Európai körútra indul Pompeo

Publikálás dátuma
2019.05.02. 10:28

Fotó: ERNESTO BENAVIDES / AFP
Az amerikai külügyminiszter Finnországba, Németországba, az Egyesült Királyságba és Grönlandra látogat.
Négy országot érintő európai körútra indul pénteken Mike Pompeo amerikai külügyminiszter – jelentette be szerdán a washingtoni külügyminisztérium. A tárcavezető Finnországba, Németországba, az Egyesült Királyságba és Grönlandra látogat. A közlemény szerint a finnországi Rovaniemi városában – amely Lappföld fővárosa – az amerikai diplomácia vezetője beszédet mond az 1991-ben alakult Északi-sarkvidéki Tanács ülésén, felvázolva az Egyesült Államok politikai elképzeléseit a térséggel kapcsolatban. Az Északi-sarkvidék jogi státusza többnyire rendezetlen, és tudósok azt gyanítják, hogy a mélyben a Föld feltáratlan olajkészletének 13 százaléka, a földgáz 30 százaléka, valamint szén, gyémánt és értékes fémek egész sora rejlik. A térség jelentőségét az Egyesült Államok számára jól érzékelteti, hogy Joseph Dunford, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője 2015-ben a kinevezése előtti meghallgatáson kiemelte, hogy a Pentagon számára gazdasági és politikai megfontolásokból kivált fontos az Északi-sark vidéke. Az Északi-sarkvidéki Tanács üléséről Mike Pompeo Németországba utazik, ahol Berlinben tárgyalásokat folytat majd Angela Merkel kancellárral és Heiko Maas külügyminiszterrel. A tárgyalások témája Oroszország, Ukrajna, Kína, Szíria és a Nyugat-Balkán lesz. Jövő hétfőn Mike Pompeo Londonban Theresa May kormányfővel és Jeremy Hunt külügyminiszterrel tárgyal, továbbá beszédet mond az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság kapcsolatairól. Az amerikai külügyminisztérium ugyan nem ejt szót róla, de elemzők szerint Pompeo előkészíti Donald Trump június elején esedékes londoni vizitjét is. Körútja utolsó állomásán, Grönlandon, az amerikai diplomácia irányítója Kim Kielsen kormányfővel és Ane Lone Bagger külügyminiszterrel, valamint Anders Samuelsen dán külügyminiszterrel találkozik. A kétoldalú kérdések mellett Grönlandon is megvitatják majd az Ézsaki-sark vidékével kapcsolatos "közös érdekeken alapuló" ügyeket.
Szerző

Leszámolnak a pénzmosó bankokkal

Publikálás dátuma
2019.05.02. 10:00

Fotó: Shutterstock
Már 395 bankot zártak be Oroszországban 2013 óta.
Oroszországban a pénzmosás elleni küzdelem jegyében áprilisban megvonták az „Ivanovo” bank működési engedélyét, miután a sorozatos figyelmeztetések és korlátozások hatástalanok maradtak. Ez a 395. orosz bank, amelyet bezártak 2013 óta. Nem egészen hat év alatt felére csökkent a bankok száma. A Novaja Gazeta kommentátora herkulesi teljesítménynek nevezi, hogy sikerült bezárni a piszkos pénzek mosodáit. Különösen sikeresnek minősíti a 2016-os esztendőt, amikor 93 bank engedélyét vonták vissza. A betétek biztosítására létrejött ügynökség több mint hatszáz bűncselekményről tett jelentést a hatóságoknak, ezek alapján 486 büntető ügyet indítottak. Csakhogy az állam nem jutott hozzá az ellopott pénzekhez, mivel azokat kimenekítették az országból, természetesen újra átmosott formában. A bűntettek elkövetői is külföldre menekültek. Az ellenük való fellépést eleve megnehezíti, hogy a bűnözők magukat politikai üldözöttnek állítják be, és gyakran politikai menedékjogban részesülnek. A Nemzetközi Ipari Bank egykori tulajdonosa vagy a moszkvai terület volt pénzügyminisztere elleni orosz fellépés ugyanakkor azt példázza,  hogy még ha sikeres is, nagyon sok pénzt és időt emészt fel a bírósági eljárás végigvitele.  Az elmúlt évtized leforgása alatt az okozott kárnak még az egy százalékát sem sikerült behajtania a biztosítási ügynökségnek. A ritkaságszámba menő hírek egyike, hogy a lengyel-fehérorosz határon sikerült elfogni Andrej Lazarjov bankárt, akit hat évi, büntetőtelepen letöltendő szabadságvesztésre ítéltek több mint egymilliárd rubel elsikkasztásáért. A Novaja Gazeta kommentátora úgy véli, volna kitől tanulni. A globális válság után az amerikai és az európai hatóságok a nagy nemzetközi bankoktól bírság vagy kompenzáció formájában több mint 320 milliárd dollárt vontak el arra hivatkozva, hogy csalást vagy adóelkerülést követtek el. Ennek az összegnek az 56 százalékát a költségvetés, 38 százalékát a bankok ügyfelei kapták meg. Kína sem kíméli csalókat.  Az orosz média szerint a bankok bezárásával csak annyit érnek el, hogy a miliárdok külföldi offshore cégekhez, vagy pedig - átmosott formában - legálisan működő bankokhoz kerülnek. Ideje lenne annak is, hogy "a pénzmosás nagy vesztesei", Kínától Oroszországon, Brazilián, Indián, Nigérián, Mexikón át Egyiptomig összefogjanak, és nemzetközi bíróságot állítsanak fel - írja az orosz sajtó. Ettől még messze vagyunk, így maradnak a kis lépések. A TASZSZ állami hírügynökség beszámolója szerint az „Ivanovo” bank után április derekán megvonták az engedélyt a betétbiztosítási rendszerhez tartozó „Trojka-D Bank Moscow”-tól is, amely törvényt sértett, mivel nem szolgált hiteles információkkal a kötelező ellenőrzés alá tartozó műveletekről, rendszeresen tévesen becsülte meg a kötelező tartalékok összegét, elrejtette valós pénzügyi helyzetének állapotát, megsértette a betétesek érdekeit. Az áprilisi történésekhez tartozik az is, hogy hét és félmilliárd rubeles sikkasztás gyanúja miatt letartóztatták az engedélyétől már korábban megfosztott és csődeljárás alá vont „Jugra Bank” fő részvényesét, Alekszej Hotyint.    
Szerző
Témák
Oroszország

Nem megy el a bizottság meghallgatására az amerikai igazságügyi miniszter

Publikálás dátuma
2019.05.02. 09:46
Bill Barr
Fotó: SAUL LOEB / AFP
Az amerikai igazságügyi tárca vezetője nem ment el az egyik képviselőházi bizottság előtti meghallgatásra, mert ott a törvényhozók mellett szakjogászok is kérdéseket tettek volna fel neki.
William Barr minisztert szerdán a republikánus többségű szenátus igazságügyi bizottsága faggatta a Mueller-jelentés kezelésmódjáról, csütörtökön pedig az ugyanazon szakirányú képviselőházi bizottság előtt kellett volna megjelennie. Az ellenzéki demokraták által irányított képviselőházi testületben azonban nem csupán maguk a bizottsági tag képviselők, hanem az általuk alkalmazott jogi szakértők is kérdezhették volna Barrt. A miniszter erre már nem volt hajlandó, és lemondta megjelenését. Minisztériuma egyúttal azt is közölte: nem tesz eleget Jerrold Nadler, a képviselőházi igazságügyi bizottság demokrata párti elnöke azon kérésének, hogy bocsássák a bizottság rendelkezésére a Mueller-jelentés teljes, szerkesztetlen, az egyelőre kitakart részeket is láthatóvá tevő változatát. A szóban forgó jelentést a különleges ügyészként eljáró Robert Mueller készítette, aki 2017 májusától, vagyis 22 hónapon át azt vizsgálta, összejátszott-e Donald Trump republikánus kampánycsapata a 2016-os elnökválasztás kimenetelét befolyásolni - Hillary Clinton demokrata párti jelöltet lejáratni - próbáló oroszokkal, illetve hogy az elnökké választott Trump akadályozta-e az igazságszolgáltatást menetét a nyomozás hátráltatásával. 
Miután Mueller végső formába öntötte erről szóló, 448 oldalas beszámolóját, eljuttatta azt a „megrendelő”, vagyis az igazságügyi minisztérium – személyében időközben lecserélt, immár Trumphoz hűséges – vezetőjének. Barr a terjedelmes dokumentum alapján március 24-én közzétett egy négy oldalas összefoglalót. Ebben megállapította, hogy a két gyanúpontban Mueller nem teljesen azonos következtetésre jutott. A büntetőjogilag értékelhető összejátszást a kampánycsapat részéről nem találta igazolhatónak, Trump magatartását illetően azonban – miközben ott sem jutott arra a következtetésre, hogy vádemelést kell kezdeményeznie az igazságszolgáltatás akadályozása miatt – nem minősítette tisztázottnak az elnököt a vádpont alól. Barr azonban úgy szövegezte meg összefoglalóját, hogy annak alapján Trump diadalittasan bejelentette: minden gyanú alaptalannak bizonyult. A demokraták nem nyugodtak, kikérték a teljes szöveget, és – bizonyos részeket, adatokat kitakarva – lényegében megkapták az egész jelentést, amiből az derült ki, hogy a miniszter bizony „kozmetikázott”, Mueller igenis fényt derített az elnök számos olyan kijelentésére, illetve megnyilvánulására, amely nem fedte a valóságot, illetve a nyomozás akadályozásának a szándékára utalt, csak éppen a különleges ügyész a maga részéről nem kívánt fekete-fehér következtetést levonni. Mueller március 27-én levelet is írt Barrnak, amelyben tiltakozott a négy oldalas összefoglaló sommás kitételei miatt, és kérte őt, hogy tegyen közzé bővebb verziót a jelentéséből, de a miniszter a kérést elutasította. Szerdán aztán a szenátusi szakbizottság előtt kitartott amellett, hogy a jelentés alapján nincs ok bűnvádi eljárás megindítására.   
Frissítve: 2019.05.02. 16:38