Nem mélyponton, kényszerpályán van a Jobbik

Publikálás dátuma
2019.05.06. 08:30

Fotó: Kovács Attila / MTI
Az egykori szélsőjobboldali párt tábora kicserélődött, a helyére törekvő Mi Hazánk számára nincs politikai tér. A radikálisok már a Fideszben vannak.
Sem bizonytalanságot, sem pánikot nem okozott – így reagált Sneider Tamás pártelnök a Závecz Research minap nyilvánosságra került felmérésére, amely a biztos pártválasztók körében mindössze 6 százalékon mérte a Jobbikot.
Sneider a párt belső felméréseit tekinti mérvadónak: ezek alapján a Jobbik 11-17 százalék közötti eredményre számíthat az EP-választáson. Kétségtelen ugyanakkor – ismerte el –, hogy a Jobbik az uniós választásra nehezebben tudja mozgósítani a szavazóit, mint más pártok. Éppen ezért „gőzerővel járjuk az országot”, a Jobbik parlamenti képviselői nagyjából ezer alkalommal standolnak vagy tartanak utcai fórumot a kampány során – közölte a pártelnök.
Az említett felmérés más módszertannal készült, mint a havonta nyilvánosságra hozott standard vizsgálataink – nyilatkozta Závecz Tibor, a Závecz Research vezetője a Népszavának. Ettől függetlenül a szokásos havi felméréseik is azt mutatják, hogy a Jobbik támogatottsága csökkenő tendenciát mutat: a párt népszerűsége a biztos pártválasztók körében január és április között 16-ról 12 százalékra mérséklődött.
Juhász Attila, a Political Capital főmunkatársa is gyanúsan kevésnek találja a Jobbiknál kimutatott 6 százalékot. A Závecz Research – hangsúlyozta – kifejezetten a hiteles és megbízható közvélemény-kutatók közé tartozik, ezúttal talán a módszertan nem volt megfelelő. Semmilyen politikai esemény nem indokolja ugyanis, hogy egyik hónapról a másikra ilyen drasztikusan csökkenjen a Jobbik támogatottsága.
A Jobbiknak nyilvánvalóan vannak gondjai, de a párt volt már sokkal nehezebb helyzetben is – emlékeztetett a tavalyi parlamenti választás után bekövetkezett pártszakadásra, a Toroczkai László vezette Mi Hazánk Mozgalom kiválására Juhász Attila. Arról, hogy megbukott a Jobbik néppártosodása, akkor lenne érdemes beszélni, ha a párt csak egy mandátumot szerezne az Európai Parlamentben, netán be se jutna. Egyelőre azonban ilyen veszély nem fenyegeti a pártot: az idézett felméréstől eltekintve minden más kutatás 10 százalék fölötti eredményt vár a Jobbiktól.
A Jobbik részéről a néppártosodás kényszer is volt, hiszen a bevándorlás elleni kampánnyal a Fidesz kiment a szélsőjobboldalra. A Jobbik nem mélyponton, hanem kényszerpályán van – állapította meg Juhász Attila. A néppártosodást azért sem lehet elengedni, mert időközben a párt szavazótábora is kicserélődött. A Jobbik mai szimpatizánsai döntően olyan szavazók, akik kedvezően viszonyulnak az Európai Unióhoz, kormányellenesek, de ódzkodnak a baloldaltól is.
A Jobbikból kivált Mi Hazánk közben próbálja visszahozni a régi „nemzeti radikális” (szélsőjobboldali) irányvonalat, ám a felmérések szerint eddig ez csak 1-2 százalékos népszerűségi mutató eléréshez volt elegendő.
Novák Elődöt, a Mi Hazánk kampányfőnökét nem különösebben aggasztják az előrejelzések. Új pártok esetében gyakori, hogy a közvélemény-kutatók alulmérik a támogatottságukat – mondta lapunknak.
Felidézte, hogy a 2009-es EP-választáskor az előzetes adatok alapján az volt a kérdés, hogy a Jobbik egyáltalán eléri-e a mandátumszerzéshez szükséges ötszázalékos küszöböt. A párt végül (nagy meglepetésre) csaknem 15 százalékot szerzett.
A Jobbik támogatottsága a tavalyi 20 százalékról mára 6 százalékra esett – utalt a Závecz-féle felmérésre Novák Előd. Életszerűtlennek tartja, hogy abból a 14 százaléknyi szavazóból, aki elpártolt a Jobbiktól, csak 1-2 százaléknyi vándorolt volna át a Mi Hazánkhoz.
A kampányfőnök szerint az is a népszerűségük növekedését jelzi, hogy a majálisukon "sok ezren vettek részt”. Az EP-választáson reális közelségben van az egy mandátum megszerzése – jelentette ki.
Novák Elődtől eltérően Juhász Attila nem gondolja, hogy a Mi Hazánknak lennének számottevő „rejtőzködő” szavazói, ahogyan annak idején a Jobbiknak voltak. Hiszen a 2010 után megváltozott politikai körülmények miatt a szélsőjobboldali szavazók rejtőzködése is megszűnt.
Azok a radikális szavazók, akiket a Mi Hazánk szeretne elhódítani, ma már nem a Jobbiknál, hanem a Fidesznél vannak: onnan pedig nehéz lesz átcsábítani őket. Főleg úgy, hogy a Mi Hazánk a kormánysajtó támogatását élvezi, és inkább az ellenzéket támadja. A Mi Hazánk legnagyobb problémája, hogy nem maradt számára politika tér, Juhász Attila ezért nem számít rá, hogy Toroczkai pártja áttörést ér el az EP-választáson.

Kevés jut kampányra

Az ÁSZ-bírságok miatt a Jobbik csak csekély összeget, becsülhetően 5-10 millió forintot tud az EP-kampányra fordítani – tájékoztatta lapunkat Mirkóczki Ádám parlamenti képviselő. A pénzügyi nehézségek miatt a Jobbiknak óriásplakátja egyáltalán nem lesz. A Mi Hazánk közösségi gyűjtést indított, ezért bonyolult lenne megválaszolni azt a kérdést, hogy a párt összességében mennyit költ kampányra – mondta Novák Előd. Annyi biztos – tette hozzá –, hogy „nagyságrendekkel kevesebb pénzünk van, mint más pártoknak”.

Szerző
Témák
Jobbik

„Orbán Viktor agyafúrt diktatúrát épített”

Publikálás dátuma
2019.05.06. 08:00

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Huszonöt év után felszámolja budapesti lakását Kende Péter és feleségével újra visszaköltözik Párizsba – erről maga a történész beszélt a Népszavának, mikor felkerestük a fővárosban. Politikai okai nincsenek a második – és ezúttal végleges – emigrációnak, a Párizs melletti ház több kényelmet kínál az idős házaspár számára. Annak viszont már van, hogy – bár a magyar állampolgárságát végig megtartotta a professzor – a magyarországi választásokon sosem szavaz, csak francia állampolgárként él demokratikus jogával. - Ha tőlem függetlenül leszavazza a többség Orbán Viktort, annak nagyon fogok örülni, bár nyilván nem ez történik majd, de én még egy szavazás erejéig sem szeretnék a magyar hivatalosságokkal kapcsolatba kerülni - mondta. Hozzátette: - Ez egy nagyon agyafúrt diktatúra, amely mindent megtett azért, hogy teljes tájékozatlanságban hagyja a magyar szavazók túlnyomó többségét, szisztematikusan vezeti félre a társadalmat amióta Orbán Viktor hatalmon van. Az ország fő problémájának egy olyan ügyet tesznek meg, ami nem is probléma, hiszen nincsenek menekültek Magyarországon, sőt, ide nem is akar senki jönni.
Kende Péter szerint egy kegyetlen politika irányít Magyarországon, amely nem is eredményezhetett volna más állapotokat, mint amelyek között most élünk. - Orbán Viktor elégedetten hátradől, hogy idehaza mindent megnyert és azt mondja, ehhez európai szövetségesei is vannak, ezért találkozik ilyen Salvini-féle senkiháziakkal – mondta, a csütörtöki Orbán-Salvini találkozóra utalva. Pedig Kende szerint Orbán szövetségeseinek valójában „az ég világon semmilyen szava nincsen európai szinten, senki nem akar velük szóba állni”. Történészként ugyanakkor nagyon aggasztja, hogy „Európának ebben a keleti felében van egy csomó nagyravágyó, felelőtlen politikus”, akik közül egyesek nem elég tehetségesek ugyan ahhoz, hogy félni kelljen tőlük, mások azonban éppen elég jó képességűek, hogy veszélyesek legyenek – ez Magyarországra is érvényes.
Kende Péter szerint már csak azért is nagyon tragikus a magyar rendszerváltás félresiklása, mert itt különlegesen kedvező körülmények között vehették át az irányítást a demokratikus pártok vezetői, akik között többen is államférfiúi képességekkel rendelkeztek, elég csak Antall Józsefre, Göncz Árpádra, vagy a Fidesz több tagjára gondolni. Utóbbiaknak viszont „sajnos egy megátalkodottan gonosz vezetőjük volt Orbán Viktor személyében”. - Orbánnak nagyon jó képességei vannak, de én azt mondanám: olyan, mint egy tehetséges bűvész: ahhoz ért nagyon, hogy átverjen mindenkit – mondta Kende Péter. A professzor szerint így jöhetett létre ez a rezsim, amelynek nincs is ideológiája valójában, mert a vezetőjét csak a pénz és a hatalom érdekli – ebben a sorrendben: a hatalom valójában csak azért kell, hogy a pénzt becsatornázhassa rokonaihoz, ismerőseihez.

Még a fideszesek háromnegyede is jónak tartja az európai uniós tagságot

Publikálás dátuma
2019.05.06. 07:27
Illusztráció
Fotó: Michal Fludra / AFP / NurPhoto
A fideszesek többsége is - az ellenzékhez hasonlóan - támogatja Magyarország uniós tagságát, de mint a ZRI felméréséből kiderül, még az EU-tagság ellenzői közül sem mindenki szavazná meg a kilépést.
A magyarok több mint háromnegyede előnyösnek tartja hazánk európai uniós tagságát - derül ki abból az április második felében készített reprezentatív felmérésből, amelyet a Závecz Research készített a 24.hu megbízásából. A megkérdezettek 17 százaléka minősítette nagyon előnyösnek, 59 százalékuk pedig előnyösnek a magyar EU-tagságot, amelyet mindössze 17 százalék ítél hátrányosnak.
Noha az ellenzéki szavazók még kedvezőbbnek látják a csatlakozásunk óta eltelt tizenöt évet, és 88 százalékuk előnyösnek tartja a belépést, jól látható, hogy a Fidesz-szavazók körében sem működik az általános EU-ellenes propaganda: 63 százalék előnyösnek, 10 százalék nagyon előnyösnek gondolja Magyarország uniós tagságát, azaz közöttük is majdnem háromnegyednyi az elégedettek aránya.
A legkevésbé az 50-59 éves korosztály támogatja Magyarország uniós tagságát - de még köztük is 65 százalék tartja azt jónak. Emellett ebben a korosztályban vannak a legtöbben, 24 százaléknyian, akik szerint ez inkább hátrányokkal jár.
Árnyaltabb kép bontakozott ki, amikor a kutatás során azt kérdezték a válaszadóktól, hogy egy ötös skálán mennyire teljesültek a csatlakozással kapcsolatos várakozásaik. Itt a közepesnél kicsit jobb, 3,2-es átlagosztályzat született, a legjobb érdemjegyet (3,4) a legfiatalabbak, vagyis a 18 és 29 év közöttiek adták, a legrosszabbat (3-ast) az általános iskolai végzettséggel vagy azzal sem rendelkezők, illetve a községben élők. Ugyanakkor mind a Fidesz-szavazók, mind az ellenzékiek átlagos osztályzata 3,2 volt.
A kutatásból az is kiderült: ha most tennék fel a kérdést, csatlakozni akar-e az ország az EU-hoz, 69 százalék szavazna igennel. 2003 áprilisában 84 százalék voksolt a belépésre - igaz, csak 45,6 százalékos részvétel mellett, most pedig mindössze 7 százalék mondta, hogy nem menne szavazni.
Mint kiderült, kilépni még az EU-tagság ellenzői sem feltétlenül szeretnének az unióból: mikor számukra úgy tették fel a kérdést, szavaznának-e az EU elhagyására, mindössze a háromnegyedük felelt igennel.
Szerző
Frissítve: 2019.05.06. 09:15