Európai FBI-t hozna létre Weber

Publikálás dátuma
2019.05.03. 15:29

Fotó: Frank Hoermann / SVEN SIMON / SVEN SIMON / dpa Picture-Alliance / AFP
A bevándorlás, a klímaváltozás és a fenntartható fejlődés voltak az Európai Bizottság elnökségére pályázó csúcsjelöltek csütörtök esti televíziós vitájának főbb témái. Ezúttal a néppárti Manfred Weber is részt vett, az előzőről, amelyet hétfőn este a hollandiai Maastrichtban rendeztek, egy németországi kampányrendezvény miatt hiányzott. Azt a nézői szavazatok alapján a szocialista Frans Timmermans nyerte, aki párbeszédet javasolt a szembenállás helyett, egyenlőséget a diszkrimináció helyett, fenntartható jövőt a fosszilis energiára alapuló gazdaság helyett és azt hangsúlyozta, hogy mindezt együtt tegyék meg, ne engedjenek teret a nacionalistáknak. Weber egyértelműen a biztonságra építve próbálta megnyerni a nézőket. Úgy fogalmazott, „ A biztonság garantálása közös kihívásunk, ezért támogatom egyfajta FBI kialakítását, amely vizsgálatokat folytathat az Unió területén." A liberális Guy Verhofstadt az európai menedékjogi rendszer reformját sürgette, Timmermans a milliárdos profitot termelő multik megadóztatását, a Zöldeket képviselő Ska Keller pedig azt hangsúlyozta, többet kell költenie az Uniónak a klímaváltozás elleni harcra. 
Szerző

Mindjárt kitör az éhínség a Trumppal és Putyinnal cimbiző diktátor országában

Publikálás dátuma
2019.05.03. 14:57

Fotó: STR / AFP
A legutóbbi "élelmiszer-vészhelyzet" 3 millió ember életét követelte.
Észak-Korea fejenként 300 grammra csökkentette az élelmiszerjegyekre vásárolható ételadagokat: eddig még nem volt ehhez foghatóan alacsony a fejadag az évnek ebben az időszakában - számolt be az ENSZ, amely szerint a helyzet tovább romolhat, miután az évtized legrosszabb termését takarították be az ázsiai országban 2018-2019-ben. A szélsőséges időjárás következtében a több mint 25 millió lakosú Észak-Koreában 10,1 millióan szembesülnek súlyos élelmiszerhiánnyal, azaz ennyi embernek nincs elég élelme ahhoz, hogy kitartson a következő betakarításig. Összesen 1,36 millió tonna élelmiszerre lenne szükség. A 2019-es is szűk esztendőnek ígérkezik, a búza- és az árpatermés aggasztó, és teljes vidéki közösségek kerülhetnek nehéz helyzetbe a nyáron. A silány termés az időjárás, valamint az alkatrész-, műtrágya- és üzemanyaghiány számlájára írható.
A vezető burgonyával pózol
Fotó: STR / AFP
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) tanulmánya szerint az észak-koreaiak nagyon kevés fehérjét fogyasztanak, egyes családok asztalára mindössze évente néhányszor kerül hús vagy más fehérjeforrás. Az ENSZ Észak-Korea kérésére végezte el értékelését március 29-e és április 12-e között. A világszervezet munkatársai tanyákat, vidéki és városi háztartásokat, óvodákat és élelmiszer-elosztó központokat kerestek fel a világtól szinte teljesen elzárt országban. A WFP július-augusztusban újabb értékelésre készül, hogy felmérhesse a válság teljes terjedelmét. Észak-Koreában legutóbb a kilencvenes évek közepén pusztított hatalmas éhínség, amelynek következtében mintegy hárommillióan haltak meg.
Szerző

„Jeruzsálem csak olaj a tűzre”

Publikálás dátuma
2019.05.03. 09:00
A jeruzsálemi magyar gazdasági képviselet megnyitásán Cornstein nagykövet, Netanjahu kormányfő és Szijjártó miniszter
Fotó: US EMBASSY BUDAPEST FACEBOOK-OLDALA
Magyarország olykor a közös uniós állásponttal is szembeszállva áll ki Izrael védelmében. A palesztinok ilyenkor hiába tiltakoznak.
„A palesztinok elleni közvetlen támadásként értékelünk minden olyan lépést, amely a nemzetközi jogot is megsértve megkérdőjelezi Jeruzsálem státuszát” - mondta lapunknak Jeruzsálem palesztin kormányzója. Adnan Ghaith arra reagált, hogy márciusban magyar gazdasági képviselet nyílt a városban. „Az effajta döntések csak olajat öntenek a tűzre, bátorítják a palesztinok elleni egyébként is mindennapos izraeli jogsértéseket. Ráadásul nem hogy segítenék, hanem csak hátráltatják, nehezítik a békefolyamatot” - figyelmeztetett a napokban Magyarországon járt tisztségviselő. Szerinte a békéért felelősséget viselő államoknak egyoldalú lépések helyett a nemzetközi joghoz kellene tartaniuk magukat. „Amikor Donald Trump Jeruzsálemet ismerte el Izrael fővárosának és átköltöztette az amerikai nagykövetséget, egyértelműen a palesztinokat támadta, ezért az Egyesült Államok eljátszotta szerepét a békefolyamatban. Az amerikai elnök lépéseit nem fogadjuk el, a többi nemzetközi szervezet, így az ENSZ határozataihoz tartjuk magunkat” - tette hozzá. „Az izraeliek stratégiája, hogy kiüldözzenek minket a városból, folyamatosan terjeszkednek telepeikkel, és az amerikaiak ezt támogatják. Trump döntése óta minden nap nehezebb az életünk. Nem könnyű ma Jeruzsálemben palesztinnak születni” - panaszolta a kormányzó. Az izraeli börtönöket többször megjárt férfi példaként említette, hogy ma különösebb ok nélkül bárkit letartóztathatnak az izraeli hatóságok, a nap bármely szakaszában rátörhetik családjaikra az ajtót. „A börtönben lelkileg és testileg is megpróbálnak összetörni. Próbálnak erőt mutatni. Azt hiszik, ha minél jobban megnehezítik az életünket, akkor majd sikerül elűzni minket” - idézte fel saját tapasztalatait. „A börtönben az egyetlen tiltakozási mód az éhségsztrájk. Volt fogoly, aki több mint 50 napig nem evett semmit. Csak olyan alapvető jogokért harcolt, hogy normális ételt kaphasson, mosakodhasson és néha láthassa a napfényt!” - folytatta. Adnan Ghaith emlékeztetett, napjainkban is 6700-nál több palesztin fogoly raboskodik izraeli börtönökben, közülük néhányan 15 éve magánzárkákban senyvednek. „Így működik a megszállás” - mondta a jeruzsálemi kormányzó. Lapunk úgy értesült, hogy a jeruzsálemi magyar gazdasági képviselet megnyitása miatt még mindig a lehetséges válaszokat fontolgatják. Így nem tért vissza Magyarországra Manuel Hasszaszian palesztin nagykövet, akit az esemény után rendeltek haza Ramallahba. A budapesti palesztin képviselet korábban arra figyelmeztetett, számba veszik a többi arab állam nagykövetségével közös fellépés lehetőségét is, ám információink szerint ebből végül nem lett semmi, a budapesti Arab Nagykövetek Tanácsa lapunk érdeklődésére nem válaszolt. Az áprilisi Arab Kulturális Napokat az idén is Kövér László házelnök nyitotta meg, de feszültségnek akkor nyoma sem volt. A palesztinok tiltakozása Magyarországon süket fülekre talált, s bár  Palesztinában berendelték Rada Csaba magyar nagykövetet, ám a kötelező „fejmosás” óta ott is zavartalanul zajlik a munka. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt többször leszögezte, hogy a magyar nagykövetség marad Tel-Avivban, Magyarország elkötelezett a kétállami megoldás mellett és a gazdasági képviselet nyitása Jeruzsálemben nem a palesztinok ellen irányul. A Központi Statisztikai Hivatal tavalyi évre vonatkozó adatai szerint Izrael és Magyarország kereskedelmi forgalma meghaladta a 141 milliárd forintot (54 behozatal és 87 kivitel), miközben Palesztinába a kivitel nem éri el a 347 milliót, a behozatalt pedig nem is mérték. A Szijjártó vezetése óta gazdasági fókuszú magyar külpolitikában a számok tükrében tehát nem meglepő, hogy hazánk „melyik lóra tett”. Egy olyan apró ország esetében mint Izrael, a jeruzsálemi iroda megnyitása mégis inkább politikai-diplomáciai döntésként értékelhető. Bár a külügyminiszter szerint Donald Trump lépéséhez Magyarországnak semmi köze, azért másképpen nehezen magyarázható, hogy a jeruzsálemi képviselet átadásán David Cornstein budapesti amerikai nagykövet is jelen volt. Hasonló gesztusok pedig már korábban sem voltak példa nélküliek. 2017 decemberében például az ENSZ közgyűlésén, melyen arról határoztak, hogy Jeruzsálem amerikai elismerése Izrael fővárosaként „semmis”, Magyarország egyike volt a 35 tartózkodónak. Az amerikai nagykövetség ünnepélyes megnyitóján pedig a kevés európai ország képviselője között ott volt hazánké is.  Magyarország már azt is többször bebizonyította, hogy akár az uniós állásponttal is kész szembemenni Izrael védelmében. Ennek legutóbbi példája, hogy hétfőn New Yorkban az ENSZ Biztonsági Tanácsában Magyarország megvétózta a közös uniós állásfoglalást, amelyben többek között aggodalmukat fejezték volna ki a jelenlegi, kétállami megoldást fenyegető folyamatok, valamint a palesztinok halála és az izraeli hatóságok éleslőszer-használata miatt. Az indoklás nélküli magyar vétó állítólag óriási felháborodást okozott a többi tagállam körében, végül áthidaló megoldásként a finn ENSZ-nagykövet - egyszerűen semmibe véve a magyar vétót - a többi 27 tag nevében olvasta fel az állásfoglalást. Az EUObserver összesítése szerint az elmúlt két évben ez volt az ötödik alkalom, hogy Magyarország Izraellel kapcsolatos uniós határozatokat torpedózott meg, tavaly pedig kilencszer blokkolt Kelet-Jeruzsálemről szóló jelentéseket. Emlékezetes az is, hogy 2015-ben Magyarország volt az egyik olyan EU-tag, amely nem támogatta az Európai Bizottság úgynevezett címkézési határozatát, amelynek értelmében fel kell tüntetni a termékeken, ha azok Ciszjordániából származnak. Szijjártó Péter akkor azzal indokolta a döntést, hogy az effajta szabályozások és bármiféle bojkott nem segítik elő a békét. Hazánkban ezt a mai napig nem követelik meg, igaz, túl sok árut nem is érint a szabályozás. Ezekkel a lépésekkel Magyarország nem csak az Egyesült Államoknál szerzett piros pontot, hanem természetesen Izraelnél is. A közel-keleti állam pedig nem csupán a kulturális kötődés miatt és gazdaságilag fontos, de olyan kérdésekben is a magyar kormány szövetségese, mint a migráció. Az izraeli jobboldali kormány nem csak hasonló bezárkózó politikát folytat - például ők sem írták alá Marokkóban az ENSZ migrációs határozatát -,  de Soros Györgyöt sem igazán szívlelik. Ám a jelek szerint a "politikai üzlet" jól működik. Cserébe a támogatásért, Benjamin Netanjahu kormányfő állítólag közbenjárt az amerikai elnöknél , hogy végre fogadja Orbán Viktort.  A magyar diplomáciai elköteleződés kockázata elsősorban abban rejlik, ha a palesztinoknak sikerül az arab, vagy tágabb értelemben az iszlám - például Törökország - országoktól valamiféle válaszlépést kierőszakolnia. Egyelőre azonban ennek nincs jele. Az arab államok jószerivel nem jutnak tovább elítélő közleményeknél, miközben fű alatt még javulnak is a kétoldalú kapcsolatok Izraellel. A magyar kormány eddig még az olykor iszlám - és arabellenes megnyilvánulásaival sem lépte át a „vörös vonalat”, így valószínűleg a kevésbé lényeges palesztin üggyel sem fogja. Donald Trump amerikai elnök és veje, valamint közel-keleti tanácsadója, Jared Kushner a most vasárnap kezdődő egy hónapos muszlim ünnep, a ramadán utánra ígérte, hogy nyilvánosságra hozzák az „évszázad alkuját”, az izraeli-palesztin béketervet. Erről egyelőre nagyon keveset tudni, ám a kevés kiszivárgott információ, no meg a jelenlegi politikai helyzet közepette nagyon kevés esély van a sikerre. Izrael nyerő helyzetben egyelőre nyitottnak mutatkozik, az arab államok viszont elzárkózóak, az Európai Unió pedig legalábbis gyanakvó. Mahmúd Abbász palesztin elnök már másutt keres szövetségeseket: ugyanekkora Vlagyimir Putyin orosz elnökkel lesz találkozója. A békefolyamatban Magyarország egyébként sem tényező, legfeljebb uniós tagsága folytán rúghat labdába.  
Szerző