Szabad szemmel - A populisták rohammal igyekeznek elfoglalni Strasbourgot

Nemzetközi sajtószemle, 2019. május 5.

Spiegel

Manfred Weber úgy gondolja, hogy jól oldotta meg a Fidesz problémáját, amikor annak tagságát az Európa-ellenes irányvonal következményeként befagyasztotta a Néppárt. A politikus, aki kampánykörúton járja a tagállamokat, előtte személyesen próbálta jobb belátásra bírni Orbán Viktort. Budapesten jó két órán át négyszemközt győzködte, de teljesen hiába. Az eredményről árulkodik a pár napja megjelent La Stampa-interjú, amelyben a kormányfő óvja az „öngyilkosságtól” az EPP-t, egyben pedig felszólítja, hogy a kereszténydemokratákat, hogy működjenek együtt a Salvini vezette jobboldali populistákkal. Mint emlékezetes, ezt már Weber több ízben is elutasította.

Deutschlandfunk

A populisták arra készülnek, hogy lerohanásos támadással foglalják el az Európai Parlamentet. Erre figyelmeztet a német kereszténydemokraták egyik EP-képviselője, aki éppen ezért úgy gondolja, hogy egyrészt az egész unió jövőbeni irányát megszabja a választás eredménye, másrészt pedig egyértelmű stabil többséget kell kialakítani Strasbourgban, mert különben a nacionalisták és a populisták tönkreteszik az EU-t. McAllister, aki korábban Alsó-Szászország miniszterelnöke volt, egyetért Merkellel abban, hogy semmiféle együttműködés nem lehetséges a jobboldali radikálisokkal, illetve demagógokkal. Vagyis középről kell szövetségeseket találni. És az olyan erőknek, mint az Olasz Liga semmi keresnivalójuk az EPP-ben. Mert közismert, hogy a nacionalizmus a végén mindig nyomorhoz és pusztuláshoz vezet.

A politikus elárulta: fejcsóválással vette tudomásul Orbán Viktor legutóbbi kijelentéseit. Ám most igazából a Fidesz viselkedésén múlik, hogy tag maradhat-e a Néppártban. Ebből a szempontból McAllister nem tudja hová tenni, hogy a magyar vezető Salvininek hízeleg, mert ez nem az a politika, amit a konzervatívok képviselnek. De ezt pontosan tudja Orbán is. Hozzátette: a pártcsalád jelzést adott a felfüggesztéssel és a példát követniük kellene a szociáldemokratáknak is a román tagpárt kapcsán. Meg a liberálisoknak, mert nekik is vannak hasonló gondjaik. A jogállam ügyében ugyanis nem szabad engedményeket tenni, mivel különben oda a nagy pártcsaládok hitele.

Wiener Zeitung

Az újság Orbán újabb provokációjának nevezi, hogy a kormányfő holnap fogadja a szélsőséges Osztrák Szabadságpárt vezérét és EP-listavezetőjét. Azaz a magyar politikus egyre jobban eltávolodik az Európai Néppárttól, pedig sokáig visszautasította az FPÖ közeledési kísérleteit. De a jég már tavaly januárban megtört, amikor a miniszterelnök Bécsbe látogatott, ám azóta csak most hétfőn találkoznak újra. Éspedig immár a lehető leghivatalosabb formában. Nyilvánvaló, hogy a házigazda a választási kampányhoz igyekszik segítséget adni, akárcsak előzőleg Salvininek. Kokettál az alakuló új európai pártszövetséggel, így az EPP hiába bízott abban, hogy a Fidesz felfüggesztése után megnyugodnak a kedélyek.

Die Zeit

A magyarokat ellentmondásos viszony fűzi az EU-hoz, ez pontosan kifejezésre jut Orbán Viktor személyében: a politikus legkésőbb a menekültválság óta megtestesíti a jobboldali populistákat, illetve az Európa-ellenes erőket. Előtte már véget vetett a sajtószabadságnak és a hatalmi ágak megosztásának, hogy megalkossa az illiberális demokráciát. Pedig annak idején egész másként indult, ám amikor 9 éve hatalomra jutott, azonnal nekilátott a demokráciaellenes, nemzeti forradalomnak. Sok minden szól amellett, hogy csupán saját politikájának igazolására támadja Brüsszelt, de felfogásával külföldön is fontos ideget talált el, mert Kelet-Európában sokan az unió másodrendű polgárainak érzik magukat. Mert ugyan gyorsan nő a gazdaság és a jólét, csak éppen nemigen csökken a hátrány a Nyugathoz képest, sőt csak nőtt. Ennek pedig politikai következményei vannak.

Tagesanzeiger

Ukrajnában nem csupán az orosz elnök akar útleveleket osztogatni, a magyar és a román kormány már több százezer úti okmányt adott a két nemzeti kisebbség tagjainak, ami azonban Putyin kezére játszik. Moszkvát nem zavarják az éles bírálatok, már hozzákezdett a terv végrehajtásához, noha az ukrán törvények nem ismerik el a kettős állampolgárságot. A Kárpátalján 150 ezer magyar él, de nyilvánvaló, hogy sok ukrán is magyar útlevelet kapott az ország más részében is, ha hajlandó volt pár száz eurót áldozni a magyar származást bizonyító papírokra.

A nyelvtörvény miatt éles vita robbant ki Kijevvel lengyel, román, de főleg magyar részről, noha az intézkedés főleg az orosz nyelv használatát igyekszik visszaszorítani. A nacionalista magyarkodás mögött azonban egészen egyszerű magyarázat rejlik: nincs elég munkaerő, mert az anyaországból sokan inkább Nyugatra mentek dolgozni, ezért kell a munkaerő utánpótlás. Így viszont most Ukrajnában fenyeget, hogy drasztikusan megcsappan a lakosság száma. A Kreml célja az útlevéllel alighanem az volt, hogy még jobban megossza az EU-hoz, illetve Oroszországhoz húzó ukránokat.

Die Presse

A magyar ügyészség 11 év után ismét elővette a MÁV Cargo privatizálásának ügyét, és jogsegélyt kért a körülmények tisztázásához az osztrák társhatóságoktól, miután a vevő az osztrák állami vasút volt. Hogy miért kell leporolni az aktát, arról a lap azt írja, hogy hírek szerint az Orbán-kormány újraállamosítani akarja a céget, legalábbis részben, és ehhez kell a vizsgálat. Ironikusan megjegyzi: az ok lehetne az is, hogy a magyar hatóságok szeretnének alaposan a közelmúlt eseményeinek a végére járni, de talán inkább másról van szó.

Az osztrák vádhatóság már hozzálátott a feladatához, beidézett több tanút, de többek számára kínos lehet, hogy ismét reflektorfénybe kerülnek a történtek. Annak idején ugyanis az ÖBB 400 millió eurót fizetett a magyar vasút teherfuvarozó ágazatáért, ám kiderült, hogy a 13 ezer vagon közül jó 3 ezer mehet nyugodtan a bontóba, olyan állapotban van. A vállalatot pedig szanálni kell. Így az üzlet egészében 700 millió eurójába került az osztrák államnak, ami azután felvetette a korrupció és a hűtlen kezelés gyanúját. Annál is inkább, mivel az osztrákok a megállapodás érdekében bevetettek egy egyszemélyes magyar tanácsadó ügynökséget, azaz Gulya Andrást, 6,6 milliós eurós sikerdíjért. Nem véletlen, hogy utána kenőpénzekről, illetve pártfinanszírozásról szóltak a pletykák. A budapesti ügyészség egyébként a közvetítő szerepére is kíváncsi. Időközben egyébként a MÁV Cargo újra nyereséges, arról azonban szó sincs, hogy az osztrákok visszakapnák az egész vételárat, ha a vállalat ismét a magyar állam kezébe kerülne.