Előfizetés

Ezért fájhat az anyukák dereka

Barabás Júlia
Publikálás dátuma
2019.05.03. 12:12
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A terhesség alatti és gyakran szülés után is megmaradó derékfájdalmak hátterében különféle okok állhatnak.
Egy újdonsült anyuka szinte folyamatosan hajolgat; emelgeti a babát, ráadásul általában a terhesség miatt már megterhelt, gyengébb törzsizmokkal, nagy valószínűséggel nem is helyes technikával teszi. A fokozott igénybevétel és a kevés pihenés következtében megsérülhet a porckorong, sőt sérv is kialakulhat – mondta a Népszavának Friedmann Éva gyógytornász. 
Terhesség a hasizmot is megviselheti; „szétnyílhat”. Rectus diastasis – azaz szétnyílt hasizom- esetén a két egyenes hasizom között futó kötőszövetes rész túlnyúlik. Ha ez a szülés után 10-12 hétig spontán nem jön helyre, vagyis nem záródik be a rés, érdemes szakemberhez fordulni, mert ugyan a megmaradó „terhespocak” eleinte inkább csak esztétikai jellegű, később derékfájdalmakat is okozhat, ha ugyanis a hasizmok nem tartanak megfelelően, a gerincmerevítő kisizmok túlterhelődhetnek. A hasizmok további gyengülése következtében kialakult helytelen testtartás a gerinc- és köldöksérvnek is táptalaja lehet. A megváltozott statika miatt a kismedencei szervekre nagyobb nyomás nehezedik, ami a süllyedésükhöz vezethet, ami később akár inkontinenciás panaszokat is okozhat.
A kezeléshez érdemes szakember segítségét kérni. Az öndiagnózis és az innen-onnan szerzett, internetről vadászott tanácsok, helytelenül végrehajtott gyakorlatok még ronthatnak is az állapoton. A legtöbb esetben a testtartásjavítás, az ergonómiai szabályok elsajátítása és betartása, valamint a törzsizomzat megerősítése elegendő a derékpanaszok enyhítésére. Gerincsérv esetén a panaszok súlyosságától függően gyógytorna, orvosi beavatkozás: fájdalom- és gyulladáscsökkentés vagy fizikoterápia is szükséges lehet – mondta Friedmann Éva. 

Inkább megelőzni!

A szülés utáni regenerációnak a gátizomzat erősítésén túl a törzstartó-, a has- és a gerinc kisizmainak karbantartásáról is kell szólnia. Fontos – nem csak kismamáknak - a helyes, azaz egyenes derékkal történő emelés, és megfelelő hordozóeszközt használni, ha pedig a baba már hét kilónál már nehezebb, javasolt háton hordozni. A szoptatáshoz célszerű párnát használni – tanácsolta a gyógytornász.

Az Uffizi képtár igazgatója szerint hamisítvány a Leonardo-hajfürt

MTI
Publikálás dátuma
2019.05.03. 09:30

Fotó: VINCENZO PINTO / AFP
Kétségbe vonta Eike Schmidt, a firenzei Uffizi képtár igazgatója, hogy Leonardo da Vinci hajtincse lenne az a relikvia, amelyet a reneszánsz művész halálának 500. évfordulója alkalmából kiállítottak szülővárosában, a toszkánai Vinciben.
"Egyetlen szakértő sem hiszi, hogy a hajtincs igazi"

- jelentette ki a német művészettörténész a Leonardo él című, az év végéig megtekinthető kiállításon látható darabról.

A csütörtökön közszemlére tett hajtincs egy amerikai gyűjtemény darabja. A szervezők szerint a franciaországi Amboise-ben 1519. május 2-án elhunyt művész hajából származik. A hajfürttel együtt bemutattak egy bronzgyűrűt is, amelyet állítólag Leonardo viselt.
Az élete utolsó éveiben betegeskedő, egy olasz kutatás szerint feltehetően több szélütésen is átesett festőművész I. Ferenc francia király meghívására érkezett a városba, ahol egy újabb roham okozhatta a halálát. Feltételezett maradványait őrző sírja az amboise-i királyi kastély Szent Hubertusz kápolnájában található. Eike Schmidt szerint azonban nagyon valószínűtlen, hogy a haját relikviaként megőrizték volna, mivel ez a szokás nem volt jellemző a reneszánszra, csak a romantika korában, a 19. században vált elterjedtté. Szerinte az állítólagos ereklye arra sem érdemes, hogy részletesebben foglalkozzanak vele.
A hajtincs bemutatását Alessandro Vezzosi, a kiállítás egyik szervezője világpremierként jelentette be. A relikvia francia eredetéről szóló dokumentumot is bemutatják a kiállításon. A szervezők azt is közölték, hogy DNS-vizsgálattal akarják hitelesíttetni a hajtincset. Vezzosi, a reneszánsz kor kutatója hangsúlyozta, nem állítják "százszázalékosan", hogy Leonardo hajszálairól van szó, de most lehetőség van arra, hogy a belőle nyerhető DNS-t összehasonlítsák a polihisztor lángelme Toszkánában élő és franciaországi, spanyolországi sírokban talált elhunyt leszármazottainak genetikai örökségével. Leonardo sírjának megbolygatását nem tervezik, a DNS-teszt elvégzéséhez elegendőek az élő és halott leszármazottaktól származó minták - mondta Vezzosi, aki a következő hónapokra ígérte a vizsgálat eredményét. 
A képkeretbe applikált hajtincs néhány tucat világos - fehértől a szőkéig terjedő - hajszálból áll, és a "Leonardo da Vinci haja" olvasható mellette franciául. Az állítólagos relikviák a múlt századra és egy amerikai gyűjtőre vezethetők vissza, tőle egy másik, szintén amerikai és névtelenséget kérő gyűjtő vásárolta, aki az évforduló alkalmából kapcsolatba lépett az olasz kutatókkal. 
Vezzosi szerint megállapítást nyert, hogy a Leonardo da Vinci hajtincsének és gyűrűjének mondott relikviák hajdan Arsene Houssaye (1814-1896) francia író, a vidéki múzeumok főfelügyelőjének birtokában voltak, akit 1863-ban bíztak meg azzal, hogy folytasson ásatásokat az amboise-i sírban. Az ásatások során találtak egy csontvázat - jobb kezével a feje alatt -, továbbá sírkőtöredékeket, amelyeknek hiányos felirata a reneszánsz mesterre utalhat, ezen kívül I. Ferenc király korából származó olasz és francia érmeket, némi szakáll- és egy megőszült haj maradványait. Vezzosi verziója szerint megtartotta magának a két relikviát, amiket az amerikai Harold K. Sighley annak egyik leszármazottjától vásárolt meg 1925-ben Párizsban.
A toszkánai Vinciben az évforduló alkalmából két újabb, Leonardónak szentelt magánmúzeum is nyílt csütörtökön.

Új típusú demenciát azonosítottak

MTI
Publikálás dátuma
2019.05.02. 16:16
Illusztráció
Fotó: Ole Spata/dpa Picture-Alliance / AFP
A demencia új típusát azonosították amerikai kutatók, amelynek a tünetei az Alzheimer-kóréhoz hasonlóak, ezért sokakat tévesen diagnosztizálhattak.
Idős páciensek millióit diagnosztizálhatták korábban tévesen, akár egyharmaduk is a demencia egy másik formájában szenvedhet - írta a BBC hírportálja. A most azonosított kór (LATE, limbic-predominant age-related TDP-43 encephalopathy) leginkább a 80 év felettieket sújtja. Ebben a korcsoportban öt ember közül egy szenved a betegségtől a tudósok szerint, akik több ezer elhunyt mintáit elemezve ismerték fel az új kórt. Időnként csak a halál után lehet a demencia jeleit az agyban megfigyelni, nincs olyan teszt, amelyik kimutatná. A LATE-re a TDP-43 nevű fehérjék agyi felhalmozódása jellemző, az Alzheimer-kórra két másik fehérje, az amiloid és a tau lerakódásai.
A tudósok régóta nagy erőkkel keresik a gyógymódot, a betegség sok oka és típusa miatt eddig eredménytelenül, az elbutulásra jelenleg sincs hatásos kezelés. Az új kór jobb megismerése új gyógymódok kifejlesztéséhez vezethet a kutatók szerint. Pete Nelson, a tanulmány vezető szerzője, a Kentucky Egyetem tudósa elmondta, hogy az általuk LATE-nek nevezett betegség mindig is jelen volt.
Az Alzheimer-kór olyasmi, amiről mindenki tudja, hogy elbutulást okoz, ám más betegségek is állhatnak a tünetek hátterében. Amit mi LATE-nek neveztünk, az egyik leggyakoribb az okok közül. Sok a tennivaló, terápiákat kell kidolgozni rá, a mi munkánk jelentheti a kiinduló pontot - magyarázta. Hozzátette, hogy az eddig Alzheimer-kórral diagnosztizáltak közül sokan kétség kívül az újonnan felfedezett betegségben szenvedtek. Robert Howard, a University College London tudósa szerint 
"valószínűleg ez az utóbbi öt év legfontosabb tanulmánya a demencia kutatásában".