási viszonyok ugyancsak nagyon zordak lesznek a tengeren Nyugat-Bengália, Tamil Nadu és Ándhra Pradesh szövetségi államok partvidékén – mondták kormányzati tisztviselők. Indiában a ciklonok időszaka áprilistól decemberig tart, ekkor csapnak le heves viharok a területre hatalmas emberi és anyagi károkat okozva, és átnyúlva a szomszédos Bangladesbe is. Két évtizede Orisza államban 30 óra alatt tízezer ember halt meg egy ciklonban. Hat évvel ezelőtt, 2013-ban pedig mintegy egymillió embert kellett kimenekíteni egy másik ciklon útjából, ezrek életét megmentve ezzel.
Szerző
Témák
India ciklon

Európai körútra indul Pompeo

Publikálás dátuma
2019.05.02. 10:28

Fotó: ERNESTO BENAVIDES / AFP
Az amerikai külügyminiszter Finnországba, Németországba, az Egyesült Királyságba és Grönlandra látogat.
Négy országot érintő európai körútra indul pénteken Mike Pompeo amerikai külügyminiszter – jelentette be szerdán a washingtoni külügyminisztérium. A tárcavezető Finnországba, Németországba, az Egyesült Királyságba és Grönlandra látogat. A közlemény szerint a finnországi Rovaniemi városában – amely Lappföld fővárosa – az amerikai diplomácia vezetője beszédet mond az 1991-ben alakult Északi-sarkvidéki Tanács ülésén, felvázolva az Egyesült Államok politikai elképzeléseit a térséggel kapcsolatban. Az Északi-sarkvidék jogi státusza többnyire rendezetlen, és tudósok azt gyanítják, hogy a mélyben a Föld feltáratlan olajkészletének 13 százaléka, a földgáz 30 százaléka, valamint szén, gyémánt és értékes fémek egész sora rejlik. A térség jelentőségét az Egyesült Államok számára jól érzékelteti, hogy Joseph Dunford, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője 2015-ben a kinevezése előtti meghallgatáson kiemelte, hogy a Pentagon számára gazdasági és politikai megfontolásokból kivált fontos az Északi-sark vidéke. Az Északi-sarkvidéki Tanács üléséről Mike Pompeo Németországba utazik, ahol Berlinben tárgyalásokat folytat majd Angela Merkel kancellárral és Heiko Maas külügyminiszterrel. A tárgyalások témája Oroszország, Ukrajna, Kína, Szíria és a Nyugat-Balkán lesz. Jövő hétfőn Mike Pompeo Londonban Theresa May kormányfővel és Jeremy Hunt külügyminiszterrel tárgyal, továbbá beszédet mond az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság kapcsolatairól. Az amerikai külügyminisztérium ugyan nem ejt szót róla, de elemzők szerint Pompeo előkészíti Donald Trump június elején esedékes londoni vizitjét is. Körútja utolsó állomásán, Grönlandon, az amerikai diplomácia irányítója Kim Kielsen kormányfővel és Ane Lone Bagger külügyminiszterrel, valamint Anders Samuelsen dán külügyminiszterrel találkozik. A kétoldalú kérdések mellett Grönlandon is megvitatják majd az Ézsaki-sark vidékével kapcsolatos "közös érdekeken alapuló" ügyeket.
Szerző

Leszámolnak a pénzmosó bankokkal

Publikálás dátuma
2019.05.02. 10:00

Fotó: Shutterstock
Már 395 bankot zártak be Oroszországban 2013 óta.
Oroszországban a pénzmosás elleni küzdelem jegyében áprilisban megvonták az „Ivanovo” bank működési engedélyét, miután a sorozatos figyelmeztetések és korlátozások hatástalanok maradtak. Ez a 395. orosz bank, amelyet bezártak 2013 óta. Nem egészen hat év alatt felére csökkent a bankok száma. A Novaja Gazeta kommentátora herkulesi teljesítménynek nevezi, hogy sikerült bezárni a piszkos pénzek mosodáit. Különösen sikeresnek minősíti a 2016-os esztendőt, amikor 93 bank engedélyét vonták vissza. A betétek biztosítására létrejött ügynökség több mint hatszáz bűncselekményről tett jelentést a hatóságoknak, ezek alapján 486 büntető ügyet indítottak. Csakhogy az állam nem jutott hozzá az ellopott pénzekhez, mivel azokat kimenekítették az országból, természetesen újra átmosott formában. A bűntettek elkövetői is külföldre menekültek. Az ellenük való fellépést eleve megnehezíti, hogy a bűnözők magukat politikai üldözöttnek állítják be, és gyakran politikai menedékjogban részesülnek. A Nemzetközi Ipari Bank egykori tulajdonosa vagy a moszkvai terület volt pénzügyminisztere elleni orosz fellépés ugyanakkor azt példázza,  hogy még ha sikeres is, nagyon sok pénzt és időt emészt fel a bírósági eljárás végigvitele.  Az elmúlt évtized leforgása alatt az okozott kárnak még az egy százalékát sem sikerült behajtania a biztosítási ügynökségnek. A ritkaságszámba menő hírek egyike, hogy a lengyel-fehérorosz határon sikerült elfogni Andrej Lazarjov bankárt, akit hat évi, büntetőtelepen letöltendő szabadságvesztésre ítéltek több mint egymilliárd rubel elsikkasztásáért. A Novaja Gazeta kommentátora úgy véli, volna kitől tanulni. A globális válság után az amerikai és az európai hatóságok a nagy nemzetközi bankoktól bírság vagy kompenzáció formájában több mint 320 milliárd dollárt vontak el arra hivatkozva, hogy csalást vagy adóelkerülést követtek el. Ennek az összegnek az 56 százalékát a költségvetés, 38 százalékát a bankok ügyfelei kapták meg. Kína sem kíméli csalókat.  Az orosz média szerint a bankok bezárásával csak annyit érnek el, hogy a miliárdok külföldi offshore cégekhez, vagy pedig - átmosott formában - legálisan működő bankokhoz kerülnek. Ideje lenne annak is, hogy "a pénzmosás nagy vesztesei", Kínától Oroszországon, Brazilián, Indián, Nigérián, Mexikón át Egyiptomig összefogjanak, és nemzetközi bíróságot állítsanak fel - írja az orosz sajtó. Ettől még messze vagyunk, így maradnak a kis lépések. A TASZSZ állami hírügynökség beszámolója szerint az „Ivanovo” bank után április derekán megvonták az engedélyt a betétbiztosítási rendszerhez tartozó „Trojka-D Bank Moscow”-tól is, amely törvényt sértett, mivel nem szolgált hiteles információkkal a kötelező ellenőrzés alá tartozó műveletekről, rendszeresen tévesen becsülte meg a kötelező tartalékok összegét, elrejtette valós pénzügyi helyzetének állapotát, megsértette a betétesek érdekeit. Az áprilisi történésekhez tartozik az is, hogy hét és félmilliárd rubeles sikkasztás gyanúja miatt letartóztatták az engedélyétől már korábban megfosztott és csődeljárás alá vont „Jugra Bank” fő részvényesét, Alekszej Hotyint.    
Szerző
Témák
Oroszország