Az Orbán-kormány a nemzeti vagyont érintő legdrágább beruházást a törvényi tiltás ellenére kivonta a magyar bíróság joghatósága alól – ezzel indokolta csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján Jávor Benedek, hogy miért tett ügyészségi feljelentést a tervezett paksi bővítésről szóló szerződés ügyében. Mint emlékezetes, a 2014 decemberében a Paks2 Zrt. és a Roszatom leányvállalata között megkötött kontraktust a magyar kormány 30 évre titkosította – a Jávor által indított eljárások nyomán először az Európai Bizottság minősítette a megállapodás bizonyos részleteit (például az orosz félnek 20 évre biztosított fűtőanyag-beszállítási monopóliumot, illetve a minden részletre kiterjedő titkosságot) jogsértőnek, majd egy adatigénylési perben a Fővárosi Törvényszék februárban úgy döntött, hogy a szűken értelmezett üzleti titkokon túl a szerződés szövegének nagy részét nyilvánosságra kell hozni. Ezután végeztethette el az EP-képviselő a továbbra is lényeges elemeket – az árat, a fizetési ütemezést, a felelősségi kérdéseket, a felmondás módozatait – titokban tartó szöveg jogi elemzését.
Mint lapunknak elmondta, az első problémát az okozta, hogy a szerződés nem magyar nyelven íródott, csak orosz és angol változatai vannak (ami azt valószínűsíti, hogy döntően Moszkvában íródott). Önmagában ez is törvénysértő, mivel a nemzeti vagyonról szóló törvény az országhatárokon belül lévő vagyonelemekre vonatkozóan kizárólag a magyar nyelv használatát engedélyezte az aláírás időpontjában – amit azóta egy utólagos törvénymódosítással igyekeztek legitimizálni. De van súlyosabb probléma is: ugyanaz a törvényhely a magyar jog alkalmazását, illetve a magyar bíróság kizárólagos joghatóságát írja elő a nemzeti vagyonnal kapcsolatos jogvitákban, ennek ellenére azonban a szerződés a svájci jogot nevezi meg irányadóként. -Vagyis a kormány önként lemondott a szuverenitás egy lényeges eleméről: a magyar állam legdrágább beruházását kiengedte a magyar jog és a magyar igazságszolgáltatás hatálya alól – fogalmazott Jávor, azt is hozzátéve, hogy a jogellenes kitétel minimálisan a szerződés módosítását teszi szükségessé, de akár annak érvénytelenségét is okozhatja. A Polgári Törvénykönyv (Ptk) vonatkozó előírása szerint „Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik”, és szintén a Ptk tartalmazza, hogy „az ügyész keresetet indíthat a szerződés semmisségének megállapítása vagy a semmisség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt” - ezért fordult a politikus a feljelentéssel a Legfőbb Ügyészséghez, illetve személyesen Polt Péter legfőbb ügyészhez.
Jávorék ugyanakkor más visszásságot is találtak a szövegben. Az ún. preambulum B bekezdése odaígéri a jelenleg is működő paksi atomerőmű bezárásának, leszerelésének és ártalmatlanításának munkálatait a Roszatomnak, méghozzá (ugyanúgy, ahogy Paks II. esetében) mindenféle versenyeztetés illetve közbeszerzés nélkül. Az EP-képviselő ezzel kapcsolatban kiemelte: a különböző becslések szerint 730-1600 milliárd forintos, azaz a paksi bővítés árának közel felére rúgó óriásprojektről van szó, amelynek a költségeit egy nemzetközi közbeszerzés jelentősen leszoríthatná. Megalapozott a gyanú, hogy a verseny nélküli megbízás komoly kárt okoz a beruházás költségeit viselő magyar államnak. Jávor Benedek ebben az ügyben az Európai Bizottságtól kér jogorvoslatot, az említett passzus ugyanis az EU belső piaci és versenyjogi rendelkezéseit is sérti. Ahogyan a politikus kérdésünkre kifejtette, ismeretei szerint a Bizottság a paksi szerződés ezen aspektusával korábban nem foglalkozott, így van rá remény, hogy az Orbán-kormányt a hátrányos rendelkezések megváltoztatására fogja utasítani.
