Megmutatta újszülött matakókölykét a budapesti Állatkert (videó)

Publikálás dátuma
2019.05.03. 15:42

Fotó: Kovács Attila / MTI
Négy hete született matakó (háromöves tatu) kölyköt mutattak be pénteken Fővárosi Állat- és Növénykertben.
A matakók különlegessége a többi tatufaj között, hogy teljesen, szinte egy szabályos golyóvá össze tudnak gömbölyödni - mondta el Hanga Zoltán az állatkert sajtószóvivője. A legtöbb tatufaj hasa ugyanis összegömbölyödéskor védtelen marad, ezért veszély esetén félig földbe ássák magukat erős karmaikkal. Hozzátette: a Dél-Amerikában őshonos faj a kisebb tatufélék közé tartozik, súlya felnőttkorban sem haladja meg a kettő kilogrammot, élethossza akár 30-35 év is lehet. Az állatkert négy évvel ezelőtt kezdett el a matakók tartásával foglalkozni, tavaly született az első matakókölyök, egy hím, Briós, aki azóta már egy franciaországi állatkertben él - emelte ki Hanga Zoltán. A mostani újszülött matakókölyök nőstény, neve egyelőre még nincs. Ugyanattól az anyától született, mint Briós. A matakókölyköt leginkább a nyitás utáni órákban lehet látni a Pálmaházban, a maradék időt egyelőre fészekben tölti - fűzte hozzá. Kitért arra is: világszerte összesen 21 tatufaj létezik, a legkisebbek súlya kevesebb, mint egy kilogramm, a legnagyobbé eléri az 50 kilogrammot is. Páncéljuk elcsontosodott bőrből áll, nincs összenőve a csontvázzal. Elsősorban rovarokkal táplálkoznak.
Szerző
Frissítve: 2019.05.03. 17:20

Elolvadhat a világörökségi gleccserek fele a klímaváltozás miatt

Publikálás dátuma
2019.05.03. 09:09
Aletsch-gleccser
Fotó: FABRICE COFFRINI / AFP
2100-ig jégmentessé válhat a területükön gleccserrel rendelkező világörökségi helyszínek csaknem fele, ha a globális károsanyag-kibocsátás a jelenlegi ütemben folytatódik - derült ki a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kutatóinak tanulmányából, amely az Earth's Future című folyóiratban jelent meg.
A szakemberek előrejelzései szerint nagymértékű emisszió esetén a gleccserrel rendelkező 46 természeti világörökségi helyszín közül 21, míg alacsony kibocsátás esetén nyolc válik teljesen jégmentessé a század végére. A tanulmány szerint továbbá a természeti világörökségi helyszíneken 2017-ben mért jégmennyiség 33-60 százaléka fog várhatóan eltűnni 2100-ig a globális kibocsátás mértékének függvényében.
"Ezeknek a gleccsereknek az elvesztése óriási tragédia lenne, amely jelentősen befolyásolná az ivóvízforrások hozzáférhetőségét, a tengerszint-emelkedést és az időjárási mintákat"

- mondta Peter Shadie, az IUCN világörökségi programjának vezetője.

 Hozzátette:  
"ez a példa nélküli hanyatlás továbbá veszélyeztetheti ezeknek a területeknek világörökségi helyszínként való besorolását is. Az érintett országoknak muszáj megerősíteniük a klímaváltozás elleni harcban való elkötelezettségüket és lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy megőrizzék ezeket a gleccsereket a jövő nemzedékei számára".

A kutatók szerint az érintett helyszínek a világ néhány legismertebb gleccserének adnak otthont, úgy mint a svájci Aletsch-gleccser, a Himalájában lévő Khumbu-gleccser és a grönlandi Jakobshavn gleccser.
A tanulmány készítői egyebek között egy globális gleccsernyilvántartás adataira és kifinomult számítógépes modellezésre támaszkodva elemezték a természeti világörökségi helyszíneken lévő gleccserek jelenlegi állapotát, közelmúltbeli és várható változásait, emellett elkészítették a 46 helyszínen lévő nagyjából 19 ezer gleccser első nyilvántartását.
Szerző
Frissítve: 2019.05.03. 09:26

788 madár pusztult el tavaly áramütés miatt

Publikálás dátuma
2019.05.03. 08:40
Áramütés miatt elpusztult fekete gólya
Fotó: Spilák Csaba / MME
A veszélyes vezetékszakaszok madárbaráttá alakítását kérvényezte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME), mert egy év alatt 788 elhullott állatról 667 bejelentés érkezett a szervezethez.
Tavaly nyári felhívásában arra kérte a lakosságot az MME, hogy jelentsék be azokat a tudomásukra jutott áramütéses eseteket, amelyekben madarak pusztultak el. A felhívásra 667 bejelentés érkezett 788 elhullott állatról, amely alapján az MME bejelentést tett a területileg illetékes természetvédelmi hatóságoknál és üzemeltető áramszolgáltatóknál, az 591 jelentős madárpusztulást vagy fokozottan védett faj elhullását okozó vezetékszakasz madárbaráttá alakítására - olvasható az MME közleményében.
A 88 lakossági és 579 nemzeti parki és civil szakembertől származó bejelentés 46 beazonosított madár- és két emlősfaj, valamint további öt nem meghatározható madár adatát tartalmazta, amelyek közül 777 állat áramütés, 11 pedig vezetéknek ütközés következtében pusztult el. Ezek közül 15 fokozottan védett kategóriába tartozik, ilyenek a fehér gólyák, a szalakóták, a parlagi sasok, a kerecsensólymok, a rétisasok és uhuk, a fekete gólyák, a gyöngybaglyok és kék vércsék, a fakó keselyűk, valamint egy nagy goda, szirti sas, túzok és vörös gém. Az esetek mintegy 60 százalékát három faj, a fehér gólya, az egerészölyv és a vörös vércse adja, 
ez pedig már felveti az állományszintű pusztítás mértékét.

A balesetet szenvedett madarak között finn gyűrűs szirti sas, bolgár gyűrűs fakó keselyű, osztrák jeladós rétisas, német, horvát és osztrák gyűrűs fehér gólyák is voltak, 
ez Magyarország nemzetközi felelősségét is jelzi.

Az áramszolgáltatók az MME által a hatósági bejelentés megtétele előtt hozzájuk eljuttatott információkra konstruktívan reagáltak: az E-ON Hungária Zrt. bejelentette, hogy saját vállalásként a szolgáltatási területére eső, jelentős madárpusztulást vagy fokozottan védett faj elhullását okozó 71 érintett helyszínen teljes körűen elvégzi a szükséges beavatkozásokat az elérhető legjobb technika elve alapján, és felajánlotta, hogy a jövőben is együttműködik az MME-vel. 
Az ELMŰ és az ÉMÁSZ Hálózati Kft. is bejelentést tett, hogy vállalja, hogy az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is részt vesz a nemzeti parkokkal közösen szervezett madárvédelmi projektekben, és az MME által most bejelentett 145 legveszélyesebbnek bizonyuló hálózati szakasz esetében 2023-ig elvégzi a szükséges beavatkozásokat.
Az NKM Áramhálózati Kft. a megismert madárpusztulási adatok alapján a 375 bejelentett helyszínen vállalja, hogy a 2019-2023 időszakban felméri a megvalósítandó feladatot, egyes vezetékszakaszokat függőszigetelős hálózattá épít át, vagy ahol ez lehetséges, földkábelre cseréli a vezetéket, továbbá egyedileg keresi a megoldást az áramütés veszélyforrásának megszüntetésére.
Áramütés következtében elpusztult bolgár jelölésű fakó keselyű
Fotó: Monoki Ákos / MME
Az elektromos szabadvezetékeknek történő ütközés, illetve a villanyoszlopok fejszerkezetének hagyományos, a madárvédelem szempontjából kockázatot jelentő kialakítása miatti áramütés régóta ismert, és világviszonylatban is az egyik legjelentősebb veszélyeztető tényező a madárfajok védelmében. Magyarországon a veréb méretű madaraktól a gólyákig és a túzokig fenyegető kis- és középfeszültségű, valamint a vasúti elektromos szabadvezeték-hálózat közel százezer km hosszúságú és több mint egymillió oszlopot számlál. Az áramütött madarak valós számát a rendkívüli hosszúságú hálózat rendszeres ellenőrizhetetlensége mellett azért is nehéz pontosan megbecsülni, mert a balesetet szenvedett állatok maradványai már órák-napok alatt eltűnnek az oszlopok alól. 
Frissítve: 2019.05.03. 09:46