A génszerkesztett babák korát éljük, több százezer forintért pedig már mindent megtudhatunk magunkról

Publikálás dátuma
2019.05.05. 13:03

Fotó: Shutterstock
Génmanipulált gyerekek, DNS-kísérletek és illegális, embriókon végzett szűrővizsgálatok. Már rég nem a klónozás a trendi téma a kutatók körében. A cégek pedig az üzleti lehetőséget is meglátták az egyre vonzóbb géntérképes vizsgálatokban. Több százezer forintért már mindent megtudhatunk magunkról. Akkor is, ha ez olykor többet árt, mint használ.
A tudomány megállíthatatlanul fejlődik, mindennaposak a genetikai kísérletek, és az emberi DNS manipulációja is csak az aktuális szabályozáson múlik. A beavatkozások nagy része emberek esetében jelenleg illegális, de a határok folyamatosan változnak. „Ami néhány évvel ezelőtt még szembement azzal, amit általában a tudomány- és a génetika elfogad, az mára már lehet legális egy új eljárásnak vagy innovációnak hála. Ha létrejön egy nemzetközi konszenzus, az újraírhatja a határokat” – mondja Falus András immunológus, professzor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Szerinte jó példa erre a génmódosítások, génszerkesztések egyik módszere, az úgynevezett Crispr/Cas9, amit néhány éve fedeztek fel. A módszer alkalmas lehet örökölt genetikai hibák eltávolítására és jelentősen átírhatja a korábbi szabályokat, ennek hála sokkal pontosabban dolgozhatnak a kutatók, jobban „célozhatnak”, a hibalehetőségek száma jelentősen csökken. Egyelőre azonban nem legális, éppen ezért komoly felháborodást okozott, mikor He Jiankui kínai kutató tavaly arra használta a technológiát, hogy génmanipulációt hajtson végre embriókon.

Nem ismert következmények

A kísérletben részt vevő nyolc pár (HIV-pozitív apák és HIV-negatív anyák) önkéntesen jelentkeztek, a cél az volt, hogy megelőzzék a HIV-fertőzést az utódoknál. A kínai professzor szerint a módszernek hála a szervezet védetté válhat számos, eddig gyógyíthatatlan vírussal szemben. A génmanipuláció azonban a Forbes magazin cikke szerint a kínai nemzeti egészségügyi szervezetnek sem tetszett, a professzor ugyanis súlyos jogsértéseket követett el és etikai szabályokat szegett meg. Az ügyben nyomozást is indítottak. Egyelőre nem tudni, hogy a módosítás később milyen következményekkel jár majd a kísérlet nyomán született ikerlányok életében, ahogy azt sem, hogy milyen hatással lehet az ő gyermekeikre. Növeli-e például a rák kockázatát. „Nem tudni, hogy mennyi idős embriókon végezték el a génmódosítást, de az biztos, hogy illegális volt az eljárás. Az elmélet azonban működhet, sőt egyes kutatók már azon is dolgoznak, hogy ne csak embriókon, hanem felnőtteken is alkalmazni lehessen a génmódosítást. Kérdés, hogy a módosítás milyen módon öröklődik majd az ivarsejtekkel. Itt újabb jogi és etikai kérdések merülnek fel, és egyelőre azt sem tudjuk teljes bizonyossággal, hogy milyen hatékonysággal működik a módszer” – szögezi le Falus András.

Óriási biznisz a géntérkép

Magyarországon az Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos Kutatásetikai Bizottságnak kell engedélyt adni minden, emberen folyó kísérlethez, ha ez hiányzik, a kísérlet illegális. Az ország orvosi egyetemein és több magánintézetnél legálisan működik úgynevezett biobank, ahonnan a kutatók emberi DNS-t kaphatnak kísérleti célokra, de ez kizárólag a kutatási célt szolgálja. „Ha például 50 éven felüli, magas vérnyomással küzdő férfiak DNS-én szeretnék vizsgálatokat végezni azért, hogy megnézzem, egy adott gén gyakrabban fordul-e elő az egyik változatában, mint a másikban, akkor a mintákat ezektől a DNS-raktáraktól (biobankoktól) kérhetem. Ez legális, hiszen a minta anonim, nem tudom, hogy kinek a DNS-ét vizsgálom” – mondja az immunológus. A tudományos fejlődésben rejlő anyagi lehetőségek sokak pénztárcáját dagasztják, egyre nagyobb üzlet a személyes géntérkép megalkotása, amit jó pénzért bárki megcsináltathat magának. Ezt felhasználhatják arra, hogy meghatározzák a rizikótényezőket, azaz, hogy kinek milyen betegségekre lehet hajlama. A vizsgálat azonban rendkívül drága, akár félmillió forint is lehet, és Falus András szerint a gyakorlati haszna messze nem olyan nagy, mint amekkora ijedtséget okozhat. „Léteznek Alzheimer-kórra, a kissejtes tüdőrákra vagy akár a melanomára hajlamosító génváltozatok, génminták, de ha valaki megcsináltat egy ilyen vizsgálatot, és olyan eredményt kap, hogy háromszor akkora az esélye a melanomára, mint a hasonló rasszba tartozó embertársainak, az még nem jelent sokat. Ha ugyanis az adott etnikumban a betegség előfordulása 2 százalék, akkor ez emelkedik 6 százalékra. Ez a rizikó akár életmóddal is befolyásolható, és messze nem biztos, hogy a betegség ki is alakul. A géntérképes vizsgálat tudományos, orvosi magyarázat nélkül a laikusok között óriási pánikot okozhat. Hatására kialakulhat betegségtudat akkor is, ha valójában egyáltalán nem beteg az adott személy. Éppen ezért nagyon kell vigyázni ezekkel a vizsgálatokból levonható következtetésekkel” – szögezi le az immunológus. Az utóbbi időben nagyon divatos lett az is, hogy valaki azért kér géntérképet, hogy megtudja, hány százalékban magyar, kínai, amerikai, esetleg indián származású. A cégeknek komoly bevételt hoz ez az egyébként nem túl hasznos vizsgálat. Jóllehet ma már elvileg az emberi klónozásra is képes a tudomány, de ez a világon mindenhol tiltott, és Falus András szerint a tudomány is inkább a génszerkesztés, azaz a genetikai gyógyítás felé megy. Attól persze még nagyon messze vagyunk, hogy rutinszerűen kiszűrjék, majd javítsák a hibákat már embriókorban. Magyarországon azonban világszínvonalú munka folyik ezen a területen, és sok a nemzetközi együttműködés is.

Legális és illegális vizsgálatok

Ugyan a legális génszerkesztés még nem napi gyakorlat, mesterséges megtermékenyítés során beültetés előtt, embriókorban már most is végeznek diagnosztikai és szűrővizsgálatokat. Az úgynevezett preimplantációs genetikai diagnosztika, vagyis a PGD Magyarországon is engedélyezett. A vizsgálatot akkor végzik, ha van valamilyen szülői eltérés, ami miatt a genetikai rendellenesség megjelenésének kockázata magas, vagyis 10 százalék feletti – tudtuk meg Kónya Mártontól, a Czeizel Intézet laborvezető biológusától. „Kromoszómális eltérés lehet például a szülői eredetű, öröklött Down-szindróma, génszintű eltérés okozza a vérzékenységet, izomsorvadást vagy a cisztás fibrózist” – mondja a szakember. Magyarországon azonban viszonylag ritkán csinálnak PGD-t, és ennek nemcsak orvosi, hanem anyagi okai is vannak. A módszer ugyanis rendkívül drága, 100 ezer és 1 millió forint között mozog az embriók számától függően. Létezik egy másik, embriókorban végzett vizsgálat is, a szintúgy rendkívül drága PGS. Ennél viszont már nem az öröklött betegségek megjelenésének kockázatát vizsgálják, hanem azokra a betegségekre szűrnek, amik új mutáció következtében jelennek meg, és kockázatuk az anyai életkorral emelkedik. Ilyen a Down-szindróma, aminek előfordulása 40 év felett már 1 százalék, 43 évesen pedig már 4-5 százalék. Másik két, anyai életkorral összefüggő, bár lényegesen ritkább betegség az Edwards- és a Patau-szindróma, ezeket a genetikai eltéréseket a terhesség alatt is szűrik a nőknél. A PGS-vizsgálattal azonban már a beültetés előtt, embriókorban megnézhetik, hogy előfordulhat-e a rend­ellenesség, és csak azokat az embriókat ültetik be, amiknél ez kizárható. Magyarországon azonban jelenleg illegális PGS-t végezni, és a szakma által sem támogatott a vizsgálat. Néhány éve komoly botrányt okozott, mikor kiderült, hogy kutatási engedély nélkül, 400 ezer forint körüli összegért mégis csináltak PGS-t a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézetben. Akkor az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala azonnali hatállyal megtiltotta a szűrővizsgálatok elvégzését az intézetben. A Versys most ismét reflektorfénybe került, ugyanis az intézményvezető, Vereczkey Attila otthonában és a klinikán is házkutatást tartottak a rendőrök, számítógépeket vizsgáltak át, az adatokat lemásolták. A rendőrség tájékoztatása szerint „emberi test tiltott felhasználása bűncselekmény gyanúja miatt” folytatnak nyomozást ismeretlen tettes ellen. Bővebb tájékoztatást azonban nem adtak. A világon komoly vita van a PGS-sel kapcsolatban és Európán belül is nagyok az eltérések az egyes országok szabályozásában. „Csehországban rutinbeavatkozásnak számít, de például Németországban tiltott a PGS, és még a nálunk engedélyezett PGD is” – mondja Kónya Márton. A szakember szerint a legtöbb új kutatási eredmény Kínából érkezik, ami nem véletlen, hiszen ott lazábbak a szabályok. „Olyan dolgokat is meglépnek, ami etikai, morális és jogi szempontból Európában elképzelhetetlen lenne. Ilyen a génmódosított ikerlányok esete is, ez nálunk valószínűleg nem lesz napi gyakorlat az elkövetkező 20-30 évben.”
Szerző

Dizájnerfajták kegyetlen trendje

Publikálás dátuma
2019.05.05. 10:59

Fotó: Image Press Agency / AFP/NurPhoto
Tányérszemek, golyófej és tömött bunda – a cukiságmérő kiakad és már kattintunk is, mikor felbukkan a hírfolyamban egy újabb skót lógófülű macska. Miközben olvadozunk a gyönyörűségtől, nem árt emlékeznünk arra, hogy szép lassan egy szenvedéssel és nyomorúsággal teli iparág épül fel abból a célból, hogy mi, emberek egy kicsit jól érezzük magunkat.
Maru cica Japánból az internet állócsillaga: az elmúlt tíz évben összesen 380 millióan nézték meg a videóit, és rendszerint 20 millióan kíváncsiak egy-egy új epizódra, amiben az állat bepréseli magát egy kartondobozba vagy épp dorombol, mert a gazdája extrapuha fogkefével fésülgeti a kajla fülecskéje tövét. De hasonlóan népszerűek Taylor Swift Olivia Benson és Meredith Grey névre keresztelt skót macskái is, akik a hasukat mutatva tudnak ember módra ülni, és az arcukon méla undorral tűrik, hogy az amerikai énekesnő dédelgesse őket vagy híres vendégei mellé pakolja a kanapéra. De a közösségi oldalain alaposan dokumentálja a skót cicája életét a brit énekes Ed Sheeran vagy a Grace klinikából ismert színész, Patrick Dempsey is.  

Lógó fül és gyenge porc

Ahogy egy órát vagy táskát is könnyedén el lehet adni egy Instagram-sztoriba rejtett termékmegjelenítés után, úgy a szuperédes bagolyfejű cicák, nyomott orrú mopszok és a bongyor plüsskutya-kinézetű labradoodlek iránt is megugrik a kereslet egy-egy jól irányzott poszt után. A dizájnerfajták fel­ívelő trendje: így nevezik a cukisághajhász közösségi média hatását az állattenyésztésre. Ám minőségi különbség van aközött, ha valaki a közösségi média befolyásos hangadóit, az influenszereket követve beruház egy hordhatatlannak bizonyuló magas sarkúba és aközött, hogy külseje ­miatt megvesz egy élőlényt, ami aztán évekig szenved a genetikai adottságai miatt. A lógófülűek ősanyját, Susie-t az 1960-as években szúrta ki egy skóciai pajtában a helyi gazdálkodó és állatbolond Willam Ross. Annyira megtetszett neki a cicamama, hogy elkérte az egyik kiscicát, és egy genetikus segítségével tenyészprogramot indított. Az 1970-es évekre azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a fajtának súlyos genetikai problémái vannak. A porcgyengeséget okozó génmutáció ugyanis nemcsak a kedves külsőt biztosító fület érinti, hanem a teljes testet is, és már egészen fiatal korban kialakuló ízületi gyulladást és hatalmas fájdalmakat okozhat az állatnak. Az állatorvosok és tenyésztők véleménye megoszlik a kérdésben. Sokan állítják, hogy ki lehet szűrni a genetikai problémákat, ha a hajtott fülű egyedeket kizárólag brit vagy amerikai rövid szőrű macskával pároztatják. A brit szakmabelieket azonban nem igazán győzi meg ez az érvelés. A skóciai macskaszövetség pél­dául­ nem engedi az állatokat törzs­könyvezni, és ha a brit parlament nem lett volna az elmúlt két évben a Brexittel elfoglalva, akkor valószínűleg már átment volna a törvényhozáson az a javaslat, amelyik több dizájnerfajtát is betilt. Belgiumban viszont a brüsszeli régió parlamentje néhány hete fogadott el egy törvényt, amelyben bizonyos macskafajtákkal, köztük a skót lógófülűvel is megteszi ezt. Utóbbi esetében a génmutáció okozta fájdalmakkal indokolta az állat-egészségügyért felelős államtitkár, Bianca Debaets a döntést. A tilalom a hibrid, azaz nagymacskák és házimacskák keresztezéséből létrejött fajtákat is érinti, mivel ők a szakértők szerint túl vadak és veszélyesek lehetnek a társadalomra. Ezentúl a brüsszeli régióban nem lehet majd a brit lógófülű, a szavanna és a bengáli macskákat megvásárolni, akinek pedig már van ilyen cicája, annak külön engedélyt kell kérnie a tartására, amelyet orvosi vizsgálathoz kötnek. A törvényben érintett szavanna és bengáli fajták az afrikai szervál és a házimacska, illetve a bengáli leopárdmacska és a házimacska keresztezéséből jöttek létre. Az állatok valóban csodálatosan festenek egzotikus bundájukkal, de annál vadabbak, minél közelebb állnak az öröklési rendben vadmacskafelmenőjükhöz. A különlegességük miatt a hibrid fajták ára is igen magas: az USA-ban körülbelül 10 ezer dollárba kerülnek, és bizonyos társadalmi körökben státusszimbólumnak számítanak. Egy magyar hirdetőportálon a múlt hónapban 3,15 millió forintért kínáltak szavanna cicát. Bár a tenyésztők állítják, hogy a macska gyermekbarát és nyugodt, a vevőnek azzal is tisztában kell lennie, hogy az állatnak hatalmas a mozgásigénye, és akár három méter magasra is felugrik helyből. Úgyhogy ha nem játszanak vele mindennap jó hosszan, és nem szerelik fel a házat ugrálópolcokkal és egyéb kellékekkel, a kecses státusszimbólum könnyűszerrel szétkapja majd a biedermeier ülőgarnitúrát vagy a szomszéd tyúkját.

Darwin forog a sírjában

A közösségi média hatására egyre népszerűbbé kezdenek válni az úgynevezett teáscsészekutyák is, amelyek az egyébként is kicsi fajták – például a yorki vagy pomerániai – miniatürizált változatai. A tenyésztők a legkisebb és leggyengébb egyedeket választják ki arra, hogy a genetikai állományukat továbbörökítsék, ami szöges ellentétben áll az evolúció logikájával és komoly egészségügyi kockázatokat rejt. De az internetre kitett fotón remekül néznek ki, ahogy a nagy népszerűségnek örvendő nyomott orrú fajták is. A cukiságot hajhászó vevők nyomására a tenyésztők az olyan mopszokat, francia buldogokat és perzsa cicákat részesítik előnyben, amiknek majdnem teljesen lapos az arcuk profilból. A bájos külső azonban komoly légzési nehézségeket és állandóan gyulladt szemeket takarhat. Egy, a brit állatorvosok körében végzett felmérésből kiderült, hogy a doktorok tapasztalatai szerint a gazdák mintegy fele a kinézet alapján választ magának házikedvencet anélkül, hogy tisztában lenne az egészségügyi kockázatokkal. Ráadásul tízből mindössze egy gazdi veszi önállóan észre a kutyája légzési nehézsé­geit – a többieket az orvosnak kell erre figyelmeztetnie. A kockázatot tovább növeli, hogy nem kell különösebben nagy anyagi áldozatot hoznia annak, aki minden celebek ősanyja, Paris Hilton (képünkön) mintájára szeretne lájkokat szerezni pici kutyás képeivel. A magyar internet ugyanis tele van olyan hirdetésekkel, amelyek körülbelül 60 ezer forintért kínálnak divatos kiskedvenceket. De ezek mögött a legtöbb esetben szaporítók állnak, akik a genetika leg­alapvetőbb törvényeit – pél­dául nem pároztatni szülőt a kölykével – sem tartják be, nemhogy ügyelnének az egészséges génállomány tovább­örökítésére. Így néhány mézeshét után csak a vakszerencsén múlik, hogy nem kell majd az összeg többszörösét otthagyni az állatorvosnál.

Utcai vegyes

Ironikus módon a puszta jóindulat vezérelte az ausztrál Wally Conront, mikor az 1980-as évek elején létrehozta az első dizájnerkutyát, a lab­radoodle-t. Egy vak asszony kereste meg a neves állattenyésztőt azzal, hogy szeretne egy segítő kutyát, amelynek a szőre hipoallergén, így az erősen allergiás férje is megtűri. A labrador és az uszkár – avagy pudli – házasságából származó labradoodle végül nem vált be segítőkutyaként, viszont elképesztően aranyosan nézett ki, így hamarosan egyre többen kezdték el tenyészteni – pontosabban az egészségügyi szempontokat semmibe véve szaporítani. Conront annyira megviselte a történet, hogy teljesen visszavonult az állattenyésztéstől, és nem hajlandó labradoodle-t tartani. „Frankensteint hoztam létre” – nyilatkozta többször olyan dokumentumfilmekben és írásokban, amelyek a dizájnerszaporítás veszélyeire hívják fel a figyelmet. Mindenkit a saját fegyverével a legkönnyebb legyőzni, így a dizájnerfajták egészségtelen tenyésztése ellen is a közösségi médiá­ban lehet felvenni a harcot. A brit állatorvos-szövetség tavaly év elején indította el a #breedtobreath (#tenyésszhogylélegezhessen) kampányt, ahol különböző videókkal és képekkel mutatták be a túlságosan nyomott orrú állatok szenvedéseit. Az idők szelét megérezve Taylor Swift pedig éppen a héten jelentette be, hogy a skót macskái mellé egy harmadikat is örökbe fogadott. Stílusosan az új videoklipjében veszi át a kölyköt, és a dal marketingkampányában magyarázza, hogyan szeretett bele a forgatáson a menhelyről hozott kis lénybe. A Benjamin Button névre keresztelt keverék kiscica különleges kinézetét már jó pár Insta-fotó is mutatja, amelyen a gazdi és kedvence is szédületesen néznek ki. Az állatbarát üzenet pedig egészen világos: ha egészséges és érdekes külsejű kiskedvencre vágyik valaki, hozzon el egy utcai vegyes cicát vagy kutyát a menhelyről. A jótékonyság szexi.
Szerző
Frissítve: 2019.05.05. 11:01

Heti abszurd: Kulturált jó napot!

Patkányozni csúnya dolog – mondják az emberek. A Fidesztől nem túl távoli Nézőpont Intézet kérdezte őket, és 78 százalékuk kifejezetten elítélte a szocialista Bangónét, aki azt találta mondani egy televíziós interjúban, hogy sok a patkány Magyarországon. (És nem a fővárosi patkányhelyzetről volt szó az említett interjúban, hanem úgy általában a politikáról.) A Nézőpont által megkutatott közvélemény egyébként 54 százalékban „egyenesen felháborítónak” és elfogadhatatlannak tartja a politikus szóhasználatát, 43 százalék szerint pedig Bangónénak minden tisztségéről le kéne mondania. Mondjuk nem emlékszem, hogy a Nézőpont kérdezgette volna a választókat Kövér László, Németh Szilárd vagy Bayer Zsolt egy-egy jobban sikerült cigányozása, zsidózása vagy véglényezése kapcsán, de nem kétséges, hogy a patkányozás kiverte a biztosítékot. Nagy mázlink van amúgy a magyar politikai közélettel, mert a patkányozáson kívül szinte alig történik valami említésre méltó: kultúremberek diskurálnak fontos kérdésekről, értő publikum előtt. Itt volt mindjárt a szocialisták városligeti majálisa, ahol a több száz fős hallgatóság között megjelent egy Bede Zsolt nevű Fidesz-aktivista és szóváltásba keveredett a pódiumon éppen szereplő Ujhelyi Istvánnal. Az elegáns, visszafogott stílusáról ismert fiatalember, a Vadhajtások nevű portál szerkesztője onnan lehet emlékezetes, hogy nemrég focilabdával megrúgta a DK egyik aláírásgyűjtő sátrát, korábban pedig egy kormányellenes tüntetésről ellopott egy Orbán Viktort ábrázoló bábut, a feje helyére Ujhelyi István portréját ragasztotta, aztán fejjel lefelé fellógatta a II. János Pál – leánykori nevén Köztársaság – téren. A rendőrség nyomozott az ügyben (az utóbbi 63 évben nemigen akasztottak fejjel lefelé a fővárosban), de nem találta meg a tettest. Aki pedig nem lehet egy Arsène Lupin, tekintve, hogy az említett majálison egy perc alatt megtört Ujhelyi keresztkérdéseinek súlya alatt, és bevallotta, hogy ő volt. Egészen pontosan azzal érvelt, hogy 2013-ban egy szoci rendezvényen rugdalták a miniszterelnök fejét, és ő ennek ellensúlyozására találta ki az akasztást. Azonkívül, hogy elszólta magát, Bede egyetlen valamire való vetélkedőben sem érte volna meg a következő fordulót, mivel hogy az elhíresült dopemanes, Orbán-fejrugdosós demonstráció a Szolidaritás rendezvénye volt, még 2013-ban, a szociknak, pláne Ujhelyinek ahhoz semmi közük nem volt. Bede végül megtört az érvek súlya alatt, és faszszopó kommunisták kiáltással távozott. Az okos érvek ütköztetése egyébként sem áll távol a majálisozó politikusainktól. A Hajógyári-szigeten például a Jobbikból kivált Toroczkai Mi Hazánk László jelentette be, hogy ha ők nincsenek, 2022-ben csak a Fidesz és a Gyurcsány közül lehet majd választani, és ha Gyurcsány nyer, akkor jönnek a gendersemleges óvodák, ahol a lányokra fiú-, a fiúkra pedig lányruhát kényszerítenek. És hogy a történet megfelelően keretes legyen, a héten kiderült, hova lesznek az IKEA plüsspatkányai. Évek óta foglalkoztatott a kérdés (hasonlóan a plüssbrokkoli, a sárgarépa és a -karfiol ügyéhez), de most, a hazai patkányozás tetőpontján végre lehullott a lepel. Pokorni Zoltán vásárolta fel őket, hogy aztán egy jól sikerült lakossági fórum tetőpontjaként ossza szét a rászorulók között. Hogy a XII. kerület polgármestere mit akart üzenni a plüsspatkányokkal Novák Katalin, Gulyás Gergely és Győri Enikő kerületi fellépésén, csak találgatni lehet, de a politikai közhangulatnak és a svéd bútorgyár eladási statisztikáinak mindenképpen jót tehet.
Szerző