Ezért fájhat az anyukák dereka

Publikálás dátuma
2019.05.03. 12:12
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A terhesség alatti és gyakran szülés után is megmaradó derékfájdalmak hátterében különféle okok állhatnak.
Egy újdonsült anyuka szinte folyamatosan hajolgat; emelgeti a babát, ráadásul általában a terhesség miatt már megterhelt, gyengébb törzsizmokkal, nagy valószínűséggel nem is helyes technikával teszi. A fokozott igénybevétel és a kevés pihenés következtében megsérülhet a porckorong, sőt sérv is kialakulhat – mondta a Népszavának Friedmann Éva gyógytornász. 
Terhesség a hasizmot is megviselheti; „szétnyílhat”. Rectus diastasis – azaz szétnyílt hasizom- esetén a két egyenes hasizom között futó kötőszövetes rész túlnyúlik. Ha ez a szülés után 10-12 hétig spontán nem jön helyre, vagyis nem záródik be a rés, érdemes szakemberhez fordulni, mert ugyan a megmaradó „terhespocak” eleinte inkább csak esztétikai jellegű, később derékfájdalmakat is okozhat, ha ugyanis a hasizmok nem tartanak megfelelően, a gerincmerevítő kisizmok túlterhelődhetnek. A hasizmok további gyengülése következtében kialakult helytelen testtartás a gerinc- és köldöksérvnek is táptalaja lehet. A megváltozott statika miatt a kismedencei szervekre nagyobb nyomás nehezedik, ami a süllyedésükhöz vezethet, ami később akár inkontinenciás panaszokat is okozhat.
A kezeléshez érdemes szakember segítségét kérni. Az öndiagnózis és az innen-onnan szerzett, internetről vadászott tanácsok, helytelenül végrehajtott gyakorlatok még ronthatnak is az állapoton. A legtöbb esetben a testtartásjavítás, az ergonómiai szabályok elsajátítása és betartása, valamint a törzsizomzat megerősítése elegendő a derékpanaszok enyhítésére. Gerincsérv esetén a panaszok súlyosságától függően gyógytorna, orvosi beavatkozás: fájdalom- és gyulladáscsökkentés vagy fizikoterápia is szükséges lehet – mondta Friedmann Éva. 

Inkább megelőzni!

A szülés utáni regenerációnak a gátizomzat erősítésén túl a törzstartó-, a has- és a gerinc kisizmainak karbantartásáról is kell szólnia. Fontos – nem csak kismamáknak - a helyes, azaz egyenes derékkal történő emelés, és megfelelő hordozóeszközt használni, ha pedig a baba már hét kilónál már nehezebb, javasolt háton hordozni. A szoptatáshoz célszerű párnát használni – tanácsolta a gyógytornász.
Szerző

Milliónyi magyar nem is tudja, hogy magas a vérnyomása

Publikálás dátuma
2019.05.02. 15:35

Fotó: Alice S. / AFP/BSIP
Egy teljes magyarországnyi ember hal meg magas vérnyomás okozta betegségben a világon évente, és bár a felnőtt lakosság harmadának hypertoniája van, csak a fele tud róla. A betegség, amely a szív-, érrendszeri betegségek, a stroke és a demencia rizikófaktora, rendszeres vérnyomásméréssel, illetve megfelelő életmóddal megelőzhető lenne.
Fontos a rendszeres vérnyomásmérés és a gyógyszeres terápia betartása, hiszen a kezeletlen magas vérnyomás (hypertonia) számos komoly megbetegedés forrása lehet - mondta a vérnyomásmérés hónapjának kezdetén az egészségügyi államtitkár sajtótájékoztatón. Horváth Ildikó mindenkit arra buzdít, menjen el háziorvosához, és nézesse meg vérnyomásértékét.
A világon évente egy magyarországnyi ember hal meg magas vérnyomás okozta betegségben, a világ felnőtt lakosságának pedig harmada szenved ebben a betegségben, azonban csak fele van tisztában az állapotával.

A magas vérnyomás a hazai szív- és érrendszeri halálozások leggyakoribb okozója - mondta Járai Zoltán, a Magyar Hypertónia Társaság elnöke. Becslésük szerint Magyarországon 
egymillió ember élhet úgy magas vérnyomással, hogy nem tud róla,

ezért is fontos, hogy évente legalább egyszer megmérjük. A hypertonia a koszorúsér-, a nyakiütőér-betegségek és az alsóvégtagi verőérbetegségek legfontosabb kockázati tényezője - hangsúlyozta Andréka Péter, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet főigazgatója, aki a gyógyszeres terápia betartását emelte ki. A tapasztalatok szerint a magas vérnyomással kezelt betegek jelentős része nem éri el a 140/90 alatti célértéket, mert valamiért nem veszik be gyógyszereiket - mondta Vajer Péter, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ alapellátási igazgatója.
Hazánkban évente 30 ezer stroke-ot regisztrálnak, ennek több mint fele a magas vérnyomásra vezethető vissza. Úgynevezett agyi kisérbetegséget is okozhat hypertonia, amelynek egyik lehetséges következményeként tartják számon a demencia és az Alzheimer-kór kialakulását - mondta Óváry Csaba, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet főigazgatója. A szakember úgy fogalmazott: a megelőzés a kezünkben van, hiszen ha idejében kiderül a betegség, akkor a súlyosabb, egészséget romboló folyamatok mérsékelhetők, megelőzhetők.

Életmóddal megelőzhető

A magas vérnyomás az esetek többségében az életmóddal befolyásolható megbetegedés. A megfelelő táplálkozás, a rendszeres mozgás, a dohányzásmentes életvitel mind hozzájárul a szervezet normális vérnyomásértékéhez. Az egészségügyi államtitkár kiemelte, a közétkeztetésben az ételekkel bevitt sómennyiség mértékének csökkentését 2014 óta rendelet szabályozza. Egy 2017-es felmérés azonban azt mutatta, az érintett cégek csupán hatvan százaléka tartja be a jogszabályban foglaltakat. Horváth Ildikó hangsúlyozta, mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy ez megváltozzon.
Májusban az ország számos pontján lehet ingyenes vérnyomásmérésre jelentkezni, a helyszínek megtalálható a Magyar Hypertónia Társaság honlapján, illetve a társaság Facebook-oldalán. Csütörtökön a Batthyány téren 10-18 óráig egy szűrőbuszban lehet ingyenes vérnyomásmérést kérni.
Szerző
Frissítve: 2019.05.02. 15:39

Depresszióra hajlamosít a túl sok munka

Publikálás dátuma
2019.05.01. 11:40
Illusztráció
Fotó: Eric Audras/PhotoAlto / AFP
Csapdában érzik magukat azok a nők, akik túl sok időt töltenek munkával – egy új kutatás szerint a túl sok munka depressziót okoz a nők jó részénél.
Jóval fogékonyabbak a hangulati zavarra azok a nők, akik sokat dolgoznak – írta a Napi Doktor egy új kutatás alapján.  A szakemberek szerint a hetente 40 órát dolgozó nőkkel összehasonlítva az 55 órát vagy ennél is többet vállalók jellemzően többször számolnak be depressziós tünetekről, ahogy azok is, akik hétvégente is dolgoznak. A brit felnőtteket vizsgáló tanulmány nem bizonyítja, hogy a túl sok munka okozza a depressziót, de az összefüggést igen.
A kutatócsapat több olyan tényezőt is megjelölt, amelyek növelhetik a depresszió kockázatát. Ilyen a jövedelem, a képzettség szintje, illetve a családi állapot is. Ide sorolták a technológia fejlődésével kialakuló személyes idő csökkenését is; az okoseszközök megteremtették a mindig elérhetőséget, de ennek már az elvárását is.

Inkább a nők

Vannak olyan országok, ahol a nők kevesebb időt töltenek a munkahelyükön, mint a férfiak. A házasoknak, és akiknek gyerekeik vannak, még kevesebbet kell dolgozniuk. Ez helyes is, mert a tanulmány szerint a nők számára különösen ijesztő a túl sok munka, miközben őket jobban sújtja a munkahelyi és az otthoni teendők közötti egyensúlyozás. Az idővel való zsonglőrködés, a munkahelyi nyomás, a felelősség még megterhelőbb, ha munkájukat meg sem fizetik. Gyakran meg kell küzdeniük a környezetükkel is, amely nem csak támogató emberekből áll. Mindez súlyosbíthatja a szomorúságot.
A Journal of Epidemiology and Community Health szaklapban megjelent tanulmányba 23 ezer brit dolgozót vontak be. A kérdőív vizsgálta az önbecsülést, önbizalmat, rákérdezett a napi tevékenységek élvezetére, valamint arra, hogyan alszanak az alanyok és miként küzdenek meg a mindennapi problémákkal. A 12-es pontszám depresszióra utalt, az eredmények szerint azok a nők, akik 55 vagy ennél több órát dolgoztak hetente, 11,8-as pontszámot értek el, szemben a 35-40 órát dolgozókkal, akik a 11-et súrolták. A férfiak körében azok mutattak több depressziós tünetet, akik hétvégén is dolgoztak.
Szerző
Témák
depresszió munka